Alapozás, falak, födémek – Építtetőként mire figyeljünk?

Melyiket hová? – Szigetelőanyagok sokfélesége
Ősz a teraszon
Minden korszerű háznak szüksége van rá!

Házunk tartósságát, állékonyságát, megjelenését főként az épületszerkezetek – alapozás, falak/falazatok és födém – határozzák meg. Alapvetően ezek azok a munkálatok, amit a kőműves készít el épülő házunkon. Nézzük meg, mi az, amire laikus építtetőként figyelni tudunk és célszerű is odafigyelnünk, nehogy új házunkon a beköltözés után pár hónappal repedések jelenjenek meg, nyugtalanságot és bosszúságot okozva.

alapozasfalakfodemek 720

Miért van szükség alapozásra?
Az alapok annak ellenére, hogy nem látszódnak, mert a föld alatt vannak, nagyon fontos részei leendő házunknak. Ezek biztosítják a teherhordó talaj és a házunk közötti kapcsolatot, meggátolják épületünk vízszintes irányú elmozdulását, és átveszik a szerkezeti rendszerből adódó feszültségeket. Vegyük sorra a főbb hibaforrásokat, amire figyelnünk kell építtetőként:

  1. Ne mulasszunk el talajmechanikai szakvéleményt kérni (mai nevén talajvizsgálati és geotechnikai jelentést), amiből többek között kiderül a teherhordó altalaj mélysége, és ennek állapota szerint javaslatot is kapunk az alapozás módjára. Ha nem teherhordó talajra építjük házunk alapját, akár tönkre is mehet, repedezni, süllyedni fog.
  2. Figyeljünk az alapozás mélységére, jó talajviszonyok esetén is a fagyhatár alá kell esnie az alapozási síknak.
  3. Gondoskodjunk a tervező által meghatározott anyag minőségéről. Manapság kő és tégla alapokat nem nagyon készítenek, az alapok anyaga általában beton vagy vasbeton. Ellenőrizzük a betonszállító fuvarlevelét, ami egyben teljesítménynyilatkozat is. Ez feltünteti a betonüzemben készített beton minőségét, amelynek meg kell egyeznie a tervező által kiírt anyagminőséggel.
  4. Vasbeton alapok esetén a betonozás megkezdése előtt mindig nézessük meg statikus tervezővel az elkészült betonacélszerelést!
  5. Figyeljünk alapunk geometriai formájára, pontos kitűzésére. A túl vékony alapokra „nem fér rá a fal”, a túl széles alapok pedig felesleges pénzkidobást jelentenek. Az alapok rossz kitűzésével (kijelölése, kimérése a talajon) máris elértük, hogy szobánk ne legyen derékszögű, a lépcső éppen azzal a pár centivel ne legyen megépíthető, a fürdőkád éppen ne férjen be a tervezett helyre. Természetesen a rossz kitűzésen a falazás még valamicskét javíthat, de ezeket igazán csak egyszer és itt lehet elrontani.

Mi a falak/falazatok szerepe?
A falak tartják házunk födémét, tetőszerkezetét, és adják át a terheket az alapoknak. Anyaguk szerint sokfélék lehetnek, kő, beton, vasbeton, tégla, fa, vegyes falak. Ezeken belül a kisméretű téglából készülő függőleges teherhordó szerkezeteket (falakat) nevezzük falazatoknak. Nézzük meg a blokk téglafalakat, hogy a falazás során mire figyeljünk, milyen főbb hibák fordulhatnak elő.

  1. Téglaválasztás előtt kérjük ki a tervező tanácsát! Házunk hőszigetelése a téglánál kezdődik, még akkor is, ha utólag hőszigeteljük. Itt a tégla és a hőszigetelő anyag vastagságának, hőszigetelő képességének az arányát kell jól megválasztani, hogy a lehető legköltséghatékonyabb legyen.
  2. Ellenőrizzük falaink pontos kitűzését! Láttuk az alapoknál, hogy ez milyen fontos szempont.
  3. Nézzük meg, hogy a megfelelő fugavastagsággal (hézagvastagsággal) rakják-e a falakat. A túl vastag fuga sem jó, mert hőhidas lesz a szerkezet, de a túl keskeny fuga sem megfelelő, mert fal helyett csak téglarakást kapunk, amelyben nincs kötőanyag a téglák között. No, az tud csak igazán repedezni!
  4. Ellenőrizzük a tégla minőségét, hogy megegyezik-e az általunk és a tervező által kiválasztottal. A becsomagolt raklapokban mindig megtalálható a gyár teljesítménynyilatkozata, ezt kell néznünk. Vegyük szemügyre, hogy tégláink nem töröttek, deformálódottak, csorbák-e, és ügyeljünk az építkezésen belüli anyagmozgatásra is, amelynek során sok tégla összetörik.
  5. Kísérjük figyelemmel a megfelelő téglakötést, mert annak mindig a gyártó eloírásai szerint kell történnie. Ezek az internetről egyszerűen letölthetok, itt megnézhetjük a falsarok-kialakításokat, válaszfal-bekötéseket és egyéb műszaki megoldásokat is.

Mi is az a födém?
A födém az épület vízszintes teherhordó szerkezete, ezen járunk, ez van a talpunk alatt. Fölülről nézve padló, alulról nézve plafon. Anyaguk, kialakításuk szerint nagyon sokféle födém létezik, az alábbiakban – helyszűke miatt – a helyszíni monolit vasbeton, illetve az előre gyártott vasbeton gerendás födémeket érintjük, az ezekkel kapcsolatos lehetséges hibákat, és hogy mire kell figyelnünk.
Helyszíni monolit vasbeton födém

  1. Ellenőrizzük zsaluzatunk állékonyságát, mert ez tartja a födémet mindaddig, amíg a beton meg nem szilárdul. A rendszerzsaluzat használata kevésbé problémás, a forgalmazó zsaluzási tervet is készít, csak a megfelelő beépítésre ügyeljünk. A fa zsaluzat ellenőrzése bonyolultabb, ehhez kérjük szakember segítségét.
  2. Ellenőrizzük a zsaluzat vízszintességét, ha előírták a tervek, akkor a „túlemelést” is.
  3. Mindenképpen nézessük meg statikus tervezővel az elkészült betonacél- szerelést, és csak ez után engedjük a betonozás megkezdését.
  4. Ellenőrizzük a beton anyagminőségét.
  5. Ne felejtsük el zsaluzatunkat „zsalu leválasztóval” (olaj) átkenni.

Előre gyártott vasbeton gerendás födém

  1. Ügyeljünk a gerendák megfelelő felfekvésére (fesztávtól függően 10-12 cm)
  2. Figyeljünk az alátámasztó állványzat magasságára, állékonyságára. Előre gyártott vasbeton gerendás födémnél a gerendákat egy állványzatra, „székre” (stolica) kell elhelyezni a koszorú kibetonozásáig, és nem a falra fektetni.
  3. Vizsgáljuk meg a vasbeton gerendák közötti beton béléselemek (kefni) minőségét. Töröttet semmiképp ne építsünk be!
  4. Ne felejtsük el a pótvasak elhelyezését sem! Ez egy-egy, a gerendák mellé elhelyezett „U” alakú betonacél, interneten a gyártó honlapján meg tudjuk nézni.

Javíthatók-e a hibák?
Mit tehetünk, ha az előzőekben tárgyalt épületszerkezetek a leggondosabb odafigyelésünk mellett is repedezik, esetleg süllyed? A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két példát a javításra.

Ha az alapok nem teherhordó talajra épültek, ráépítésnél nem erősítették meg, anyaguk nem megfelelő, beszivárogtak (néha befolytak) alájuk felszíni vizek, akkor javításuk történhet úgy, hogy „levisszük” az alapokat a teherhordó talajig aláfalazással, alábetonozással, cölöpözéssel. Készülhet még pántolás, köpenyezés, alapszélesítés, talajszegezés és egyéb megerősítés is.
alapozasfalakfodemek 1
A falak tönkremenetelének szintén számos oka lehet – erősítés nélküli ráépítés, alapok meghibásodása stb. –, és javítására/erősítésére is többféle módszer létezik. Először a hiba okát kell megszüntetni (pl. az alapokat megerősíteni), utána lehet csak a falakat javítani, erősíteni – pántolás, köpenyezés, részleges köpenyezés, falvarrás.
alapozasfalakfodemek 2
A födémek javítására is sok ok miatt kerülhet sor – többlet terhek rárakódása, funkcióváltás, rossz kivitelezés, rossz tervezés, esővíz, tűzkár, fa födémeknél kártevők okozta károsodások. Megerősítésük is nagyon sokféleképp történhet, hiszen anyaguk is sokféle (tégla, vasbeton, acél gerendás, fa stb.)
alapozasfalakfodemek 3
A témával kapcsolatban lásd bővebben Szabó Zoltán „Szerkezet megerősítések” c. könyvét.

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop