A Nap erejével

Tavasz a tányéron
Estélyi ezüstben
A norvég rezidencián

A Nap ingyen süt – ez közhely. Energiájának kihasználása azonban többnyire pénzbe kerül. De vajon tényleg muszáj sokat fizetnünk azért, ami ingyen van, vagy léteznek olyan praktikák, amelyekkel megfoghatjuk ezt az erőforrást? Ha az eltérő módszerekre gondolunk, két út áll előttünk: az aktív és a passzív hasznosítás.

 

nap

 

A napenergia szó hallatán az emberek többségének rögtön két fogalom jut eszébe: a napelem és a napkollektor. Pedig a szoláris nyereséget többféleképpen is hasznosíthatjuk, akár filléres beruházások árán, vagy ingyen is.

passzív nyereség

A passzív hasznosítás során arra törekszünk, hogy a napenergia mindenfajta gépészeti berendezés és külső energiaforrás nélkül hasznosuljon. Gondoljunk itt az üvegházhatáson alapuló szoláris nyereség kiaknázására: az üvegszerkezetek átengedik a Napból érkező rövidhullámú sugárzást, az épület belső szerkezetei (padlók, falak, bútorok) elnyelik ezt az energiát, felmelegednek, és ennek hatására fűtik a helyiség levegőjét. Kis leegyszerűsítéssel a passzívház alapja is ez – gondoljunk csak a tájolás, a benapozás, az árnyékolás kérdéseire, vagy az ablakok és az üvegezés kiemelt szerepére. Ha az épület hőtároló tömege megfelelően nagy, akkor a szerkezetek puffertárolóként működnek, és az elnyelt energiát időben elnyújtva adják vissza. Alapelvként kimondható, hogy a  sugárzási energia megfelelő passzív hasznosításának az elégséges hőtároló tömeg az egyik alapfeltétele. E nélkül a helyiségbe bejutó sugárzási energia vagy túlmelegedést okoz, vagy a lakói védekező reakciója hatására (sugárzás kirekesztése árnyékolással, vagy a többlet hőnyereség kiszellőztetése) elvész. A passzív napenergia hasznosítását az épület megfelelő telepítésén, a tömör és az üvegezett szerkezetek megválasztásán és az igényekhez igazodó méretű hőtároló tömegen felül egyéb, egyedi épületszerkezeti megoldásokkal – mint napterek, energiagyűjtő falak, napcsövek, télikertek – is segíthetjük.

passzív védekezés

Fontos megemlíteni, hogy amennyire kívánatos a passzív napenergia minél hatékonyabb hasznosulása télen, annyira nem kívánatos ez nyáron. Gondoskodni kell tehát a hatékony árnyékolásról és szellőztetésről. A függönyök sajnos vajmi keveset érnek a túlmelegedés ellen, mivel a hőenergia 80 százalékát átengedik; csak sötétebb lesz tőlük, hűvösebb nem. Mindenképpen kívülről kell az ablakokat árnyékolni, amit megtehetünk zsaluziával, redőnnyel, napvitorlával, vagy megfelelően méretezett eresztúlnyúlásokkal.

aktív hasznosítás

Aktív megoldásról akkor beszélünk, amikor épületgépészeti rendszerek segítségével használjuk fel a napenergiát. Ennek legegyszerűbb, legősibb és egyben legolcsóbb módja a tetőre, vagy a déli fal elé helyezett fekete tartály vagy hordó, amelyben nyáron a víz igen hamar felmelegszik. A gond csak az, hogy ezek használhatósága korlátozott, mivel télen fönnáll a fagyás veszélye, így télire vízteleníteni kell. Amennyiben minden évszakban szeretnénk „ingyen” meleg vizet, akkor a pénztárcánkba kell nyúlni: a napkollektorok az épület melegvíz-készítési és/vagy fűtési rendszereit segíthetik, kiépítésük többnyire eléri, vagy meg is haladja az egymillió forintot. 

áramot a Napból!

Egyre népszerűbb a napelemes áramtermelés, mert a szolár erőművek az elmúlt években jelentősen olcsóbbak lettek. A napelemek kilowattonkénti ára bruttó 500 ezer forint körül mozog, egy energiahatékony háztartásnak 3 kilowattos rendszerre van szüksége, tehát másfél millió forintból kiépíthető a rendszer, amely akár le is nullázhatja a villanyszámlát.

 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop