Ha régi társasházban (korábbi nevén bérházban) vásárolunk lakást, általában a felújításával kezdjük, ám egy 100-150 éves épület felújítása, átalakítása nem egyszerű. Abban biztosak lehetünk, hogy leendő lakótársaink nem örülnek a zajjal-porral járó munkálatoknak, ezért célszerű már a legelején jó viszonyt kialakítani velük, persze egy-két kezelhetetlen lakótárs mindig akad majd.
Először is legyünk tisztában azzal, hogy műemléki épületben vettük-e a lakást vagy sem ( jó, ha már a vásárlás előtt egyértelműsítjük!), mert műemlék esetén a felújításhoz is engedély szükséges. Járjunk utána, pontosítsuk a műemlék-felügyelőséggel, hogy mit szabad, mit csak erősen korlátozottan és mit egyáltalán nem szabad tennünk. A felújítást megelőzően jelentsük be a munkálatokat a közös képviselőnek, plakáton hirdessük ki a ház faliújságján, megjelölve a kezdési és befejezési határidőket. Közös területeket nem használhatunk tárolásra, de ha megkérjük a közös képviselőt, engedélyezheti korlátozottan (ideiglenesen sitt és építőanyag tárolása zsákokban).
Szerkezeti átalakítás, válaszfalak, födémerősítés
Nagyon vigyázzunk, mert a 100-150 éves bérházak szerkezete nagyon sok meglepetést rejthet! Előfordul, hogy válaszfalnak tűnő szerkezeteket a pincei dongaboltozatról indították, felment a harmadik emeletig, ezért ha a másodikon elbontanánk a „válaszfalat”, nagy baj történhetne. Szerkezeti átalakításhoz mindig statikus terv szükséges, ám még őket is érhetik meglepetések, ha az épületet nem ismert módon átalakították a két háború között vagy éppen a háború után a háborús károk miatt. Ne feledjük, akkoriban nem állt rendelkezésre túl sok építőanyag, viszont voltak vasúti sínek, készültek acélgerendával váratlanul kombinált fafödémek, egyebek. Sokféle födémmel találkozni régi bérházakban, az azonban bizonyos, hogy a múlt század eleji eredeti vasbeton födémek a mai szabványokhoz képest erősen alulvasaltak (ha egyáltalán monolit vasbetonfödémek, és nem más szerkezetűek!). Ennek próbáljunk meg utánajárni, kérjünk statikai szakvéleményt, ma már műszerekkel meghatározható a födémek vasalása, a beton minősége. Nem tégla válaszfal készítése esetén nem feltétlenül kell födémünket megerősíteni (pl. gipszkarton, ytong), ám ha födémünk megerősítésre szorul, vasalt aljzatot tanácsos készíteni az áthelyezett válaszfal alá, amely megoldható akár fölülről is, azaz a lakásunkból. A födém megerősítése ugyan megemelheti a padlószintet, de mivel régi bérházról van szó, valószínű, hogy elfér a régi feltöltésben.
A tényleges válaszfalak átépítésénél is figyelemmel kell lennünk egy-két dologra. Porosz süvegfödém esetén az acélgerendákkal párhuzamosan elhelyezendő válaszfalak alá gerendát kell beépítenünk, vagy vasalt aljzatot kell készítenünk. Ne feledjük, hogy a régi bérházak belmagassága 3,3–4,5 méter, így a válaszfal terhe is nagyobb. Válaszfalak részleges bontásánál és annak utólagos kiegészítésénél szembetalálkozhatunk azzal a problémával, hogy a régi válaszfal téglaméretét már nem gyártják, nem is tudjuk beszerezni, ezért ha tudjuk, hogyan szeretnénk toldani a válaszfalat, próbáljunk félretenni megfelelő mennyiségű bontott téglát.
Megfelelő belmagasság esetén galériát is építhetünk könnyűszerkezetes elemekből, általában fából, ahol elfért az ágyunk, ez azonban elsősorban kis alapterületű lakásoknál célszerű.
Nyílászárók felújítása, hangszigetelés
A szép nyílászárókat – nem véletlenül vettünk régi bérházban lakást – célszerű megtartani. Persze kicserélhetjük új, korszerű fa, műanyag vagy akár acél nyílászáróra is, de azok már nem lesznek olyan mívesek, régiesek, karcsúak, mint a régiek. Jó tudni, hogy a nyílászárók felújíthatóak, mind az ajtók, mind az ablakok. Az ablakokba rakhatunk hőszigetelő üveget, ehhez azonban valószínűleg egy új szárnyra lesz szükség. A rossz fa részek pótolhatók, és festés után jól záródó, újszerű nyílászárókat kapunk. Mindez igaz nemcsak a homlokzati nyílászárókra, hanem a belsőkre is. A hangszigetelést a nyílászárók korszerűsítésével az utca irányába szinte már meg is oldottuk, amennyiben ennél nagyobb hangszigetelést szeretnénk, úgy háromrétegű hőszigetelt üveget kell beépíteni.
Jó tudni, hogy a másik öt irányban sem nagyon komplikált megoldani a hangszigetelést. A két oldalsó szomszéd irányában hangszigetelő gipszkarton válaszfalat építhetünk, ennek már jól kitalált, többféle rendszere létezik, tehetünk a padlóba is lépéshangszigetelést az új aljzat alá (új rétegrend esetén kötelező is!), a mennyezetre pedig hangszigetelő álmennyezet rakható. Mielőtt elkezdenénk a hangszigetelést, érdemes jól átgondolni, hogy mit és hová szertnénk, mert e szerkezetek némelyike nem is kevés pénzbe kerül.
Hőszigetelés, fűtés
A legnehezebb kérdés lakásunk hőszigetelése. Egy régi bérházban, csak a saját lakásunk hőszigetelése megoldhatatlan, de ugyanúgy megoldhatatlan a teljes homlokzat hagyományos hőszigetelése is, mivel ez az összes homlokzati dísz bontásával, megsemmisülésével járna. Léteznek „hőszigetelő” festékek, de ezek még nem váltották be az ajánlásokban ígért végeredményt és igencsak drágák. Homlokzati hőszigetelésre akkor van lehetőségünk, ha a lakóközösség úgy dönt, és nincsenek homlokzati díszek (az esetleges kőburkolat a homlokzaton leszerelhető és visszaépíthető). Még a munka megkezdése előtt járjunk utána, hogy beszerezhető-e azonos kő a pótláshoz, mert bizonyosan szükség lesz rá. A homlokzati hőszigetelés készítésekor/tervezésekor ne feledkezzünk meg a padlás és a belső (udvari) homlokzat szigeteléséről sem.
A fűtési rendszer korszerűsítése során az új gázkazán beépítéséhez a kéményt ki kell bélelnünk, mert az előírások szerint tégla falazatú kéménybe gázkazán füstelvezetését bélelés nélkül bekötni tilos. Gondoljuk végig, hová szeretnénk padlófűtést, felületfűtést, hová radiátort, és ne feledkezzünk meg a konyhai gázbekötésről sem. Vizsgáltassuk át szakemberrel a lakás elektromos hálózatát is, még 1950-60-as évekbeli hálózattal is találkozni, esetleg a két háború között készült részekkel, így bizonyosan teljes csere szükséges.
Hozzászólások