Nincs új a nap alatt? Bizonyos értelemben csakugyan nincs. Legalábbis ezt támasztja alá az az örvendetes tény is, hogy az ember legősibb építő-, díszítő- és burkolóanyaga, a kő, a 21. században ismét mindinkább reneszánszát éli. Napjaink emberének kő felé fordulása a természetesség iránti fokozott igény megjelenése mellett a fenntartható növekedés szempontjából is örvendetes. A kő ugyanis olyan természetes anyag, amelynek sem kitermelése, sem feldolgozása, sem megmunkálása nem igényli energiapazarló és természetkárosító technológiák alkalmazását. Ez a felismerés egy olyan fontos szemléletváltási folyamat kezdetét jelzi az építészetben, amelyek ma már a legfontosabb szakmai fórumok mindinkább evidenciaként kezelnek. Az új szemlélet térhódítását a Magyar Kőszövetség és az európai kőszövetségeket tömörítő EUROROC legújabb állásfoglalásai is nagyban elősegítik.
A kő térhódítása az építészetben és belsőépítészetben olyan új trend, ami harmonikusabbá, természetesebbé, meghittebbé és embribbé teszi épített környezetünket. Ugyanakkor a kő alkalmazása nagyfokú szakmai tudást, magas szintű technológiai fegyelmet, mérnöki precizitást, alkotó és kreatív, olykor művészi ihletettségű megközelítéseket igényel felhasználóitól. A kőipar tehát technológiai hátterének folyamatos fejlesztése mellett nem mondhat le a csak aprólékos munkával elsajátítható és a jövő nemzedékeinek is továbbadandó, kéziparos jellegű szaktudásról sem.
Magyarországon és a világban azonban mind a kőipari szaktudásban, mind az azzal kapcsolatos technológiák megfelelő szintű ismeretében a szakmai deficit jelei mutatkoznak. Márpedig megfelelő szakipari és mérnöki ismeretek híján a kő könnyen veszély forrásává is válhat az építészetben. Fontos, múlhatatlanul fontos, hogy a kő kövön maradjon mindig. Hiszen a gondatlan megmunkálás, a szakszerűtlen illesztések és felfüggesztések, pl. egy ház homlokzatán idővel akár közvetlen életveszély forrásaivá is válhatnak. Világszerte számos jelentős épület, köztük nem egy toronyház szolgáltat erre kellően intő negatív példát.
A Reneszánsz Kőcenter létrehozásában ezért is játszott döntő szerepet az a felismerés, hogy a most megnyíló multifunkcionális központon kívül Magyarországon nincs még egy olyan köves oktatóbázis, ahol a különböző területeken kővel foglalkozó szakemberek autentikus választ kaphatnának a kérdéseikre, vagy alkalmuk nyílhatna a közvetlen szakmai tapasztalatcserére.
A Reneszánsz Zrt. eddig is nagy súlyt helyezett a köves mesterségek szakmai utánpótlásának biztosítására. Az elmúlt évtizedekben a cégnek jelentős szerepe volt a világszerte elismert hazai kőfaragó mesterség életben tartásában, és a magas színvonalú gyakorlati jellegű szakmai és mesterségbeli képzési lehetőségek biztosításában. A Kőcenter létrehozása a cég szempontjából nemcsak azért fontos, mert megnyitása jelentős mérföldkővé válhat a hazai kőkultúra fejlesztésében, népszerűsítésében és támogatásában, hanem azért is, mert a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. eddigi ilyen irányú stratégiai erőfeszítéseinek logikus folytatása.
A kőkultúra ügyének hatékony előmozdítása érdekében a Reneszánsz Zrt. Együttműködési megállapodásokat kötött a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékével, a Középülettervezési Tanszékkel és az Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszékével, az Ybl Miklós Főiskolával, a Moholy Nagy Egyetemmel, a Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetségével, valamint a Marmomacc-kal , mely a világ legnagyobb és szakmailag is legismertebb kővására
Az együttműködési megállapodások mellett a Reneszánsz Kőcenter a jövőben egy szakmai előadássorozatnak is otthont ad, melynek célja, hogy a „megfelelő követ a megfelelő helyre” elv érvényesítésével mind az építészek, mind a kivitelezők, mind a kőszakma egyéb szakemberei egyértelmű és világos információkat kapjanak az adott helyen felhasználandó kőtípusokkal kapcsolatban.
A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. számára magas presztízst, elismertséget, és ezzel arányos szakmai felelősséget jelent, hogy a Kőcentert már megnyitása előtt is jelentős nemzetközi érdeklődés övezte. A Marmomacc-kal kötött megállapodás is ennek egyik tanúbizonysága. A megállapodás értelmében budapesti DECORSTONE (Construma) kiállítás ideje alatt a Reneszánsz Kőcenterben rendezik meg azt a több napos szakmai rendezvénysorozatot, amelyen hagyományosan a kőszakma legrangosabb hazai szereplői találkoznak. Ez a rendezvény egyúttal a végzett építészek, mérnökök és kőipari szakemberek számára kiemelten magas kreditpontos továbbképzést is biztosít. A Kőcenterbeli képzés a bánya bemutatástól az üzemi feldolgozási módok megismerésén át a kőfaragásig, és kőfelhasználásig mutatja be a követ az építészetben.
A Kőcenter másik innovatív nemzetközi programja a kőszakma hagyományaihoz kötődik. Az európai kőkultúra ápolásában és fejlesztésében élenjáró olaszországi Bari Egyetem tanárai régi köves szakmából merítve a kőkötések újkori adaptálását tűzték ki célul. Ennek keretében pl. a zsaluzás nélküli boltívek elkészítésére fejlesztettek ki olyan tömbkő-elemeket, amikből ez megvalósítható. Idei kísérleti programjuk partneréül a Bari Egyetem a Reneszánsz Kőcentert választotta. A program eredményeként megvalósuló retroinnovatív építészeti alkotások a Marmomacc kiállításon kerülnek bemutatásra 2011-ben.
A Reneszánsz Kőcenter létrehozásában fontos inspirációt jelentett az is, hogy a különböző alkalmazások, megvalósítási lehetőségek, kreatív megoldások kézzel fogható közelségben, mintadarabokon keresztül is láthatóak legyenek. Ezt a cél szolgálja a kiállítótér és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó vásártér is, ahol a Reneszánsz Zrt. által bányászott és feldolgozott kiváló minőségű süttői kövek mellett a cég forgalmazásában elérhető közel 500 féle kő is – mely a világ kőtermelésének csaknem teljes keresztmetszetét adja – megtekintető, és akár meg is vásárolható.
A Workshop résztvevői voltak:
Dott Jannina Mathiasz – kereskedelmi igazgató, Marmonac – a már említett oktatás felelőse, ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
Radványi György DLA – egyetemi docens, BME Középülettervezési Tanszék – az építész szemével válaszolt a kérdésekre.
Bene Zoltán, a Magyar Kőszövetség elnöke, erre vonatkozó kérdésekre válaszolt
Dr. Gálos Miklós – egyetemi tanár, BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék – a szabványok, szakértői vizsgálatok témakörével, illetve a kő anyag jellemzésével kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
Mezős Tamás – egyetemi tanár, BME Építésztörténeti és Műemlék Tanszék, a műemléki kőalkalmazások, felújítások témakörben válaszolt.
Hozzászólások