A fővárostól mindössze kilencven kilométerre délre fekvő Kecskemét 1368 óta büszkélkedhet városi címmel. Akár az ország és a félmillió lakosú megye szíve is lehetne. Bár a város az Alföld része, ezen belül a Kiskunságnak különleges arculata van, változatosság, formagazdaság jellemzi: egyfelől a történelmi hagyományok és a jövő példás együttélésének a helyszíne, ugyanakkor békés mezőváros. Kiváló az infrastruktúra, nagy szaktudásúak, kreatívak az emberek, és erre lehet építeni. Kodály Zoltán szülővárosáról annyi mindent lehet elmondani, hogy dr. Szécsi Gábor polgármesterrel és Bognár István építésszel, városfejlesztési osztályvezetővel ennek csak töredékére vállalkozhatunk.
– Jól működő, otthonélményt nyújtó és szép városban laknak szívesen az emberek – mondja dr. Szécsi Gábor polgármester – , és mindezt az örökölt történelmi hagyományokba építve kell megvalósítani. Kecskemét városképe a századforduló építészeti stílusjegyeit tükrözi, a szecessziós stílus sok-sok épületére jellemző. Az ekkori polgármesterek nagyot alkottak, az én személyes ambícióm, hogy méltó legyek Lestár Péterhez és Kada Elekhez, akik Kecskemétet mezővárosból várossá tették.
A városban a hetvenes években alakították ki a nagy területű sétálóutcák hálózatát, kirekesztettük a belvárosból az autóforgalmat, ami a békés városérzést adja az ittlakóknak. Ezt a tervet most folytatjuk, bővítjük a védett területeket. A város főterét 2002-re a világörökség részévé kívánjuk nyilvánítani: látványos változást eredményez majd a stílusidegen köztéri lámpák korhűre cserélése, a város nyolc-kilenc fontosabb épületének esti díszkivilágítása, az önkormányzat, a Cifra Palota felújítása, a tér járófelületének teljes rekonstrukciója. Bár a szemnek nem jelent látványos eredményt, mégis jelentős fejlesztési célunk, hogy a háztartások hetven százalékát csatornázottá tegyük. E téren jelentős sikert is könyvelhetünk el: a szennyvíz-beruházási, illetve a hulladékkezelési programra tavaly elnyertük az Európai Uniós Csatlakozásban Élenjáró Város fődíjat. Mindezt hét európai várossal egyetemben kaptuk meg, nem tervre, álmokra, hanem a már részben megvalósult munkákra jutalomként.
A város szabadidőközpontjában új gyógyvízfürdő épül 2002-re, és a már meglévő sportcsarnokhoz egy újat is birtokba vehetnek majd a kecskemétiek. Ezek a beruházások egyben munkahelyeket is teremtenek.
– Mi jellemzi Kecskemét lakásállományát, segíti-e az önkormányzat az otthonteremtést?
– A város lakásállománya 42 ezer körülire tehető, a rendszerváltás előtti időkben számos lakótelep épült a városban. Emellett több szép kertvárosi rész található, némelyekben magas minőségű megoldású házak találhatók. Egy kis statisztika: ha a város 110 ezres lakosságszámát tekintjük, száz lakásra 247 lakos jut. Az önkormányzat tulajdonában több száz felújítandó lakás van, ezt a munkát ebben az évben kezdtük meg. A különböző lakótömbök rendben tartására minden évben kiírunk egy pályázatot, ami egyfajta tudatformálást is ígér. Kitakarítják, rendbe hozzák a környezetüket az emberek, fát ültetnek, azaz a közterületet is magukénak tekintik. A verseny eredményeként minden résztvevő százezer forintos jutalmat kap. Gondot fordítunk a városszépítésre és az illegális hulladéklerakók megszüntetésére is, ehhez eszközöket is biztosítunk. Évente meghirdetjük a – Virágos Kecskemétért” pályázatunkat, s ahol gyönyörű példákat látunk, ott jutalmat kapnak a lakók.
