Ahol nincs tűz, ott füst sincsen

Csomagold magad
Kerüljön beljebb! – Ajtó, és ami mögötte van
Megoldások a fűtés korszerűsítésére

Akár új kémény építéséről, akár a régi felújításáról van szó, a munka a területileg illetékes kéményseprő „hivatal“ felkeresésével kezdődik. Az általuk számon kért számtalan előírást sokan felesleges kötözködésnek tartják, pedig nem babra megy a játék, bármilyen hihetetlen, a lakóépületek egyik legveszélyesebb része a kémény.

 

 

Csak Magyarországon évente több tucat ember válik áldozatául a rosszul kivitelezett, eldugult, vagy elavult kéményekből lakótérbe szivárgó füstgázoknak. Nem az tehát a baj, hogy a kéményseprők az újonnan épített kéményeknél szigorúan betartatják az életvédelmi célzattal megfogalmazott szabályokat, hanem az, hogy az elavult kémények felújításának kikényszerítésére nincs elegendő jogosítványuk, pedig a hazai épületek zömében a füstelvezető rendszer lényegében időzített bombaként fogható fel.

 

Gondolta volna?

Laikus szemmel egy kémény nem tűnik óriási műszaki bravúrnak, ezért a megépíttetésekor kapott borsos végszámla sokak számára sokkolóan hat. Minek ehhez szakavatott tervező – Építési engedély – Speciális építőanyag és technológia – Folyamatos ellenőrzés a kivitelezés alatt – A válasz kézenfekvő, de megértéséhez az alapoknál kell kezdenünk.
A kémény célja, hogy a kályhában, kazánban stb. keletkező füstgázokat a szabadba juttassa és nem utolsósorban a tökéletes égéshez szükséges oxigén tűztérbe áramlását is biztosítsa. Műszaki szempontból ez kétféleképpen érhető el. A gravitációs kéményben a gázokat a cső két végén mérhető nyomáskülönbség (köznapi szóval a huzat) szívóhatása mozgatja, a mesterséges áramoltatású kéményekben pedig egy villanymotor látja el ezt a feladatot. Egyszerű – Pedig korántsem az. Közel egy tucat magyar és uniós szabvány rögzíti azokat a műszaki paramétereket, melyek bármelyikének figyelmen kívül hagyása az élet-, baleset- és vagyonvédelem szempontjából komoly kockázatot jelent.
Ne gondoljuk például, hogy a kémény keresztmetszeté-nek átmérője, formája pillanatnyi ötlettől vezérelten ölt testet. A tervezéskor figyelembe kell venni, hogy hány fűtőtest kerül bekötésre a kéménybe, milyen teljesítménnyel, és milyen fűtőanyaggal fog üzemelni, illetve van-e a kéményben irányváltás („elhúzás“) és mennyi – A rosszul méretezett kéményben a huzat intenzitása csökken, mely komoly balesetek forrása lehet. Nem mindegy az sem, hogy szigetelt, vagy csupasz kémény kerül a tervbe. A szigetelt, nagy hőkapacitású kémény biztonságosabb áramlási mutatókkal rendelkezik ugyanis, arról nem beszélve, hogy alkalmazása tűzbiztonsági szempontból is kedvezőbb. A kültéri szerelésű szimpla fém kémények ugyanakkor hideg szélben gyorsan visszahűlnek, ezért az áramlás kritikus mértékre csökkenhet.
Vagy tudta azt, hogy a fűtőanyag típusa a kémény anyagának kiválasztását is befolyásolja – A földgáz füstjében ugyanis olyan összetevők vannak, melyek oldják a hagyományos téglából készült falazatot, ezért új gázkészülék manapság már csak ennek ellenálló anyaggal bélelt tégla, vagy anyagában korróziómentes szerelt kéménybe köthető be. A kémény magasságának megtervezése is komoly szakértelmet kíván, hisz figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt, a szomszédos épületektől való távolságot és az épület tetőgerinc magasságát, hogy a kéményből kiáramló gázok nehogy viszszajussanak a lakótérbe a tetőhéjazaton, illetve egy rosszul szigetelt nyílászárón keresztül.

És még mindig nincs vége!

Hasonlóképp fontos, hogy védett kéménycsőből a szabadba áramló gáz kitorkollási pontja olyan szögben kerüljön kialakításra, hogy a szélnyomás még szélsőséges időjárási körülmények között se okozzon áramlási zavarokat a füstelvezetőben. Szintén szigorú szabályok vonatkoznak a kémények tisztíthatóságának biztosítására. A lakótérből megközelíthető tisztítónyílás helye, mérete kötött, sőt új építésű kémények esetén ma már többnyire tűzálló biztonsági ajtó felszerelését írják elő.
Ezen túlmenően a tisztítás érdekében valamennyi kéményt felülről, a tetőn keresztül is hozzáférhetővé kell tenni (tetőkibúvó vagy kültéri létra), ráadásul úgy, hogy az a szomszédok hozzájárulása nélkül is megközelíthető legyen (ennek hiánya különösen elidegeníthető tetőtér beépítése esetén szokott problémát okozni). Gyakran megfeledkezünk arról, hogy egy falazott kémény 8-10, de akár 15 méter magas is lehet. Az evvel együttjáró hatalmas súly óriási megterhelést jelent az alapra, mellyel már a tervezés stádiumában kalkulálni kell. Másrészt az épületből kinyúló rész komoly szélnyomásnak van kitéve, hanyag kivitelezés esetén ledőlése életveszélyes balesetet okozhat.

Mi a teendő?

Mindezek alapján könnyen belátható, hogy a kéményépítés korántsem egy kalákában, szakértelem és ellenőrzés nélkül kivitelezhető munka. A jó hír az, hogy a szabályokkal és a műszaki előírásokkal elegendő csak annyira tisztában lennünk, hogy szakértőnek tűnő kérdéseinkkel kontroll alatt tarthassuk a kivitelezőt. Megrendelőként ugyanis elsőként egy szakavatott tervezővel kell felvennünk a kapcsolatot.
A konkrét helyszín, a beépítési igények és technikai lehetőségek ismeretében ő tesz javaslatot arra, hogy milyen típusú, műszaki paraméterű kémények építhetők az adott épületben. Ha rábólintunk valamelyikre, elkészíti a tervdokumentációt, majd egy tervezői nyilatkozat kíséretében beadja azt a területileg illetékes kéményseprő „hatósághoz“. Ha a kéményseprők elfogadták a tervet, az általuk kiállított papírral az önkormányzatnál építési engedélyt kell kérnünk.
Míg a procedúra zajlik, érdemes megversenyeztetnünk több szakipari céget, hogy milyen feltételekkel vállalnák el a kémény felépítését. Kivitelezés közben egyszer érdemes kihívni a kéményseprők ellenőrét egy közbülső vizsgálatra. Igaz, hogy ez pénzbe kerül, de még mindig olcsóbb, mintha a munka befejezésekor esedékes kötelező műszaki átvételkor derülne ki az eltérés a tervtől, és a kéményt részben vagy egészben vissza kellene bontani.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop