Alapmegerősítés

A tégladíszítés
Mibe kerül a falfűtés – Télen fűt, nyáron hűt
Ahol nincs tűz, ott füst sincsen

A meglévő épületek alapozásának megerősítése többféle ok miatt is szükségessé válhat. A legszerencsésebb eset az, amikor az épületen még semmilyen jele nincs süllyedésnek, de már tudjuk, hogy a megerősítésre szüksége van.

 

 

Egy-egy épületalap megerősítésének többféle indoka lehet. Ilyen eset például, ha már meglévő épületre új szintet vagy szinteket szeretnénk ráépíteni. A ráépítés tervezésének részeként meg kell vizsgálni a meglévő alapok méretét, anyagát és állapotát, illetve meg kell ismerni az épület talajkörnyezetét, annak mechanikai viselkedését.

 

Az új épület süllyedéséből a fenti adatok birtokában kalkulálni lehet az épület esetleges mozgásait a ráépítés után. Az új terhek hatására a szerkezet minden esetben süllyedni fog, csak nem mindegy a mozgás mértéke és a mozgás egyenletessége. Az esetlegesen kialakuló épületkárok az épület tartószerkezetének merevségétől is függenek, tehát attól, hogy milyen mértékben tudja felvenni az egyenetlen mozgásokat.

 

Az erősítés megtervezésénél a fő feladat a várható talaj-összenyomódás elfogadható mértékre való mérséklése.

 

A már bekövetkezett – alapozási okokra visszavezethető – épületkárok esetén az erősítés megtervezésének menete és célja ugyanaz, mint az előző esetben, csak itt a már sérült „felszerkezet“ (alapozás feletti tartószerkezet) javításával is foglalkozni szükséges.

A süllyedés okai

– Eredetileg is laza településű altalaj.
– Az épület nem teljesen alápincézett, és a különböző szinten álló szerkezeti részek alatti talaj összenyomódó képessége nem egyforma.
– Az épület alatt lokális laza réteg található, például visszatemetett meszesgödör, szeméttelep stb.
– Hegyoldalon tipikus, hogy az épület hegy felőli része tömörebb talajon áll, mint a lejtő felől, és ez okoz egyenetlen mozgást.
– Az alapozás alá jutó vizek tömörítik a talajt, mozgatva a kisebb szemcséket. A kötött talajok víz hatására jelentősen veszítenek teherbíró képességükből, illetve változtatják térfogatukat víztartalmuk függvényében.
– Részleges újabb terhelések is okozhatnak egyenetlen mozgásokat.

Alapmegerősítési lehetőségek

A talaj teherbíró képességének növelése:
– terhelőlapos megerősítés,
– időszakos előterhelés,
– vegyszeres injektálás.
Az alap felfekvésének növelése:
– melléalapozás,
– együttdolgozó lemez készítése,
– haránt vasbetongerendák építése.
A laza talajréteg teherviselésből való kiiktatása:
– alapmélyítés,
– pontszerű aláalapozás,
– sajtolt alácölöpözés,
– mellé- vagy alátömörítő cölöpözés
Tehermentesítés.

A „felszerkezet” helyreállítása

A sérült felszerkezetek helyreállítása is történhet többféle módon, illetve több megoldás együttes alkalmazásával:
– falvarrás,
– pántolás,
– repedések újratelítése,
– köpenyezés,
– falvastagítás,
– szilárdító impregnálás.
A felsorolt módszereket többféleképpen, és más-más segédanyag felhasználásával is kivitelezni lehet, mindig az adott eset feltételeihez igazodva.

Mit vegyünk figyelembe?

Építészeti feltételek:
– meglévő burkolatok kímélése,
– nem látszó megoldások alkalmazása stb.
Pénzügyi feltételek
Szervezési feltételek:
– erősítés alatt is üzemeltetés,
– leggyorsabb erősítési mód,
– alkalmazkodó technológiák korlátozása,
– vibráció,
– száraztechnológia,
– pormentes technológia,
– hanghatások korlátozása.
A sérült szerkezeteknél mindig érdemes összehasonlítani, megvizsgálni az erősítés lehetőségét az új építésével szemben.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop