Lindáról semmit nem kérdezek – ígérem meg magamnak, ahogy belépek Görbe Nóra biatorbágyi házába. Bár tudom, hogy ez lehetetlen, most talán mégiscsak sikerül. Egy vizslakölyök fogad, aki a meleg elől a légkondicionált szobába menekült.
– Vidéken nőtt fel, és most újra vidékre költözött. Visszatért a gyerekkorához?
– Nemrég a Második Magyar Ökoportyán vettünk részt, amely Nyugat-Magyarország biogazdaságait járta végig. Már ez a kóstolókkal egybekötött vidékjárás is nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem. Szarvason nőttem fel, és annak idején mindent a nagyszüleim termeltek meg. „Vegetáriánus” malacokat neveltek, mi ellenben nagy húsevők voltunk. A kolbászt a kertben termő fűszernövényekkel fűszerezte nagyapám. Ez volt az igazi biogazdálkodás. Megszoktam a jó magyaros ízeket, azóta sem tudok szabadulni tőlük. Diákéveimben rendszertelenül ettem, szinte semmivel sem törődtem. A változás akkor következett be, amikor várandós lettem a lányommal. Az ő egészsége miatt odafigyeltem a táplálkozásomra. Szörnyen utáltam a főzelékeket, mégis tömtem magamba, hogy a gyerek ne szenvedjen hiányt semmiben. A legtöbb ember egy életre megundorodott volna ezektől az ételektől, én azonban szinte mindet megszerettem.
– Egy időben vegetáriánus volt.
– Rövid szakasza volt ez az életemnek. A sok finom étel után rákaptam a magokra. Később a lányom is csatlakozott hozzám, mert sajnálta a leölt állatokat. Õ azóta is tartja magát az elveihez, de én ekkortájt többször éhen haltam. Persze azóta is megkóstolok bármit. A japán konyhát is fél óra alatt megemésztem, és újra a csülkös bablevest kívánom.
– Ha jól tudom, a Linda forgatása is befolyásolta, hogy abbahagyta a húsevést.
– Az új sorozatban vegetáriánus vagyok, és a Sztanyiszlavszkij módszer szerint úgy gondoltam, ezt kötelességem megélni. Kezdetben állati fehérjék nélküli, abszolút vega koszttal indítottam. Aztán rájöttem, hogy ez a módszer engem pillanatok alatt kivégez. Először visszacsempésztem az étrendembe a tejtermékeket, majd a tojást. Azzal győzködtem magam, hogy a rántottától még nem döglik meg a tyúk. Az utolsó forgatási nap estéjén teleettem magam libamájjal. Manapság már mindent eszem.
– Vannak tradicionális családi szokások, amikhez alkalmazkodnak?
– Nálunk mindenki akkor eszik, amikor éhes. A szakács általában amúgy is jól lakik, mire elkészíti az ebédet. Egy nagy fazék pulykanyaklevesre akár napközben is rá lehet járni. Nagyon szeretem a pörköltet, a bablevest, a halakat, kolbászokat, és persze mindenből sokat. Az ízlésem egyébként folyamatosan változik: régen imádtam a csokoládét, a sütiket, de pár éve egyáltalán nem kívánom. Nálam most a hagyma és a fokhagyma a nyerő. Barcelonában megtanultam, hogyan készül a Gaspaccio leves. Ennek egy bizonyos változatát ilyen melegben literszámra tudnám inni. Ezt egyedül én eszem meg a családban, a nagymamámtól tanult eper- és málnakrémet azonban mindenki szereti – rajtam kívül. Szóval érdemes a gyümölcskrémet és a levest együtt főzni…
– Ha jól tudom szeptemberben nagy esemény közeleg…
– Ötvenedik születésnapomon megesküszöm a párommal. Az időzítés a leendő férjem ötlete volt. Szeretnénk új életet kezdeni.
Hozzászólások