Az építkezés, felújítás megoldandó feladatai sorában az egyik elengedhetetlen az elektromos szerelés. Mivel szinte minden tevékenységünket háztartási készülékek segítik, védőcsőben futó vezetékhálózat fonja be a falakat, födémet: a villamos áramot vezető sodrott rézvezetéken kívül külön csőben itt futnak további erek is a riasztóhoz, telefon- és tévécsatlakozáshoz, számítástechnikai eszközökhöz.
A jelenlegi tarifa szerint egyszer 25 A-ig nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni, ezért ennél kevesebbet nem célszerű kérni; ennél többet azonban csak akkor, ha erre mindjárt a beköltözéskor szükség van.
A készülő lakás, ház villamos hálózatát pillanatnyi teljesítményigény szerint kell kiépíteni. Hogy ezt meghatározzuk, három adattal kell számolni: az egyik a méretezési teljesítmény, a másik a csatlakozási teljesítmény, a harmadik a jelenlegi egyidejű teljesítmény. A szokásos egyidejűséget annak számbavétele jelenti, hogy milyen eszközöket akarunk egyidejűleg használni úgy, hogy például a sütő és a mosógép is egyszerre induljon.
A villamos háztartási berendezések fogyasztása alapján meghatározott teljesítmény a jelenlegi egyidejű teljesítmény. Az igényelt csatlakozási teljesítmény ennél mindenképp nagyobb legyen.
A teljesítményigényt befolyásolja, hogy a fűtés is villannyal történik-e, vagy van gáz- vagy távfűtés. Ahol csak napi néhány órás fűtés indokolt, a legtakarékosabb a ventillátorral kapcsolt villamos fűtés, amely gyorsan felfűti a szobát. Mielőtt döntünk, hogy villamos vagy gázkészülékkel szeretnénk főzni, meg kell gondolni, hogy milyen energiacsatlakozást létesítünk, mert az befolyásolja az építési költségeket és a későbbiekben az üzemeltetést is. 10 kW-nál nagyobb teljesítményigény esetén célszerű a szokásos egyfázisú táplálás helyett háromfázisút igényelni, ami az áramkörök három részre osztását jelenti. Ennél kisebb teljesítményigény esetén ez inkább hátrányos, mint előnyös.
A méretezési teljesítményre a jelenlegi szabvány lakásonként gáztűzhely esetén 6,6 kW-ot, villanytűzhely esetén 10 kW-ot ír elő. Ez egyetlen család elhelyezésére szolgáló, szokásos, legfeljebb 4 lakószobás lakás világítását és a konnektorokba csatlakoztatott készülékeinek teljesítményigényét fedezi. Nincs benne a forróvíztároló (1-3 kW), a villamos fűtés (fűtőtestenként 3-6 kW), a légkondicionálás (ablakklíma 1,5-4 kW, a szobába szerelt készülékből és a vele csővezetékkel összekötött, az épületen kívül szerelt ventillátoros hűtőegységből álló split készülék teljesítményigénye kondicionált szobánként 1-5 kW), a szauna (5-18 kW), a kertvilágítás és egyéb különleges igények ellátása sem. A villamos hűtőszekrény és mélyhűtő energiafogyasztása ugyan magas, de teljesítményigénye kicsi, a nagy fogyasztást hosszú és tartós bekapcsolásuk okozza. A mikrohullámú sütő teljesítménye elég nagy (0,5-2 kW), fogyasztása viszont kicsi, mert bekapcsolási ideje percekben mérhető.
Vezetékek, villanyóra
A csatlakozó vezeték az áramszolgáltató tulajdona, ő kezelni, ezért a hálózati vezetékkel azonos típusúnak kell lennie, mégha a ház építtetője is szerelteti fel. Családi ház esetén a fogyasztásmérőket (villanyórákat) – ha több van -, egy közös ponton, egy-egy külön szekrényben kell elhelyezni, célszerűen a kert kerítésének egyik oszlopán, a kukatárolóban, vagy az épület külső falán, hozzáférhető módon. Indokolt szempontok alapján ettől eltérően is meg lehet állapodni, de a fogyasztásmérők (villanyórák) lakáson belüli elhelyezéséhez az áramszolgáltató már nem járul hozzá.
A csatlakozási pont és a fogyasztásmérők közé kerülő méretlen fővezeték családi házakban az építtető tulajdona, ő gondoskodik karbantartásáról, de az illetéktelen hozzáférés megakadályozására az áramszolgáltató különböző megkötéseket tesz.
Tervezés – kivitelezés
Nem csak magát az épületet, de annak villamos hálózatát is szakemberek (a mérnökkamara tervezői névsorába felvett villamos tervezőmérnökkel) kell megterveztetni. A villamos tervezés elhagyása csak a teljesen szokásos igénybevételű lakásoknál lehet problémamentes.
Amennyiben legfeljebb négy, a legegyszerűbb igényű lakás lesz a tervezendő családi házban, és a fogyasztónak nem lesz közterületen elhelyezendő vezetéke, úgy az ELMÛ elfogadja a részletes terv helyett az áramszolgáltató tanfolyamán végzett, a kamara által minősített kivitelező (villanyszerelő) által készített olyan vázlat bemutatását is, amely a csatlakozóvezeték megoldási módját, a csatlakozási pontot, a fővezetékeket és a fogyasztásmérők (villanyórák) elhelyezését tartalmazza. (A minősített villanyszerelők névsora a kamaránál és az ELMÛ fogyasztói irodáiban megtekinthető.) Ahol több nagyobb energiaigényű termék, készülék beépítésére kerül sor, a pontos számok meghatározása mindenképpen villamos tervezőmérnöki feladat.
A villamosenergia-igénybejelentést az építtetőnek kell megtennie az ELMÛ fogyasztói irodájában. Feltétlenül szükséges, hogy a tervező közvetlenül az építészeti elvi engedélyezési terv készítése után, de mindenképpen az első kapavágás előtt keresse fel a fogyasztói irodát a részletek tisztázása, s az általa készített terv (vázlat) egyeztetése érdekében. Csak így kerülhető el, hogy a villamos berendezés elhelyezése miatt az építészeti terveken vagy az elkészült épületen változtatni kelljen. Amennyiben a villamos berendezés kivitelezője is minősített villanyszerelő, lényegesen leegyszerűsödik a hálózatra kapcsolás.
Túlfeszültségvédelem
A villamos hálózaton túlfeszültség korábban szinte kizárólag a villámlásokból eredően keletkezett. Gyors lefolyásuk révén többnyire nem melegítették fel a súlyos villamos készülékek szigetelését, így nem is keletkezett bennük komolyabb kár. A ma használatos félvezetők (chipek) olyan kis tömegűek, hogy a légköri behatások rövid ideje alatt is tönkre mehetnek, ráadásul a félvezetők működése maga is kelthet túlfeszültségeket.
Túlfeszültségvédelemre ma már mindenütt szükség lehet, ahol félvezetős készülék van a hálózatra kötve (nemcsak bekapcsolt, de készenléti állapotban is). Ez alól az sem mentesít, ha az épületen villámhárító is van, sőt, ez még gyakoribbá teheti a veszélyt. Ennek hiánya általában csak a drága készülékek tönkremenetelét okozza, de tűzveszélyt ritkán jelent.
A túlfeszültségvédelem felszerelését nem jogszabály teszi kötelezővé, csupán a lehetséges kár gazdasági kockázata teszi kívánatossá, megoldása komoly szakértelmet kíván. Túlfeszültségvédelmi készülékeket három helyre – a ház csatlakozási pontja, a fogyasztásmérő és a dugaszolóaljzat közvetlen közelébe – kell felszerelni. Mivel nem olcsó, az építtetőnek előre tisztáznia kell a tervezővel, kíván-e ilyet beterveztetni vagy sem.
Érintésvédelem
A jól megválasztott és jó állapotú villamos berendezés használata szinte veszélytelen, a meghibásodott készülékek azonban életveszélyes áramütést okozhatnak. Ennek megelőzésére az EU államainak többségében kötelező a lakások villamos hálózatát áramvédő kapcsolóval védeni. Ahol ilyet felszereltek, úgyszólván teljesen megszűnt az épületek belsejében felszerelt készülékek szigetelési hibájából előforduló halálos áramütés.
Mindenütt kötelező az érintésvédelem kialakítása, a védővezető (amit általában földvezetőnek neveznek) kiépítése. Szakkérdés (így nem az építtetőre, hanem a tervezőre tartozik) annak figyelembe vétele, hogy az áramszolgáltató hálózata nullázott. Ha az építészeti tervezés nem a villamos tervezéssel együtt történik, nem árt, ha az építtető is figyelemmel kíséri, hogy az építési tervekben szerepel-e a vasbeton épületalap villamos földelésre alkalmas kialakítása. Maga az építkezés áramütés szempontjából fokozottan veszélyes tevékenység, így az ezt kiszolgáló (úgynevezett felvonulási) villamos hálózatban kötelező az áramvédő kapcsolók felszerelése.
Áram az építkezésen
Már az építkezés megkezdésekor is szükség van villamos energiára. Többnyire az építkezés közben még nem a véglegesen kiépített vezetékhálózatról vételezik az áramot a gépekhez (flexvágó, betonkeverő, fúrógép stb.), világításhoz, az áramütés veszélye is sokkal nagyobb. A villamos szabvány megköveteli, hogy az itt használt felvonulási villamos hálózatok érintésvédelmét áramvédőkapcsolók beépítésével oldják meg.
Mivel az építkezés ipari tevékenység, ezért a villamosenergia-fogyasztás díja a lakosságitól eltérően alapdíjas árszabás szerint történik. Ez különösen a családi házak építkezésénél előnytelen, mert az alapdíj havi állandó összeg, ha folyik az építkezés, ha nem. Erre tekintettel az ELMÛ a családi házak építőinek kedvezményt nyújt, amennyiben mindjárt az építkezés kezdetén megépítik a kerítés egy pillérét, vagy a telekhatárra eső falrészt, s ebben véglegesen kiépítik a későbbi lakás fogyasztásmérőjét és áram-védőkapcsolóját. Ez esetben az építkezés áramfogyasztása lakossági árszabással (alapdíj nélkül) számítódik. A kedvezmény igénybevételéhez előzetes egyeztetésre van szükség.
(A témáról bővebben lásd: www.elmu.hu)
Hozzászólások