– Milyen nagyobb lakásépítési munkálatok folynak a városban?
– Szerencsére Kecskemét több lakóházépítésre alkalmas területtel rendelkezik. Az egykori laktanya területén, Homokbányán lakásszövetkezetre épülő társasházi forma megvalósítását tervezzük, több száz lakással. Ezen túlmenően több vállalkozói övezetet alakítottunk ki, amely kereskedelmi központként is működne, lakásokkal kialakítva. Óriási az érdeklődés egy most épülő kertvárosrészünk iránt, amelyben több mint száz lakásból álló kertes lakótelep létesül. Vállalkozókkal együttműködve lakóparkot hozunk létre, két frekventált helyen, a Széchenyivárosban és a városközpontban.
Bognár István, a városfejlesztésért felelős osztályvezető, a város építészeti értékeiről, a város különböző részeinek építészeti összhangteremtéséről beszél, építészszemmel.
Az a fontos, hogy az itt élők, az idelátogatók esztétikusnak, lakhatónak, barátságosnak, lássák a várost, és azt a kecskeméti polgárok magukénak érezzék. Nagyon fontos városépítési célunk, hogy egyensúlyt teremtsünk a történelmi örökség megóvása és a modern fejlődés között, hogy a város arculatát egyedi módon meghatározó történelmi belvárosban az ott fellehető értékek rangjához méltó, ezeket új értékekkel erősítő fejlesztéseket tegyünk. A helyi társadalmi érdeklődés középpontjában természetesen a történelmi főtéregyüttes rekonstrukciójának terve áll, hiszen 1990 óta a Nemzeti Örökség része Kecskemét Főtere. Ezzel kapcsolatban feltétlenül szólnom kell Kerényi József építész, egyetemi tanárról, aki húsz évig, 1964?84 között volt a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat főépítésze. Legjelentősebb alkotásai a történelmi városmag területén a Kodály Intézet, a Játékház, a Kerámia Stúdió, a Naiv Művészetek Múzeuma. Kerényi József már abban az időben, amikor még nem volt ilyen divatos elsődleges szempont a városrehabilitáció, végig tudta vinni, hogy a zsinagógát például nem bontották le, hanem átalakították: Így létesült a Technika Háza, vagy a Kodály Intézet, mely a volt ferences kolostorból formálódott. Szólnom kell Farkas Gábor Ybl-díjas építész és dr. Mayer Antal kerttervező munkájáról is, akik 1976?77-ben, amikor a történelmi városközpontból az átmenő forgalmat kitiltották, nagyon szép tereket készítettek a főtér környezetrendezésére. Kitűnő építészek, Losonczy László és Boros Pál munkája nyomán a századvég egyik legjelentősebb városfejlesztési akciója valósul meg a Bocskai?Wesselényi?Rákóczi utcák által határolt tömbbelsőben. A terv figyelembe veszi a környező beépítést, a megtartásra érdemes épületeket és építészetileg példaértékű, új beépítést teremt. Nagyon jó példa arra, hogy bemutassuk, hogyan kell egy adott városi környezetben illeszkedő, a tömb adottságait és sajátosságait kihasználó új értékeket teremtő beépítést megvalósítani. Remélhetőleg mintául szolgálhatunk más városoknak is.
Egy település lényegét mindig a települési forma és a település társadalma, gazdasága alkotják. A formát az épületek, építmények, terek, utcák, utcabútorzatok és zöldfelületek együttese határozza meg, de fontos a fák, a fény, a színek és a megfelelő anyagok kiválasztása is. A város önkormányzata több mint félezer – klasszicista, román és szecessziós – stílusú épületet helyezett helyi védelem alá, amely értékek megőrzésére az épületek homlokzatainak eredeti állapotban történő visszaépítésére, a tulajdonosok háromszázezer forintot pályázhatnak meg.
Hozzászólások