Akkor szivattyúzunk egy kis hőt!

Sült camembert kelbimbóval, naranccsal, málnával
Új trendek a konyhában
Tonhalas, kapribogyós saláta

Hogy is van ez? Miért is éri meg? Pár perc böngészés után már megkapjuk a válasz, számos gyártó nagy szalagcíme azonnal meggyőz bennünket, hogy egy családi ház hőszivattyús fűtésének többletköltsége akár két év alatt megtérül a kondenzációs kazánt használó épületgépészeti rendszerhez képest. Nézzük meg, e téren mi a magyar valóság!

szivattyuzunkegykishot 720

Bizony sokat változott a világ, 6-8 évvel ezelőtt még szinte lehetetlen volt pusztán gazdaságossági szempontok alapján levegő-víz hőszivattyús rendszert értékesíteni, hisz üzemeltetése nem került kevesebbe egy földgázzal üzemelő kazánhoz képest.

Növekvő hatásfok
Az utóbbi két-három évben azonban nagy változások történtek e téren, a gázár folyamatos emelkedésével és a kedvezményes villamosenergia- tarifák bevezetésével a hőszivattyúk helyzete jelentősen javult. Ez azt jelenti, hogy bármilyen hőszivattyú, amely H vagy GEO tarifával üzemel, és a fűtési szezonban átlagosan 2,1-es COP (Coefficent of Performance, azaz a hőszivattyú szekunder oldalán leadott hőmennyiség hatásfokát jelölő érték) értéket produkál, az ugyanolyan üzemeltetési költséggel fűt, mint egy kondenzációs kazán. A hőszivattyús rendszer kiépítésének többletköltése a 2,1-es COP fölött a kisebb üzemeltetési költség miatt jól tervezhető időn belül megtérül. Ebben az esetben már csak azt kell megvizsgálni, hogy mennyi az a többletköltség, amit le kell dolgoznia a hőszivattyús rendszernek egy más fosszilis tüzelőanyagot hasznosító rendszerrel szemben. No de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe!

Akkor most H vagy GEO?
A választás egyik alapvető meghatározója a földrajzi hely. A GEO-tarifa az ELMŰ-ÉMÁSZ áramszolgáltató terméke, így ezt csak az ő szolgáltatási területein lehet igényelni. Ezzel szemben a H-tarifát körülbelül négy éve törvényileg vezették be a korszerű fűtési hőszivattyúk versenyképességének növeléséhez, így ez minden áramszolgáltatónál elérhető. A GEO-tarifa szolgáltatása csak a nap 20 órában történik, a reggeli, illetve esti csúcsidőszakban 2-2 órára lekapcsolják. A H-tarifa pedig csak fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig kedvezményes, ezen időszakon kívül normál nappali áramtarifával kell használnunk a berendezésünket.
Hogy melyiket válasszuk? Ez alapvetően a fűtési rendszerünktől függ: ha nagy tömegű épületszerkezeteket fűtünk fel, mint például a hőleadó padlófűtés vagy mennyezetfűtés, akkor nem vesszük észre a két óra kiesést. Ha viszont kicsi tehetetlenségű fan-coilos rendszerünk van, akkor mindenképpen a H-tarifa a nyerő, különben hőellátás nélkül maradunk, ami perceken belül hidegérzetet okoz. Gondolni kell arra is, hogy szeretnénk-e hűteni a nyári napokban, mert GEO szolgáltatás révén olcsó árammal tehetjük kellemessé a kánikulai napokat is.

Hogyan is néz ki egy hőszivattyú?
A hagyományos fűtési megoldásokkal történő összehasonlításban alapvetően a levegő-víz hőszivattyúkat alkalmazó rendszereket vizsgálják. Ez a konstrukció nagymértékben hasonlít a legtöbbek számára jól ismert split-klíma rendszerekhez, amelyek kültéri és beltéri egységből állnak, egy csővezetékpárral összekötve, amely biztosítja a hűtőközeg áramlását a két egység között. A split kültérihez nagyon hasonlító külső egység a téli hideg levegőből is képes hőt kinyerni, amelyet csővezetéken keresztül szállít a beltérihez, ami a legtöbb esetben leginkább egy kazánra emlékeztet. Ebben egy hőcserélő segítségével az érkező freon melegíti fel a fűtési rendszerben keringetett vizet. A rendszer hatásossága nagymértékben függ a külső levegő hőmérsékletétől, illetve a lakásunk fűtéséhez szükséges fűtővíz hőmérséklete közötti különbségtől. Minél nagyobb a különbség, annál nehezebb a dolga a hőszivattyúnak, és annál kisebb lesz a hatásfoka.
A fűtési szezon során nem állandó a készülék „jósági tényezője”: átmeneti időszakban nagyobb lesz, hideg napokon pedig az alacsonyabb külső és magasabb előremenő hőmérséklet miatt lényegesen rosszabb. Mivel a felvett villamos teljesítmény nem növelhető, ezért a rosszabb hatásfok kisebb fűtési teljesítményt is eredményez, éppen a hidegebb napokon. Ezért a hideg napokon szüksége van még valamilyen „segítségre” a hőszivattyúnknak, ez pedig a beltéri egységbe beépített 3-6-9 kW-os elektromos fűtőbetét. Azt pedig tudjuk, hogy amikor a fűtés villannyal megy, az többnyire nem kifejezetten pénztárcabarát megoldás. Tehát nagyon figyelni kell, hogy olyan fűtési rendszerünk legyen, amely képes a leghidegebb napokon is minél alacsonyabb, legfeljebb 40-45 fokos előremenő vízzel ellátni az épület fűtését, valamint megfelelő szigetelés legyen az épületünkön, hogy a hőveszteséget minél alacsonyabb értéken tartsuk.
Az éves hatásfokunkat befolyásolja a melegvíz-termelés is. A használati meleg víz (HMV) hőmérséklete legalább 45ºC, amely hőszivattyúnk működési tartományának a szélső értékébe esik, következésképpen HMV termelés sokszor alacsony COP értékkel történik. Nagyobb HMV tárolókapacitásra is szükség van, mert egy átlagos 24 kW-os kazánhoz viszonyítva lényegesen kisebb teljesítményű hőszivattyú áll csak rendelkezésünkre. Nagy melegvíz-igény esetén el kell gondolkodni, hogy más módon kell a meleg vizet megtermelni.

szivattyuzunkegykishot 1

Zöld, de azért nem annyira
A technikai és gazdaságossági szempontok mellett végül essék szó a környezettudatosságról is! Szerencsére egyre többen tisztában vannak Földünk korlátozott energiakészletével, s hogy a légszennyezés, a környezetterhelés csökkentéséhez hozzájárulnak a megújuló energiára épülő technikai megoldások. Ennek egyik zászlóshajója a hőszivattyú. Mind több és több megrendelő akad, aki új ház építésekor hajlandó áldoznia környezettudatos megoldásokra, ám azért ezzel is óvatosan kell bánnunk, ismerve a hazai viszonyokat. Mert ha a fosszilis energiahordozókat égető kazánokat állítjuk szembe a környezetbarát hőszivattyúkkal, a teljes kép érdekében meg kell vizsgálni a hőszivattyúk által felhasznált villamos energia előállításának módját is. Vajon mennyire vagyunk környezettudatosak, ha Magyarországon a fűtéshez külszíni fejtéssel kitermelt lignit elégetéséből származó villamos energiát használjuk fel, ugyancsak nézőpont kérdése az atomerőműben termelt villamos energia környezetbarát volta, vagy ha a földgáztüzelésű csúcserőműveinkben energiatermelésre ugyanazt a földgázt használják, mint a hagyományos kazánok?

Környezetbarát és hatékony megoldás
Hiszem, hogy a hőszivattyús fűtési megoldás a jövő technológiája, és még a Google-on hirdetőknek is igaza lehet az akár kétéves megtérülési idővel, de ehhez új épület, komoly hőszigetelés, kellő napsütést biztosító nyílászárók, alacsony hőmérsékletű felületfűtés, kedvezményes elektromos tarifa, nem túlzott melegvíz-igény és valóban megújuló módon megtermelt elektromos energia szükséges. Telepítsünk hát a tetőnkre akkora napelemparkot, amelynek éves áramtermelése megközelíti házunk fűtési-hűtési energiaigényét!

 
Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop