A Magyar Zene Házában tartott sajtótájékoztatón ismertette a 86 éves olasz családi vállalkozás, a Mapei nemzetközi piaci helyzetét, cégfilozófiáját és eredményeit a 3. generációt képviselő ügyvezető igazgató, Veronika Squinzi, a magyar Mapei Kft. stratégiáját pedig Markovich Béla ügyvezető igazgató mutatta be.
A Mapeinek a világ 35 országában 86 gyára van, több mint 11 ezer munkavállalóval, 20 országban 32 kutatóközpontot működtet, 100 leányvállalata van 57 különböző országban, hogy gyorsak, hatékonyak és versenyképesek legyenek a piacon. A Mapei 2021 évi 3.3 milliárd eurós konszolidált eredménye 2022-ben várhatóan eléri vagy meg is haladja a 4 milliárd eurót.
Nemzetközivé válásuk során filozófiájuk szerint szeretnének olaszok maradni, de minden országban, ahol jelen vannak, az adott ország polgárai szeretnének lenni. Minden ország piaca ugyanis más és más: a világ különböző helyein eltérő a klíma, az építkezési szokások, az elvárások, amelyhez a termékeiknek alkalmazkodniuk kell. Nemzetközivé válásuk négy pillére az intenzív kutatás, fejlesztés, az innováció és a fenntarthatóság. A kutatási munka 70 százaléka a termékoptimalizálásra irányul, hogy termékeik tartósabbak, a legmagasabb minőségűek legyenek, kevésbé terheljék a környezetet. Fenntarthatósági állításaikat adatokkal és tanúsítványokkal támasztják alá, amelyeket nemzetközi szervezetek felügyelnek. A CO2-kibocsátás kiszámítása LCA-módszerrel történik, és az eredményeket EPD-kel tanúsítják. A cég termékpalettája mára 24 termékcsaládra bővült, amelyhez hozzáadódik további 13 európai márka, amelyeket megvásároltak. Veronica Squinzi elmondta, hogy a fenntarthatóság követelménye egyre alapvetőbb, ez ügyben 360 fokban kell elköteleződnie minden gyártónak, ahogy 2010 óta ezt a célkitűzést fogalmazták meg. Sokat invesztálnak a kutatásba, emellett az újrahasznosítást is szem előtt tartják. Hiszik, hogy az építőiparnak lehet a legnagyobb hatása a fenntarthatóságra, ezért szükségesek a hosszú élettartamú termékek, amelyekkel tartósabb épületek épülnek, amelyeket nem kell idő előtt lebontani. Bemutatta az új termékcsaládot, a zéró CO2 KERAFLEX-et, amely teljes ragasztási és fugázási rendszer, alacsony illékony szervesvegyületet bocsát ki.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a hazai cég 2022. évi eredményeit, amelyek számottevőek: a nettó belföldi árbevétele 33,5 milliárd forint volt 2022-ben, ami 20,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A vállalat exportforgalma december végén nettó 614 millió forint volt, ami 32,8 százalékos csökkenés a tavalyi évhez képest.
A cég 2023 évi stratégiája a tartható fejlődés szem előtt tartásával egészséges és környezetbarát termékekkel elsőre végleges építési megoldást kínálni az építtetőknek, működésük során minden tudásunkkal segíteni az építőket és az építtetőket a jövő épületeinek megalkotásában, építési álmaik megvalósításában. Három fő területre fókuszálnak, első helyen a kóklerek elleni harc áll, az építtetők támogatása a múltban jól teljesítő szakemberek népszerűsítésével, végül fontos feladat számukra, hogy biztosítsák munkatársaik jólétét, testi és lelki egészségét. Küldetésüknek tekintik a szakemberek támogatását, rendszeresen tartanak minősített szakemberképzést, és létrehozták a Magyar Építőipari Szakemberek Közösségét, amelynek bővítésén már dolgoznak.
Érdekes adatokat ismerhettünk meg a Mapei 2023 februárjában végzett szakemberhiány-felmérésről, amely 1030 fős kvantitatív országos kutatás volt, szakemberek megkérdezésével. Az új módszertan a jelenlegi gyorsan változó viszonyok között pontosabb és naprakészebb eredményt mutat, mert nem az elmúlt időszakot, hanem a jelenlegi állapotokat tette láthatóvá. Kutatásukban a szakemberhiányt úgy definiálták, hogy egy szakember, hány nap múlva tudna elkezdeni egy új (számára tipikus nagyságú) munkán dolgozni, ha most kapna ajánlatkérést. A kutatás szerint ma átlagosan 58 napot kell várni szakemberre Magyarországon, egy éve még 138 nap volt a várakozási idő. Ha tovább csökken a kereslet, félő, hogy újra felerősödik a szakemberek kivándorlása, pedig a munkadíjak már európai szinten vannak, négyzetméterenként 8636 forintot kérnek el átlagosan a szakemberek, és kétharmaduk további áremelést tervez idén. Kelet- és Nyugat-Magyarország között számottevő különbség van a munkadíjak tekintetében, a szakipari munkák átlagos négyzetméter ára Budapesten és Pest vármegyében kiugróan magas. Budapesten 9376 forint, Pest vármegyében 9409 forint a munkadíj négyzetméterenként, a legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, 5448 forint.
Hozzászólások