Budapesttől mindössze negyven kilométerre található Dabas, egy virágzó, élhető kisváros. A térség legjelentősebb települése az utóbbi években foyamatosan fejlődik, egyre urbánusabb képet ölt, és mindinkább hasonlít egy európai kisvároshoz. A dabasiak büszkék elődeikre, nevezetességeikre, összetartásuk megmutatkozik a hagyományok őrzésében, ápolásában is.
Dabas Magyarország „szívében” fekszik, Gödöllői-dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjánál, Budapest és Kecskemét között félúton. A település nyugodt, csendes lakókörnyezetet nyújt, széleskörű és jól működő intézményhálózattal. Mindezek, valamint a pezsgő helyi sport- és kulturális élet, a kiváló rendezvények szerethetővé teszik a várost, így a dabasiak erős
szálakkal kötődnek lakóhelyükhöz.
Egy kis történelem
Középkori királyi adománylevél tesz először említést Dabasról, 1264-ben. Ekkor még „Dobos” és „Babos” néven szerepelt. A név valószínűleg onnan származik, hogy Dabas volt a királyi dobosok lakhelye. A török hódoltság végére azonban az egész környék elnéptelenedett, és az 1690-es összeírás alkalmával lakatlan területként vették számba. A mai településstruktúra három, illetve négy eltérő történelmi múltra visszatekintő, egymástól markánsan különböző rétegződésű község – Dabas, Gyón, Sári és külterületeik – összevonásából alakult ki. Pest megye egyik legfiatalabb városa Dabas: 1989-ben kapott városi rangot.
Erőteljes Kossuth-kultusz uralkodik a településen, a bebörtönzött Kossuth Lajos családját ugyanis a reformeszmék szellemében politizáló helyi társadalom fogadta be két esztendőre. A támasz nélkül maradt idős Kossuth-házaspár leányaival költözött Pestről Alsódabasra 1838 októberében.
A család lakóháza a 19. század első felében épült, alaprajza a módosabb parasztházak típusát követi. Az épület 1996-ban az önkormányzat tulajdonába került, két évvel később, illetve az elmúlt évben teljes körű
belső felújítást végeztek rajta. Jelenleg galériaként működik. Kossuth László síremlékét 1879-ben állították fel a dabasi köztemetőben. 1880-ban országos ünnepség keretében, mintegy hatezer ember jelenlétében avatták fel az obeliszket. Ekkor helyezték el a síron azt a porcelánkoszorút, amelyet a száműzött Kossuth Lajos Turinból küldött apja sírjára.
Kúriák és tornyok városa
A reformkorban élénk társadalmi élet zajlott a városban. A vármegyei közigazgatási szerepekben egzisztenciálisan megerősödött kis- és köznemesség építkezésekkel formálta a település arculatát. A város így ma több mint húsz klasszicista kúriával büszkélkedhet. Dabas címerépülete az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, amely a kisnemesi
építkezés legjobb példájaként ismert klasszicista kúria. Szabadon álló formában, emelt földszinttel, kétoldalt íves kocsifelhajtóval épült, kisebb díszparkkal. Felújítása napjainkban is tart. A szintén klasszicista Úri
kaszinó 1825 és 1836 között épült, egykor a környék birtokosainak társadalmi színtere volt, ma a Kossuth Művelődési Központé. Az 1760 körül épült Zlinszky-kúria falai között jelenleg általános iskola működik.
Dabason nyolc templom hirdeti vallási közösségeik sokszínűségét. A város legrégebbi temploma a sári városrészben magasodó Mária Mennybemenetele Templom. Egytornyú, íves szentélyzáródású, késő ba-
rokk épület. Felszentelése 1770-ben történt, belső kialakítása 1786-ra készült el. Szószéke a váci piarista templomé volt.
Gyóni Géza, az európai költő
A gyóni városrész evangélikus paplakának falai között született 1884-ben Gyóni Géza költő, újságíró. Itt láttak napvilágot első versei. Édesapja a helyi evangélikus lelkész volt. A költő az első világháború idején
hadifogolyként halt meg. Leghíresebb költeményét, a Csak egy éjszakára című verset számos nyelvre fordították le. A vers univerzális üzenete teszi Gyóni Géza költészetét európaivá, az ugyanis a szenvedés hangján szólal meg, amely minden nyelven érthető. Születésének 125. évfordulójára a város önkormányzata bronzszobrot állíttatott a költő tiszteletére, amely a hazatérést szimbolizálja. A környezet látványos kialakítása Sikari
Orbán helyi kertépítő szakmai tudását tükrözi. Az egykori kegyeleti tér így szabadtéri irodalmi helyszínné alakult, fejlesztése a következő években tovább folytatódik.
A hagyományőrzés színterei
A városrészek egy közigazgatási egységbe tömörülve is megőrizték hagyományaikat. A sári városrészben élő közel ötezer szlovák nemzetiségű lakos múltjának átörökítése, a szlovák nyelv életben tartása, a sári rétes elkészítési módjának megőrzése számos feladatot tartogat. Ezt a küldetést találkozók szervezésével, gyűjtemények feltárásával
igyekeznek teljesíteni. A Szlovák Udvar és a Sári Rétesház is ezt a célt szolgálja. A gyóni városrészben áll a város legrégebbi háza, amelyet 1835-ben építettek. 2002-ben az önkormányzat megvásárolta és felújíttatta, majd olyan bútorokkal rendezték be, amelyek tükrözik a 19. és
a 20. század fordulójának paraszti, iparosi életformáját.
A fejlődés útján
Dabason az utóbbi években számos beruházással új középületek jöttek létre, amelyek megváltoztatták a városképet, urbánusabbá alakították a települést. A legjelentősebb beruházásként megépült Dabasi Sportcsarnok és Konferenciaközpont országos és európai jelentőségű sporteseményeknek, kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak
ad otthont. Az elmúlt évben négymilliárd forint pályázati forrást nyert a város, amelyből az intézményi és úthálózati infrastruktúrát korszerűsítik. A fejlesztések és beruházások főként a közfeladatot ellátó intézmények
működési lehetőségeit bővítik, amelyek erősítik a város kistérségi vezető szerepét. Idén, a Megújulás Évében Dabason újjáépül a Városháza előtti Szent István tér, a gimnázium, a szakorvosi rendelőintézet és több közintézmény. A jövő tanévben nyílik meg a Bóbita óvoda, ahol sószoba szolgálja a gyerekek egészségmegőrzését. A környezettudatos
nevelési program részeként az óvoda körül kisebb erdő, konyhakert, komposztáló segíti majd, hogy a gyermekek „magukba szívhassák” a környezet tiszteletét.
Hozzászólások