Negatív adóslista régóta létezik, mégis az utóbbi időszakban szabadultak el az indulatok körülötte. A rendszerben ugyanis hiba van: nem mindig és minden esetben indokolt ugyanis, hogy valakit nevesítenek a rosszul fizetők bankközi listáján. A pozitív adóslista pedig éppen a hiánya miatt borzolja a kedélyeket. Banki vezetők szerint ugyanis olcsóbb lenne a kölcsön, ha biztosan tudhatnák, az illető jól fizető adós.
Elméletben nagyon egyszerű lenne a dolog: egy bankközi listán nyilvántartanák a rosszul fizető adósokat, egy másikon meg a jól fizetőket. Így a bankok a hitelbírálatot megelőzően ellenőriznék, szerepel-e valamelyiken a kérelmező. Ha a negatív adóslistán találják a nevét, akkor nem számíthat kedvező válaszra, ha viszont a pozitívon szerepel, akkor minden további nélkül, a mainál gyorsabban és egyszerűbben hozzájuthatna a kölcsönhöz az igénylő. A gyakorlat azonban gyökeresen eltér ettől, hiszen részben adatvédelmi okok, részben rendszerbeli problémák akadályozzák a szisztéma kifogástalan működését.
n Feketelistán: öt esztendőn át
A negatív adóslistára, hivatalos nevén a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerbe (BAR) – a szándékok szerint – az kerül fel, aki legalább a minimálbér összegének háromszorosával és legalább fél éven keresztül tartozik. Nem kell tehát tartani attól, hogy egyszeri késlekedés vagy egy elfelejtett befizetés nyomán rögtön a feketelistán találja magát az ember. A cél ugyanis az volt, hogy csak akkor kerüljön rá az illető a bankok biztonságát védő listára, ha hosszabb ideig és nagyobb öszszeggel maradt adós. Akkor viszont menthetetlenül feljegyzik a lajstromra, s öt évig nem is kerül le róla. Akkor sem, ha hiánytalanul és kamatostul rendezte adósságát, akkor sem, ha közben kikerül az anyagi mélypontról, ha közben jobb és jobban fizető állást talál. Öt esztendőn át ez esetben sem számíthat banki kölcsönre – s ezt sokan szintén a rendszer hibájának tartják.
Gond az is, hogy sokan csak az utolsó pillanatban szembesülnek azzal, hogz a negatív adóslistán számon tartják, s emiatt a végső stádiumban kénytelenek lemondani a már megítéltnek hitt kölcsönről. A mulasztó adóst ugyanis ez idáig nem volt kötelessége tájékoztatni senkinek arról, hogy nevét regisztrálták. Nemhogy előre, még utólag sem. Õ tehát nem tudta, hogy esetleges tervezett lakásvásárlásához, autócseréjéhez, de még egy egyszerű fogyasztási hitelhez – például egy konyhabútorhoz – sem számíthat hitelre.
n Értesítés már jön
Ez most megváltozott. A parlament szeptember közepén elfogadta a hitelintézeti törvény módosításaként azt, hogy októbertől kötelező értesíteni az ügyfelet. Átgondolják azt is, hogyan szabályozzák a későbbiekben az értesítés mikéntjét: mennyivel előre kelljen például tájékoztatni az ügyfelet arról, rákerül a listára. Megfontolásra javasolják szakértők a – büntetési idő” lerövidítését is.
Sokan és régóta bírálják, hogy nem kevesen kerülnek rá ok nélkül a lajstromra. Banki vezetők is szép számmal ismernek olyan történetet, amikor tévedésből került fel valaki a listára. A negatív adóslistára kerültek esetén nem vizsgálják, ki és miért került fel, nem nézik tehát azt akkor sem, amikor a hitelkérőt elutasítják.
n Pozitív lista – olcsóbb hitel?
Felmerült a pozitív adóslista életre hívása a negatív mintájára, csak éppen ellenkező tartalommal. Az Országgyűlés lakásügyi albizottságának elnöke régóta szorgalmazta a jól teljesítők hasonló számbavételét, mondván, az hozzásegítené az embereket ahhoz, hogy könynyebben kapjanak hitelt. Ez esetben ugyanis egyértelművé válna a bank számára, mennyire kockázatos számára a finanszírozás. A potenciális ügyfél pedig voltaképpen – jó pontot” kapna azért, mert korábban rendesen teljesítette kötelezettségét. A pozitív adóslistáról leolvasható lenne, kinek melyik banknál mikor és milyen hitele volt, s milyen ütemben törlesztette azt.
Többek szerint persze ez a lista sem lehetne orvosság valamennyi problémára. A lakosságnak ugyanis csak 9 százaléka rendelkezik hitellel, s még akkor is marad fehér folt a rendszerben, ha figyelembe vesszük is azt, hogy vannak olyanok, akiknek volt kölcsönük, de már visszafizették. Lennének ugyanis olyanok, akik egyszerűen soha nem vettek fel hitelt, nem álltak kapcsolatban bankkal, így nem szerepelnek a listán. Ezzel együtt azért egyértelmű: kedvezően befolyásolná a hitelezési gyakorlatot, ha jó és rossz esetben is tisztában lehetnének a bankok az igénylő hitelezési múltjával.
Az adatvédelmi biztos azonban adatvédelmi szempontból aggályosnak tartja egy hasonló névsor összeállítását. Nem elégedett a negatív adóslistával sem: szerinte számítástechnikailag megoldhatóvá kellene azt is tenni, hogy az érintettek egyszerűen ellenőrizhessék, szerepelnek-e a listán, vagy sem. A negatív lista indokoltságát nem vitatja, hiszen ott egyértelmű mulasztást követett el a hitelezett. A pozitív lista esetében viszont nem enged álláspontjából.
A bankok szerint pedig olcsóbb lehetne a hitel akkor, ha (szinte) biztosra vehetnék, hogy rendesen és rendszeresen törleszti adósságát a hitelfelvevő. Enélkül ugyanis kénytelenek azt is belekalkulálni a lehetőségek közé, hogy nem fizet az illető hónapról hónapra, s ez ilyen vagy olyan formában megjelenik a kamatokban és a járulékos költségekben. A kockázati felárat azonban csökkenteni lehetne akkor, ha kisebb lenne maga a kockázat is.
Az olcsóság, a gördülékenyebb és gyorsabb ügymenet mellett az is pozitív hozadéka lenne az adósnyilvántartásnak, hogy élesedhetne általa a piaci verseny a hitelintézetek között. Hasonló szisztéma ismert némelyik nyugat-európai országban is, méghozzá olyanokban is, ahol erős az adatvédelem. A gyakorlat tehát visszaigazolta, hogy nem járnak rosszul az ügyfelek.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szakértője korábban úgy fogalmazott: a jövő a pozitív adóslistáé. Életre hívásának gondolata egyelőre azonban lekerült a napirendről. Addig pedig maradnak a jelenlegi banki kondíciók is.
Hozzászólások