Ma még mindenkit meglepne, ha a szomszédja bejelentené, hogy ő bizony nem fizet villany- és gázszámlát, de a háza mégis teljes kényelmet nyújt. Nos, ez a kijelentés ma már nem elképzelhetetlen, de lássuk be, ritkán fordul elő.
Otthonunk kényelmének fenntartását ma még nehezen tudjuk elképzelni külső energiaforrások nélkül. Elektromos berendezéseinket központi, vezetékes villamos energiával működtetjük. Fűtésünket, használati melegvizünket többnyire fosszilis tüzelőanyagok (gáz, olaj, szén, fa) helyi elégetéséből nyerjük. Ugyanakkor szinte mindenki hallott arról, hogy a tökéletlen égetésekkel mennyi szennyező anyagot juttatunk környezetünkbe, melyet ugyanakkor nagy gonddal szeretnénk megóvni.
Az ellentmondás feloldásában segíthet az alternatív energiaforrások, elsősorban a napenergia hasznosítása.
ZÉRO ENERGIA HÁZ
A világban néhány éve már működnek úgynevezett – zéro energia” házak, melyek gyakorlatilag önellátóak. A ház működtetéséhez szükséges energiát a lakók saját maguk, helyben állítják elő, kizárólag megújulásra képes nap-, szél- vagy geotermikus energia használatával. Szaporodó gyakorlati példák bizonyítják, hogy az alternatív megoldások egyre kevésbé tűnnek utópiának, az építési költségek is egyre csökkennek. Az újszerű megoldások, ha nem is egyszerre és nem tömegesen, de bevonulnak a mindennapi gyakorlatba. Azt természetesen túlzás lenne állítani, hogy egy -két év múlva már elnéző-lenéző mosollyal tekinthetünk vissza a jelenlegi botor pazarlásra, de a változások és változtatások ideje elérkezett.
Rövid vizsgálódás után rádöbbenhetünk, hogy valóságos energiaözön vesz körül bennünket, melyet sajnos alig használunk ki.
NAPENERGIA A HÁZTARTÁSBAN
A megújuló energiaforrások között a napenergiának különösen fontos szerep juthat, mivel korlátlanul, szinte mindenütt jelen van. A többi energiaféleség használhatósága időben és területileg többnyire korlátozott. A napból érkező energia mértékét a napállandó értékével adjuk meg, ez 1353 W/m2, amely fény- és hősugárzás formájában érkezik hozzánk. Elvileg egy szép nyári napon, 10 óra alatt mintegy 1,353 kWh/m2 energiát használhatnánk fel! A gyakorlatban sajnos ennél kisebb értékeket kapunk, mert az átalakító eszközök hatásfokát is figyelembe kell vennünk.
A beérkező energiát napkollektorral (melegvizes, folyadékos rendszerek) vagy napelemmel hasznosíthatjuk. A napkollektort főleg használati melegvíz előállítására, illetve fűtés kisegítésre célszerű használni. A napelem (fotovoltaikus elem) a nap fényéből villamos áramot állít elő. Mindennapi életünkben mindkét megoldásra szükségünk van. Nem érdemes szolar-villamos energiával melegvizet készíteni, ha ezt közvetlenül is megtehetjük, átalakítási veszteségek nélkül. Családi házunk szabad felületei – délre néző tető, garázstetők, pajtatetők, stb. – és egyéb – kihasználatlan” felületeink is kiválóan alkalmasak a napenergia hasznosítására.
Olyan új fogalmak jelennek meg: mint – elosztott energiatermelés”, – helyileg (lokálisan) megtermelt energia”; – villamos cserép, villamos fal”; – melegvizet termelő fal”.
A napenergia hasznosításban kiváló példát nyújt számunkra Japán, California, Németország, Hollandia.
Meg kell említeni, hogy a világon ma még csak egyetlen olyan ország van, ahol kötelező a napenergia (napkollektor) használata. Izraelben az újonnan épített házakon évek óta kötelező a napkollektor elhelyezése.
A NAPENERGIA SZÁZADA
A napos jövőkép kialakításában és megteremtésében kulcsszerep jut az építészetnek és a fantáziadús építészeknek. Az újonnan megjelent – építő anyagok”, a villamos tetőfedő burkolat, a villamos fal, solar-villamos üvegfalak, a melegvizet termelő garázsfal – fantasztikus lehetőségeket hordoznak és kínálnak.
Az ígéretes szlogen, a – NAPENERGIA SZÁZADA” csak akkor válhat igazi valósággá, ha a napelem, napkollektor valódi értelemben hétköznapi építőanyaggá válik, akarjuk és merjük használni. Álljunk a napos oldalra, és századunk a napenergia százada lesz!
Hozzászólások