Bérlakások – felhang nélkül

Oventrop exkluzív szerelvények
Burkolatok fából
Építmények alapozása

Ami beválik a jóléti Svájcban, a jó módú Ausztriában, talán nálunk is működhetne. Nyugaton a bérlakáshoz nem fűződnek rossz ízű képzetek, a bérlakásokban nem a szociálisan leszakadó társadalmi rétegek, hanem a középosztály lakik. merthogy a polgárok legjobban kereső 10 százaléka könnyen megoldja a lakáskérdését, a legalsó 10 rengeteg támogatást kap, a maradék 80 számára épülnek a közhasznú bérlakások.

 

 

A tanácsi bérlakások tömeges privatizálása miatt az EU-ban nálunk a legalacsonyabb, mindössze 9 százalék a bérlakás-állomány aránya (375 ezer lakás). Ez a szám Svájcban a legmagasabb, eléri a 65 százalékot, az EU átlag pedig 35 százalékon áll. Pedig a felmérések szerint a lakosság nagy része elfogadja a bérlakást lakásmegoldásként, szükséges volna tehát a megfelelő kínálat megteremtésére.

 

 

Ausztriában köztudottan évtizedek óta sikeresen működik a bérlakásépítés, ezért ennek bemutatására a Társaság a Lakásépítésért Egyesület tanulmányutat szervezett a sajtó munkatársainak. A példaértékű osztrák modell alapján az egyesület az elmúlt években már számos koncepciót készített a kormányzat számára, eddig hatástalanul. Bár az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban régóta dolgoznak a bérlakásfejlesztési koncepción – amely vásárlás helyett a lakhatás segítené -, e tényen túl azonban semmi sem biztos. Jellemző a hazai viszonyokra, hogy az MFB önkormányzatoknak biztosított 60 milliárdos kedvezményes hitelprogramkeretéből két év alatt mindössze 70 bérlakás épült, és még csaknem az egész hitelkeret rendelkezésre áll.

 

Szomszédaink már léptek

Pedig úgy tűnik, Kelet-Európa felébredt: Románia konkrét megrendelést adott egy osztrák kutatóintézetnek a modell kidolgozására (az IBM és más multi építtet a dolgozóinak lakásokat), Lengyelország már átvett néhány elemet, érdeklődés van Montenegróból, Bulgáriából, Ukrajnából, Litvániából, sőt, még Albániából is. Csak mi érünk rá a koncepciógyártásra, pedig a bérlakásépítés a gazdaság motorja lehetne. Ausztriából az ebben az iparágban tevékenykedő cégek mérlegfőösszege 28 milliárd euró. Részletesen kidolgozott modell létezik arra, hogy Magyarországon, illetve általában a térségben olyan közhasznú bérlakások épüljenek, amelyek bérleti díja havonta 2-2,5 euró lenne négyzetméterenként, azaz egy 70 négyzetméteres lakás esetében 36-44 ezer forint. A modellhez kormányzati intézkedésre van szükség, mert mindez állami támogatás nélkül nem indulhat el, de a későbbiekben képződő pénzügyi alap az állam finanszírozását csökkenthetővé tenné.

Az osztrák példa

Ausztriában a bérlakásépítés több mint 100 éve, 1908-ban indult. 1945-től az állami költségvetési bevétel 10 százalékát fordították közhasznú bérlakások építésére, majd 1996-tól fix 1,8 milliárd euróban (a GDP 1 százaléka) határozták meg az e célra fordítandó összeget. A pénzt tovább osztják a 9 tartománynak, amelyek kiegészítik saját forrásaikkal, és már évente 2,5 milliárd euróra rúg az építésre és fenntartásra fordítható összeg. Ebből évi 16 ezer új bérlakás épül. Korábban 360, ma a fúzionálások révén 200 cég építi és kezeli e támogatással létesült közhasznú bérlakásokat. Ausztriában egyébként a lakásállomány 40 százaléka bérlakás.
Az állami támogatást a közhasznú szervezet kapja, ennyivel olcsóbb lesz az építés, ennek figyelembevételével és a tényleges költségek alapján határozhatják csak meg a lakbéreket. E szövetkezeti vagy gazdasági társasági formában működő GVB-k normál gazdasági társaságok, azzal a korláttal, hogy tulajdonosaiknak – önkormányzatok, szakszervezetek, bankok, biztosítók – a tőke nem osztható ki, és nyereségként is legfeljebb a jegyzett tőke 3,5 százaléka vehető fel. Ha ennél magasabb a nyereség, vissza kell forgatni az építésbe. Az építési költségekre kialakult piaci számok vannak, a pénz felhasználását a felügyeleti szövetség szigorúan ellenőrzi. Visszaélésre nincs se lehetőségük, se okuk, mert a cégek számára garantálja a hosszú távú biztos működést, a tisztes hasznot, a nyerészkedés szándéka föl sem merül. Az osztrák állam egyébként alig 20 paragrafusból álló törvényben szabályozza a bérlakásépítés és a lakbér megállapításának szabályait, a részleteket már a tartományok állapítják meg.
A rendszer mára már kitűnően működteti önmagát, fogaskerékként kapcsolódnak egybe egyes elemei, a járulékos előnyökről nem is szólva, hiszen az osztrák gazdaság számtalan ágazatának folyamatos munkát, megrendelést biztosít.

Ezer főre vetítve az EU-ban évi 5,7 lakás, Magyarországon 3,6, míg Ausztriában 5,2 lakás épül

Hazánkban a piaci alapú, drága bérlakások mellett gyakorlatilag csak ún. szociális bérlakások vannak, többnyire alacsony presztízsű környezetben, rossz állapotban. A 2008. évi magyar költségvetés lakáscélra (lakbértámogatás és lakástámogatás) mindössze a GDP 0,75 százalékát fordítja, szemben a magasabb GDP-vel rendelkező Ausztria 1 százalékával. Egy, az osztrákhoz hasonló rendszert minimum a GDP 1 százalékával lehetne elindítani, ami egyúttal folyamatos gazdasági növekedést is indukálna, és segíthetné a munkaerő nagyobb mobilitását.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop