Valószínűleg sokan zavarban lennének, ha Magyarország térképén el kellene helyezniük Bárdudvarnokot. Talán még a tájegység behatárolása sem menne könnyen. Pedig olyan területről van szó, ahol racionális okokkal magyarázhatatlanul sűrűsödik a teremtés szépsége, az a fajta szépség, amelyet a középkor embere Isten személyes jelenléteként érzékelt. Megállásra készteti az embert, mert itt megszaporodnak azok a dolgok, amelyek a mindennapok anyagias szemléletével szemben a szellemnek, a léleknek szolgálnak táplálékul.
A Kaposvárról kivezető műút mentén közönséges tucattelepülés képét mutatja a község, Bárdudvarnok. Beljebb kell hatolnunk, a Zselici Tájvédelmi Körzet határa felé, hogy feltárulkozzon egyedi szépsége. A települést Zselic kapujának is nevezhetnénk, országosan egyedülálló településszerkezettel. Közigazgatási területéhez 16 településrész tartozik, némelyik alig néhány épületből áll. Az utcanevek többnyire e településrészek nevei is, például Bárd, Bánya, Zsippó, Lipótfa. A szétszórt beépített területek között dombok, tavak, nádasok, a patakok mentén buja növényzet uralja a tájat. A dimbes-dombos vidék felfedezésre csábít, de próbára is teszi a biciklivel ide látogató turistát.
A helyi önkormányzat igyekszik kihasználni a természet bőkezűségét, idevonzani a turistákat, amire szükség is van, hiszen az elmúlt 30 évben harmadára csökkent a népesség, ma mindössze 1200 lelket számlál.
Forintos László 15 éve polgármestere a településnek, s ahogy másnak, úgy neki is a legfontosabb feladata a helyi lakosság életkörülményeinek javítása, járható utak, megfelelő minőségű ivóvíz és az alapvető infrastruktúra biztosítása. Emellett odafigyel a kulturális hagyományok megőrzésére, a turizmus fellendítésére is. Leglátványosabb eredménye a Petörkének nevezett terület fejlesztése. A Bárd patak vizét egy völgyzáró gáttal felduzzasztva mesterséges tórendszert alakítottak ki itt, körülötte jókora, szépen gondozott szabad területtel, kulturális rendezvények és pihenés céljára. Szintén kész a műszaki terve további két tónak, ezzel nagyszabású szórakoztató központtá fejlődhet a festői völgyben fekvő kis paradicsom. A terület beépítési tervét a helyi főépítész, Bánkuti Melitta készítette, az ő érdeme a bányai üdülőfalu beépítési tervének elkészítése is.
A régi falu mellett magasodó domb tetején panzió-szolgáltatóház, teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a tóra és az érintetlen zselici tájra. Az egyedi megjelenésű épület tervét helybéli építészek készítették, csakúgy, mint a szolgáltatóház körüli házak többségét.
A fejlesztésben az önkormányzat mellett nagy szerepe volt a Bányai Panoráma Egyesületnek, amelynek elnöke, Nagyné Canka Valéria a motorja a terület újjáélesztésének. Bevallottan elfogult vagyok a hellyel szemben – mondja -, hiszen évfolyamtársaim, barátaim élnek itt, Bánkuti Melitta, Grátz Antal és Sziklai Ákos építészek, akik az egyetem elvégzése után telepedtek le itt, és megpróbálják hitük szerint formálni környezetüket, életüket. Nem afféle értelmiségi, – ki a bűnös városból! – pózról van itt szó, sokkal inkább tudatosan vállalt életformáról, amelyet ők maguk nem tartanak különlegesnek. Mégis, hét gyereket nevelni, falakra sokatmondó vakolatábrákat bűvölni, a szakma szemüvegén keresztül megérteni a világot, rég feledésbe merült ünnepeket közösen megülni, a mi, – bűnös városlakó – szemünkben különleges adomány és érték.
Itt sok olyan ember gyűlt össze, aki tudatosan alakítja a sorsát, s különleges képességeit magától értetődően kamatoztatja mások javára. Máthé Gáspár, Lékó Péter sakkozó nevelőedzője gyerekeket tanít sakkozni, megyei szinten kiváló eredményekkel. Az egyik jellegzetes ház tulajdonosa Cey-Bert Róbert, aki a Gasztronómiai Világszövetség Elnöke, élete azonban ennél sokkal többről szól. Tiszteletbeli tagja a Burmában élő karenni népnek, az év egy részét közöttük tölti, harcolva az őket sújtó elnyomás ellen. A falu végén áll a Gosztonyi Kúria, ahol a háború előtt a család nyaranta élénk társasági életet élt. Az utolsó tulajdonos, Gosztonyi Mária keramikus és festőművész részben Olaszországban folytatta tanulmányait, ennek emlékére épült fel kertjében az Assisi Portinkula Kápolna mása, amelyet maga festett ki. A hajdani búcsújáró helyen ma évente egy misét tartanak, a kúriát a Kaposvári Megyei Múzeum örökölte.
Az iskola épületét a helyi építészek közreműködésével újították fel, a padlóburkolat csillagai ugyanazt a szellemiséget közvetítik, mint a faluban itt-ott felbukkanó egyszerű karakterű házak.
A település legszebb épülete a máig befejezetlen Faluház, amely csonkaságában is méltósággal várja elkészültét. Impozáns faszerkezetekkel kialakított belső terében bizonyosan otthonra lelnének a falu életét tettekkel formáló emberek gondolatai. A legfontosabb érték, az összetartás, az önzetlen segítségnyújtás azonban így is él, valódi közösséggé formálva a tépelődő negyvenesek, a pucéran szaladgáló hatévesek, a térdig lógó nadrágban slattyogó kamaszok és tinilányok csoportját.
A helyi építészek
Vidéken élni nyilvánvalóan más életformát jelent, mint a városi élet. A Bárdudvarnokon élő építészek ugyanabban a közegben alkotnak, mégis mindegyikük a maga meggyőződése és egyénisége szerint, más és más eszközökkel keresi az utat a szakmagyakorlástól az élethivatásig.
Grátz Antal számára a falu nemcsak építészeti vagy szociológiai kategória, falun élni nem a vidék iránti nosztalgia megnyilvánulása. Szerinte a mai falu egyesíti a városi és a vidéki élet hátrányait: hiába a tágas tér, a szűk telkek révén a beépítés zsúfolt; a falu hajdani báját, a harmonikus utcaképet oda nem illő építészeti elemek csúfítják, többnyire környezetükbe nem illőek a házak is, a forgalom pedig lehetetlenné teszi a falusi nyugalmat. Hogy egyes falvak mégis élhetőek, az ott élő, környezetért tudatosan tenni akarók érdeme. – A teremtett világban élni, nap mint nap a természet jelzéseit akarva-akaratlanul magunkba szívni – mindez úgy működik, mint egy vírusölő program, letiltja a káros információkat, és csak azt engedi szabadon érvényesülni, ami a természetes alkotókészséget támogatja. Lassan és láthatatlanul átprogramozza az embert. Lassan érő gyümölcs ez, igazán a következő nemzedék, az itt és így felnövő gyerekek érzik majd igazi ízét. – Grátz Antal másfél évet töltött a Makona építész-stúdióban, onnan Kaposvárra került, ahol a Kapostervnél dolgozott. A 90-es évek elejétől magántervező, faluházak, ravatalozók, családi házak tervezése fűződik a nevéhez.
