A felületfűtések reneszánszukat élik, nem véletlenül, hiszen korunkban egyre több dolog van alárendelve az energiatakarékosságnak. Miért takarékosabb a padlófűtés, miért praktikus a mennyezetfűtés-hűtés, mire szolgál a fan-coil rendszer? Cikkünkben sorra vesszük a lehetőségeket, hogy minden érthetővé váljon.
A hő alapvetően kétféle módon tud terjedni. Két anyag közvetlen érintkezésekor a melegebb anyag felületéről átadódik a hidegebb anyagba, ezt a hővezetést használja minden olyan fűtőberendezés amely például a levegőt melegíti. Ilyen a hajszárító, az autó fűtőberendezése, de idetartoznak a radiátorok, konvektorok is, ahol ventilátor használata nélkül ugyan, de a radiátor belső oldalán lévő nagy felületű lemez közvetlenül a levegőt melegíti fel, és az a természetes áramlás folytán jut el a szoba különböző tárgyaihoz, hasonló konvekciós módon átmelegítve azokat.
A hő áramlásának azonban van egy másik módja is, a hősugárzás. Jó példa erre a bolygónk melegét biztosító Nap. Központi csillagunk úgy tudja melegíteni a földet, hogy közöttünk légüres tér van, nincs közvetítő közeg, mégis sugárzással a földi élet számára elegendő hőt tud eljuttatni. Azaz, ha egy felület meleg, akkor az képes hőt kisugározni magából, a hőkibocsátás mértéke pedig annál nagyobb, minél melegebb a hőforrás, és minél nagyobb a meleg felület.
Ezt az egész fizikai magyarázatot hétköznapi nyelvre lefordítva úgy lehet magyarázni a sugárzó fűtések energiatakarékosságát, hogy kellőképpen nagy fűtőfelületű fűtés használata esetén a jó közérzet eléréséhez nem kell a szoba levegőjét olyan melegen tartani, mert a tárgyakat a sugárzó hő melegíti át a helyiségben. Így alacsonyabb hőmérsékletet lehet tartani a szobában, azaz a hőveszteség a falakon, ablakokon keresztül alacsonyabb lesz, kevesebb energia is elegendő a lakás fűtésére. Természetesen a hő terjedésének kétféle módja nem választható el teljesen egymástól, a nagy felületű padló- és mennyezetfűtések a hő jelentős részét sugárzással, míg a ventilátoros fűtőtestek, radiátorok, konvektorok a hő legnagyobb részét hővezetéssel adják le.
Egy kis történelem
A fűtéstechnikában közel egy évszázada jelentek meg az első padlófűtések, de leginkább a nyolcvanas évektől terjedtek nagyon jó komfortérzetet adó mivoltuk miatt, főleg kiegészítő fűtésként. A technika rohamos fejlődésével, illetve a földünket fenyegető túlzott energiafogyasztás miatt azonban hamar az ezredforduló slágerévé vált a padló- és falfűtés együttes alkalmazása, hiszen a hőszigetelések drasztikus javulása miatt nagymértékben csökkent az épületek hőigénye. Manapság egy korszerű épületben nincs szükség a falak fűtésére, bőségesen kifűthető csak padlófűtéssel, az elmúlt évtizedben előtérbe kerülő megújuló energiaforrásokkal pedig megjelentek a hőszivattyúk. A hőszivattyúk számára nagy előny a padlófűtés, mert a padló melegen tartásához elegendő akár 35 ˚C-os fűtővíz is, amivel a hőszivattyú igazán takarékosan tud üzemelni. A hőszivattyúk nemcsak fűtésre alkalmasak, de az épület hűtését is képesek ellátni, azonban a hideg padló nem jó megoldás, komfort szempontjából nagyon kellemetlen, viszont, ha a mennyezetet használjuk fel fűtésre, akkor az már hűtésre is kiváló. Így alakultak ki napjainkra az új épületekben a mennyezetfűtési, -hűtési rendszerek, de a nagyon kellemes téli komfortérzet miatt a padlófűtés és a mennyezetfűtés -hűtés együtt szolgálják a házak energiahatékony, magas komfortot adó épületgépészeti megoldását.
Mennyezetfűtés-hűtés
A korszerű mennyezetfűtési-, hűtési rendszerek a mennyezetből sugározzák a kellemes meleget vagy nyáron éppen a hűvöset, láthatatlanul belesimulva a szoba mennyezetébe, huzatmentesen biztosítva, kiegyenlített hőérzetet. Nyáron a nagy felületű hűvös mennyezet úgy hűt, mint egy kellemes hűvös barlang, ahol légmozgás, huzat nélkül van kellemes hőmérséklet, ráadásul mindezt energiatakarékosan teszi, akár 20 százalékkal is kevesebb energiát fogyasztva más hűtési megoldásoknál.
A mennyezetfűtés fajtái
A mennyezetfűtésre három különböző megoldás terjedt el az építőiparban. Egyik a teherhordó födémszerkezetbe elhelyezett felületfűtési rendszer, amelyet az épület födémszerkezetének építésekor alakítanak ki. Ennél a megoldásnál csak zsaluzott monolitbetonfödém jöhet szóba, aminek a szerkezete a helyszínen készül. A födémzsalu elkészítését követően a gépész elhelyezi a csőrendszert a zsaluzatra, így a csővezetékek egész közel kerülnek a betonfödém felületéhez. Ezt követően készítik el a vasszerelést, majd a következik a helyszíni betonozás. A szerkezethűtés- hűtés hátránya, hogy nagyon nagy figyelmet igényel a szerkezetépítőktől, hogy a vasszerelés és betonozás közben a csőrendszer meg ne sérüljön. A másik megoldás, a vakolatba kerülő mennyezetfűtés, ezt a hibaforrást hivatott kiküszöbölni. Ebben az esetben a szerkezetépítés után a mennyezetre rögzítik a vékony, 10 mm átmérőjű csöveket, majd erre kerül a vakolat, amibe egy műanyag hálót is beleraknak, megakadályozandó a fűtés-hűtés hatására a vékony vakolat megrepedezését.
A vakolatban lévő csőhálózat nem érzékeny, ha később mégis egy fúrás miatt sérülne, könnyen javítható. A legnagyobb teljesítménnyel az álmennyezetbe rögzített fűtőpanelek rendelkeznek, ezek általában előregyártott fém tálcába szerkesztett csőkígyókat jelent, amelyek azonos méretűek az álmennyezet építésnél megszokott osztásokkal. A tartószerkezet megépítését követően az előregyártott paneleket egyszerűen belehelyezik az álmennyezet tartóiba, a panelek végén levő vízcsöveket egyszerűen csatlakoztatják, s már kerülhet is rá a végleges felületet adó gipszkarton. Előnye a nagy teljesítmény, gyors helyszíni szerelés, hátránya a magasabb ár, és hogy csak álmennyezetes helyiségbe építhető.
Hűtés másképpen
Ha már a hőszivattyú szóba került, akkor érdemes egy pár szót szánni a mennyezethűtéstől eltérő más hűtésmegoldásra is, hiszen nem mindenhol állja meg a helyét a mennyezethűtés. Hűteni úgy lehet, ha valamit a hűtendő helyiség hőmérséklete alá hűtünk, de a hideg felületen könnyen megjelenhet a fránya pára. A mennyezethűtési rendszereknek ez a legkomolyabb határa. A csövekbe nem engedhetünk 16 °C-nál hidegebb folyadékot, mert ez alatt már a mennyezeten megjelenhet a párakicsapódás. Ha egy helyiségben pl. sokan vannak, akkor ez a veszély még fokozottabban jelentkezik, hiszen a sok ember sokat párologtat, és éppen, amikor még jobban kéne hűtenie, a rendszer annál kevésbé lesz rá képes. Erre kínál megoldást a fan-coil rendszer. Ezekben a klímákhoz hasonló megjelenésű készülékekben egy hűtőegységen keresztül csendes ventilátor mozgatja a levegőt, saját cseppvízelvezetéssel, így a hűtésnek nem akadálya a pára. Hőszivattyús rendszereknél sok helyen alkalmazzák, elsősorban ott, ahol sok ember fordul elő, és ahol nem zavaró egy ventilátor zaja.
Hozzászólások