Nem mindegy: kőzetgyapot vagy üveggyapot?! A hőszigetelőanyag-gyártók hirdetéseiben, szakmai kiadványaiban egyre többször találkozunk az ásványgyapot-szigetelés kifejezés használatával. A nem teljesen pontos termékkategorizálás mellett a szigetelőanyagok színe sem minden esetben teszi egyértelművé, hogy üveg- vagy kőzetgyapot hőszigetelésről beszélünk. Miért lehet megtévesztő a szóhasználat, ha egyébként magába a gyűjtőfogalomba mind az üveggyapot, mind pedig a kőzetgyapot szigetelések beletartoznak?
A megfelelő szigetelés kiválasztása komplex szemléletet igényel. Törekedni kell arra, hogy ne csak egy-egy kiragadott vagy legjobbnak ítélt teljesítményjellemző alapján válasszuk ki a szigetelőanyagot, hanem az adott beépítési szituációhoz igazodóan, a teljesítményjellemzők – tűzvédelmi, akusztikai, energetikai stb. – összességének az értékelésével, hiszen mást igényelnek a válaszfalak, a homlokzati hőszigetelő rendszerek vagy a tűzvédelmi lezárások stb. Bár mind az üveg-, mind a kőzetgyapot az ásványgyapot kategóriába tartozik, eltérő alapanyaguk miatt a végtermékek műszaki paraméterei – szálszerkezetükben, testsűrűségükben és olvadáspontjukban – is jelentősen különböznek, de markáns eltérés nem tapasztalható.
A kőzetgyapotnak nagyobb a testsűrűsége, más a szálszerkezete, valamint 1000 ˚C feletti az olvadáspontja, ezért komplex hőszigetelési megoldást nyújt.
OLVADÁSPONT. Az üveggyapot fő alkotóeleme a természetes kvarchomok vagy az újrahasznosított üveg, a kőzetgyapot esetében pedig a vulkanikus kőzetek (pl. bazaltkő). A két anyag között tűzvédelmi szempontból van a legjelentősebb eltérés: míg a kőzetgyapot-szigetelés olvadáspontja 1000 ˚C feletti, addig az üveggyapoté jóval alacsonyabb, megközelítőleg 600-700 ˚C. Az olvadáspontból következően bár az üveggyapot is nem éghető szigetelés, de nem alkalmazzák pl. szerkezetvédelemre, ezért ahol kőzetgyapottal minősítették a szerkezetet, rendszert, építési készletet, a szigetelőanyag nem cserélhető ki üveggyapotra (főleg átszellőztetett homlokzatok, tűzvédelmi lezárások, trapézlemezes tetőszigetelési rendszerek stb. esetén), fordítva azonban az esetek többségében az üveggyapot helyett alkalmazhatunk kőzetgyapot-szigetelést is.
TERHELHETŐSÉG, HŐ- és HANGSZIGETELÉS. A kőzetgyapot-szigeteléseknek alapanyagukból fakadóan a testsűrűségük is magasabb, nyomófeszültségük, pontszerű terhelhetőségük is jobb lehet. A ROCKWOOL kőzetgyapot alapú hőszigetelőanyagok magas testsűrűségüknek és nyitott szálszerkezetüknek köszönhetően jó hangszigetelők.
Bár hőszigetelőképességükben az üveggyapot és a kőzetgyapot hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező szálas szigetelőanyag, viszont alapanyagukból
fakadóan több dologban is eltérnek.
Milyen következménye lehet annak, ha csak a hővezetési tényezőt hasonlítjuk össze, nem vizsgáljuk, hogy üveg- vagy kőzetgyapot-szigetelésről van-e szó?
- Lehet, hogy a szigetelés nem felel meg a tűzvédelmi előírásoknak.
- Előfordulhat, hogy az építmény nem felel meg az előírt akusztikai követelményeknek.
- Ha eltértünk a szerkezet- vagy építési készlet igazoló dokumentumától, a használatbavételnél nem biztos, hogy megfelelő lesz a szerkezetünk, de garanciális kérdéseket is magával vonhat. A szerkezeti kialakítás energiahatékonysági szempontból is kedvezőtlenebb lehet, és felmerülhetnek páratechnikai, szél- és légzárási kérdések is.
Összefoglalva: a ROCKWOOL kőzetgyapot hőszigetelőanyagok nem éghetők, 1000 °C feletti olvadáspontúak, magas testsűrűségük, nyitott szálszerkezetük miatt jó hangszigetelők, alkalmasak tűzvédelmi célú sávok, gátak kialakítására, tűzvédelmi szigetelésre.
Hozzászólások