Belső utazás

Élet az élsport után
Otthon, hűvös otthon
Vízparti vonzódás

Hello tourist du bist in Budapest, capitol of Hungary… Az ébredező Andrássy úton sétálok, Hajós András cseng a fülemben, velem szemben a térképet tabletre cserélő turisták. Érdemes a luxusmárkák kirakatai fölé kacsingatni, csodás a belváros építészeti öröksége. Csodás történetbe csöppentünk mi magunk is egy szecessziós ház falai között.

Már komolyan megalkudtak egy ötödik kerületi lakásra, aztán mégis visszatáncoltak vendéglátóink. A lakásban, amit kerestek, kicsit magukat is látni akarták, az pedig nem az volt, hanem ez, az akkor végletesen rossz állapotban talált polgári lakás. Először szinte menekültek a több mint száz éves falak közül, aztán visszahúzta őket a szív… Gabriellának és férjének, Balázsnak bátor szíve van. Elég csak elképzelni a kopott padlószőnyeg-borítást, a sebzett falakat, a sötét lyukakra szabdalt lakást, a lehangoló ápolatlanságot. A bátorsághoz szerencse is szegődött: a szőnyeg alatt eredeti tölgyfa parketta várt rájuk, az egykori cselédszobából lett kis hálószoba épített dobogójáról látni a Bazilika kupoláját, a nappali két csővázas fotelje éppen az utcán kallódott, és a Vaterán is annyi régi kilincset találtak, amennyi kellett.
A közgazdász Gabriella mára megbarátkozott azzal a művészi, teremtő igénnyel megáldott énnel, amit itt, az otthonában megcsillanthat. Szimpatikus magabiztossággal játszik! Habár elvégzett egy lakberendezői kurzust, az egyéves tanulmány legerősebb hozadéka számára az a felismerés, hogy tervezni mélyen személyes feladat, ezért idegeneknek nehezen tenné. Saját terepen viszont annál könnyebben ment. Amit ma látunk, olyan logikus, hogy hajlamosak vagyunk elfeledkezni a kényszerű lakásleválasztások nyoma alatt gyakran ma is sóhajtó polgári terekről. A konyha és a két fürdőszoba helyén ajtókkal zárt helyiségek sorakoztak egykor. Első és legfontosabb feladat ennek az átgondolása volt. Belső falak omlottak – a szilikátfal sokszor magától is –, új terek rajzolódtak ki, nyomukban nagy bravúrral: a konyhában és mindkét fürdőszobában ablakkal, ergo természetes fénnyel.

A művészetek iránt vonzódó házaspár látja, érzi és megéli maga körül a színházat, a textilművészetet, a múlt század eleji bútorkultúrát, a zenét, és néhány éve a Kerekes Néptáncegyüttes tagjaiként, a népművészetet is. Mintha patikamérleggel rendezkedtek volna be, éppen annyi került mindenből a térbe, hogy a mai darabokkal hassanak az emberre: elhiggyük, és ne múzeumi tárgyakként figyeljük. A legjobb „lakmuszpapírok” a gyermekek, akik örömmel veszik birtokba a kis hálószobát dobogóstól, és szívesen merülnek el a korokat és világokat egyesítő miliőben.

Nem drága bútorokról, üvegvitrin mögött őrzendő csecsebecsékről szól ez a lakás, hanem a belső utazásról. Elsősorban Gabriella belső utazásáról. Idézem tőle: „Mindenemet beleadtam, kinyitottam a lelkemet, és elengedtem. Nagyon fura. De a turisták is érzik.” Vendéglátóink ugyanis második otthonukként élnek e helyen. Ha a város nyüzsgésére vágynak, jó itt, ha művészeti esemény, színházi előadás után éjszakáznak itt, nagyszerű élmény. A köztes időszakokban pedig átengedik a lakást a világ minden tájáról érkező turistáknak. Gabriella azt mondja, határozottan érzi, ha a vendégek otthonukként fogadják el a lakást. Útitársak a belső utazásban.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop