Gyakorló bíró szerzőnk sorozata olyan alapvető tudnivalókat tartalmaz, amelyet nem csak az építkezők hasznosíthatnak, hiszen a mindennapi életben gyakran kötünk vállalkozói szerződéseket. Akár építési munka, akár egyéb feladat megoldására vállalkozót veszünk igénybe, a legfontosabb tanács, hogy mindig írásban kössünk szerződést.
Előző lapszámunkban sorra vettük annak szabályait, hogy a vállalkozási szerződéssel kapcsolatos vita esetén ki indíthatja meg a peres eljárást, milyen bizonyítékok alapján dönt a bíróság, mit kell tartalmaznia a vállalkozói szerződésnek, fizetni kell-e az ajánlatért, költségvetésért, hogyan kell meghatározni a szolgáltatást, adjunk-e előleget és mennyit, alvállalkozó igénybevételére joga van-e a vállalkozónak, végül van-e következménye annak, ha a munkaterületet késedelmesen adjuk át.
A vállalkozási szerződések szabályait a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) XXXV. fejezete tartalmazza, ez rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit, az építési vállalkozási szerződések szabályait is.
A munkaterület átadása
Számos bírósági per forrása, hogy a munka megkezdésekor vagy utána a munkahely nem alkalmas a munkavégzésre. Különösen a vállalkozóknak származhat ebből kára. A törvény ezért előírja, hogy a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, időben és térben. Az időbeli késedelemért kötbér terheli a mulasztót, ezen felül, ha a megrendelő a megszabott határidőn belül nem teljesít, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
A térbeli kötelezettség tekintetében a munkahely akkor van alkalmas állapotban, ha ott a munkát el lehet végezni. Így például a szobafestőnek megfelelően kiürített helyiséget, a kőművesnek az akadályoktól (például fáktól) megtisztított területet, beruházások esetén műszakilag is előkészített, építésre, felvonulásra, anyagtárolásra alkalmas földterületet kell átadni. Az alkalmas állapot mibenlétét gyakran a megállapodásban határozzák meg a felek. Ha a megrendelő a vállalását nem teljesítette, és a vállalkozó önként megtette a szükséges intézkedéseket, jogosult lehet az ezzel kapcsolatos költségek érvényesítésére.
A megrendelő utasítási joga
A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, az utasítás azonban nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé (ami a vállalkozó munkáját dezorganizálja, vagy nagyobb terhet ró rá, mint amit a díj kalkulálásakor számításba vettek). A felek ezektől a rendelkezésektől eltérhetnek.
Ha a körülmények vagy a megrendelő akarata változik, és a vállalkozóra az eredetileg szándékoltnál vagy elképzeltnél terhesebb tevékenység hárulna, a megrendelő egyoldalú utasítása helyett a felek szerződésmódosítással igazíthatják megállapodásukat az új követelményekhez. A vállalkozó ugyanakkor köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felel. A vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége különösen két esetben fontos: ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást adott. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni, feltéve, hogy ez nem vezet jogszabály megsértéséhez, vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetéséhez.
A megrendelő ellenőrzési joga, a mulasztás jogkövetkezményei
A Ptk. szerint a megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles. A megrendelőnek tehát nagy a felelőssége, hiszen a vállalkozó mentesül a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte el. E rendelkezéssel elkerülhető, hogy a hiba észlelése olyan időben történjék, amikor már nem lehet azon változtatni, vagy a javítás nehézségekkel és nem is teljes eredménnyel járna. A kellő megrendelői ellenőrzés esetleg jelentős károk bekövetkezését is elkerülhetővé teszi.
Mindez természetesen csak akkor áll fenn, ha az értesítést a beépítés előtt megfelelő időben kapta meg. Ha a megrendelő a késedel-mes értesítés miatt nem tudott időben ellenőrizni, az ebből eredő többletköltségeket a vállalkozónak kell viselnie.
A megrendelő elállási joga
A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. A megrendelő az általános elállási jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem történt meg.
Átalánydíjas szerződés
A felek az ellenértéket vagy átalánydíjban állapítják meg, vagy az utólagos tételes felmérés alapján történő elszámolással. A Legfelsőbb Bíróság XXXII. számú Polgári Elvi Döntése a vállalkozói díjjal kapcsolatban kifejti, hogy a szerződésben kikötött díjtól eltérésnek csak akkor van helye, ha jogszabály a felekre kötelezően eltérő díjat állapít meg, vagy ha az eltérésnek megvannak a jogszabályban meghatározott feltételei.
Az átalánydíjas szerződéskötés egyik feltétele, hogy a vállalkozó költségvetést készítsen, amelyből a megrendelő megítélheti a kikötött átalánydíj reális voltát. Költségvetés hiányában az átalánydíjas szerződés semmissége állapítható meg. A munka elvégzésekor a megrendelő köteles a kikötött fix árat, átalánydíjat a vállalkozó részére megfizetni. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy ha az átalányáras szerződés megkötése után a kivitelező a költségvetésben előírtnál drágább anyagot használ fel, a kikötött ellenszolgáltatás csak akkor emelkedhet, ha a felek a szerződésüket e részben – kifejezett nyilatkozattal, vagy ráutaló magatartásukkal – módosították. A bírósági gyakorlat szerint különleges körülmények között keletkezett többletköltségek csak megállapodás alapján, illetve a megfelelő szerződési kikötés módosítása esetén számíthatók fel. A Legfelőbb Bíróság kimondta azt is, hogy átalányáras építési szerződés elszámolása során az előirányzott mennyiség emelkedése vagy csökkenése esetén is a kikötött díjat kell megfizetni, ugyanakkor olyan álláspontot is kialakított, hogy a kikötött átalányár nem csökkenthető a kivitelezés gyorsabb megvalósítása esetén.
Többletmunka, pótmunka
Az átalányáras szerződések esetében elég gyakran csak a munka során válik nyilvánvalóvá, hogy a tervdokumentáció nem teljes, és olyan tevékenységre is szükség van, amelyet a szerződés megkötésénél nem vettek figyelembe. Ilyenkor merül fel a többletmunka és a pótmunka szükségessége.
A bírói gyakorlat a pótmunkát általában a megrendelő által a szerződés megkötése után pótlólag megrendelt munkaként határozza meg. Megrendelése és a kivitelező általi elfogadása lényegében a vállalkozói szerződés módosítását jelenti, amely automatikusan a vállalkozói díjat is módosítja. Ez pedig azzal jár, hogy igazolt ellenértékét a megrendelő még akkor is köteles megfizetni, ha egyébként a felek a szerződésben a vállalkozói díjat átalányárként határozták meg.
Többletmunka esetén azonban a vállalkozó magára vállalja az esetleg felmerülő többletmunkák kockázatát, hiszen az a munka a tervdokumentációban szerepelt, csak a költségvetésben nem, s amelynek fedezetét a vállalkozó – kellő gondosságát feltételezve – megfelelő tartalékkal kalkulálhatta volna. Ezért a többletmunkák ellenértékére a vállalkozó utóbb már nem tarthat igényt.
Díjfizetés utólagos felméréssel
A vállalkozói díj kifizetésére utólagos felmérést követően is sor kerülhet. Ilyenkor a vállalkozó és a megrendelő a munka befejezésével átadás-átvétel során felméri, majd a felmérési naplóban rögzíti az elvégzett beruházásokat, szolgáltatásokat, és a költségvetésben rögzített egységárak figyelembevételével elszámolják a vállalkozó szolgáltatását.
Általános a bírói gyakorlat abban, hogy a munkaterület szolgáltatására vállalt kötelezettség a munka megkezdésének feltételeihez szükséges intézkedések megtételét magában foglalja.
Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen megfelelő időben a beépítésről értesítést adni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, a később beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.
A bírói gyakorlat szerint a többletmunka az a munka, amely a tervdokumentációban szerepel, de a költségvetésben egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben felvett munka, míg a pótmunka a tervdokumentációban nem szereplő munka.
Hozzászólások