Korunk legelterjedtebb, – leggyorsabb” építőanyaga a beton. Előállítható kézi vagy gépi keveréssel az építkezés színhelyén, vagy arra szakosodott transzportbeton-készítő cégeknél. A házilagosan kevert beton nem veheti fel a versenyt a transzportbeton-készítő vállalkozások több száz receptura alapján, minőségbiztosítási rendszerben, a tervben megjelölt célra gyártott, teknős- vagy keverőkocsival szállított termékével.
A fokozott minőségi követelmények és a szerkezetépítési, mélyépítési munkálatokra fordítható idő rövidsége megköveteli a magas korai szilárdsággal rendelkező, nagy teljesítőképességű betonok előállítását, az egyenletes felületi struktúra kialakítását, a sűrűn vasalt, filigrán szerkezetek hibátlan elkészítését, a termelékeny betonozást. Ez a követelményrendszer csak üzemi transzportbetonnal valósítható meg.
n Hogyan
keletkezik?
Magyarországon hozzávetőlegesen négyszáz keverő telephely működik, ebből kilencven nagyvállalat, a többi kis- és középvállalkozás. Ennek ellenére az országban felhasznált betonmenynyiségnek mindössze harminc százalékát teszi ki a 3,5 millió köbméternyire becsült szállított beton. E mennyiség döntő hányadát is a nagyberuházások – fogyasztják”, magánházaknál elenyésző mértékben támaszkodnak e megbízható háttérre.
Ez az arány vélelmezhetően a rosszul értelmezett takarékoskodásra, valamint az építkezők körében elterjedt megkérdőjelezhető nézetre vezethető vissza, miszerint bárki képes betont előállítani, betonozni. Ez részben igaz is, ám az összetevők pontatlan, nem egyenletes adagolásából később akár statikai problémák is adódhatnak. Nézzük, hogyan is – keletkezik” a beton – A cement vizes keverékét, a cementpépet homokkal és kaviccsal elegyítve nyers betonkeveréket kapunk. Bedolgozás után a cementpép megszilárdulva összeerősíti a homok- és kavicsszemcséket vagy zúzottkő-darabokat. Maga a megszilárdult beton a cement és a víz között lezajló bonyolult fizikai és kémiai folyamatok eredménye.
Napjainkban az építőipar kizárólag szilikát portlandcementet használ. A portlandcement 75-80 százalék mészkő és 20-25 százalék agyag zsugorodásig történt égetésével előállított klinkerből, illetve ehhez kötéslassítónak hozzáadott néhány százalék gipszből áll. A mészkő a mész, az agyag a szilícium-dioxid, alumínium-oxid, vasoxid bevitelére szolgál. Agyag helyett löszt, pernyét, kohósalakot, homokot is használnak. A klinkerégetőből kikerült és lehűlt anyagot, valamint a gipszkövet együttesen porrá őrlik. Ekkor kerülnek egyéb adalékanyagok is a cementhez, az együttes őrlés homogén, porszerű cementet eredményez.
A beton döntő tömege finom vagy durva szemcsés anyag, homok, illetve kavics, vagy kevésbé nedvszívó zúzott kő. Az üzemi transzportbeton számos, a kész betonszerkezet fizikai tulajdonságát befolyásoló, ellenálló képességét javító, különleges adalékszereket is tartalmaz.
n Mitől függ
a szilárdsága?
A beton egyik legfontosabb tulajdonsága a szilárdsága, amely a felhasznált cement minőségétől függ. Minél nagyobb a cement kötőképessége, annál nagyobb lesz a beton szilárdsága. A végeredményt erősen meghatározó tényező az egy köbméterhez felhasznált cement mennyisége. A jó minőségű, erős beton létrehozásának feltétele az alapos keverés, ami lapátos, gereblyés kézi keveréssel nem érhető el. A kézzel kevert beton szilárdsága 20-30 százalékkal is elmaradhat a betonkeverő géppel előállítottól. A keverés művelete során oda kell figyelni arra, hogy a sűrű cementpép kitöltse a homokban lévő összes hézagot, vékony réteggel vonja be a homokszemcséket, s az így képződött cementhabarcs tökéletesen kitöltse a kavicsok közti réseket.
A beton minőségét nagyban befolyásolja a keveréskor hozzáadott víz mennyisége is. A kelleténél több víz csökkenti a szilárdságot, a kevesebb nehezíti a keverést, rontja a homogenitást, a nem eléggé nedves keveréket nem lehet tömören bedolgozni. Egy köbméter betonhoz 160-180 liter víz az előírás. Ha ennél több vizet mérnek be, szilárdulás közben a felesleg elpárolog, a szilárdságot csökkentő pórusokat hagyva a betonban.
Szabványos cementeknél a kötés egy órán belül elkezdődik, és nem hosszabb tizenkét óránál. Ezt követi a huszonnyolc napig tartó szilárdulás, majd az utószilárdulás. A végső szilárdság nagymértékben függ a szilárdulás időtartamától. Lassú folyamat esetén hosszú rostú hidrát-kristályok keletkeznek, növelve a végső szilárdságot. Kötésgyorsítók használata, vagy gőzöléses gyorsítás esetén rövidebb kristályok keletkeznek, csökkentve a végső szilárdságot.
A beton minőségét rontják a bedolgozás során elkövetett hibák is. Nagy felületet magánházak építésénél a legritkább esetben készítenek folyamatos műszakban, pedig helyi betonkeverés esetén erre lenne szükség. Ez a hozatott transzportbetonnal nem okoz gondot, mert néhány óra alatt hatalmas felületek kiönthetők. Ha nem egy időben történik egy adott terület betonozása, akkor a már megszilárdult részt meg kell tisztítani, érdesíteni.
n Fagy és hőség, a két ellenség
A betonozás két ellensége a fagy és a hőség. Kánikulában napokon át sűrűn meg kell locsolni a betont, hogy megóvjuk a kötés közbeni túlhevüléstől, túl gyors kiszáradástól, kiégéstől, repedezéstől. Fagypont alatt mínusz tíz fokig fagyásgátló és kötésgyorsító adalékok hozzákeverésével lehet dolgozni, de mínusz 10 fok alatt már nem ajánlatos munkát végezni. Esőben ponyvával, műanyag fóliával kell védeni a frissen bedolgozott betont.
A mixeres, teknős kocsis szállítás, betonszivattyús bedolgozás egyszeri nagyobb költsége megtérül a kevesebb embert igénylő gyors (fél-egynapos) bedolgozással, garantált minőséggel, jótállással.
Hozzászólások