Somogysámsonban az ő keze nyomán született meg a polgármesteri hivatal, a menzaépület, a buszmegálló, a temetőkapu, de a faluház felépítésénél is ő bábáskodott. Õ szervezi az Örökség Népfőiskola Kaposvári Tagozatának hiánypótló előadásait. Szerinte a népi és az ún. magas művészet határán kell keresnünk azokat az alkotásokat, amelyek képes jelbeszéddel rögzítették ennek a szerves tudásnak az alappilléreit – a templomok festett kazettás mennyezetein, egyes fafaragásokon, hímzéseken stb. Az ő építészeti érdeklődése az effajta képírás felé fordult. Vakolathímes oromzatú házai, a fűrészelt deszkaoromzat mintái nem csupán formai bravúrok, konkrét leképezései ősi tartalmaknak, egyes esetekben népdalok szövegének. A laikus szemlélő számára persze nem jelenik meg a szó szerinti fordítás, de ha a leképezés helyes volt és az alkotás valóban szerves, ugyanúgy kell láthatatlanul, divatosabb szóval élve tudat alatt hatnia, mint a természet kódjainak. – Bizonyossá vált számomra, hogy az, amit népi vagy parasztépítészetnek nevezünk, az emberi hajlékkészítésnek korántsem idejétmúlt módja. Ellenkezőleg! Építési elvei örökzöldek, mindig is hatni fognak és mindig használhatóak lesznek. Népi építészetünk, közelebbről építészetünk (hiszen mi vagyunk a nép) elvei mélyen gyökereznek, kitörölhetetlen ősképek, s ha tiszavirág-életű divatokkal nem fojtjuk el őket, emberi léptékű, barátságos és biztonságos otthonokká alakulnak. Csupasz falak helyett arcukon vakolathímekkel imát és varázslatot sugárzó homlokzatok tekintenek majd ránk vissza! –
SZIKLAI ÁKOS az egyetem befejezése után a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának hallgatójaként Keszthelyen, Pécsett, Kaposváron és Budapesten dolgozott, különböző mesterek keze alatt, szakmai és szellemi értelemben is mélyítve azt az alapot, amelyre munkái épülnek. Épületei, szellemi mentalitása egyértelműen példázzák az örökös keresést, a gondolatok folytonos megtisztításának igényét. Házai azt illusztrálják, amiről a kortárs (főként nagyvárosi) építészet hajlamos megfeledkezni – egy épület megtervezésénél elsődleges a gondolat. A tér, az ezt életre hívó anyagok, szerkezetek mind ezt hivatottak szolgálni, ettől válik a mű hitelessé. Sziklai Ákos a legapróbb szerkezeti részleteket is olyan gonddal dolgozza ki, mint a régi mesterek, és ez észrevehetően kiemeli épületeit a tucatházak sorából, még ha szellemi közlendője nem is mindig világos a beavatatlanok előtt. Munkái a legközvetlenebb emberi szükségleteket kielégítő terek, olyan megragadó szépségű részletekkel, amelyek megszenteltté teszik a hétköznapi cselekvéseket is. Szerinte nem az a kérdés, hogy a szakmai elit elismeri-e alkotásait, hanem, hogy az égiek rábólintanak-e! Sok mai templomba ugyanis nem költözik be a Jóisten, viszont van sok egyszerű ház, amely megszentelődik. Sziklai Ákos házaiban lélek lakik, nála nem lehet egy tervet pénzért megrendelni, őt meg kell bízni a tervezéssel és az építés közbeni bábáskodással. Csak erre a megbízásos kapcsolatra tud jó házat felépíteni.
Nem hisz az olyan házak tökéletességében, amelyek rideg szerkezetük meztelen valóságát csicsás elemek felragasztgatásával, burkolatokkal és vakolattal tüntetik el. A formák, arányok, színek és fények fontosak, de az anyagok élő természetét kellene megismernünk és természetes anyagokat használnunk. A jó épületnek emelnie kell a lelket! A művészet felzaklathat, nyugtalanná és zavarttá tehet. Megengedheti magának, hogy kielégületlenül hagyjon. A jó ház soha! A jó házban nincsenek poénok, nincsenek elvarratlan szálak, öncélú és szokatlan egyénieskedő elemek. – Tisztában vagyok azzal, hogy csak úton járó vagyok, eszköz, hogy közvetítsek Teremtő és Befogadó között. Ebben a minőségben minden, ami bennem nem teljes, kivetül a házaimra. A susztert meg lehet ismerni a cipőiről, de az építésznek a veséjébe is bele lehet látni. –
?Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek?
A Kassai völgy – avagy
utazás önmagunk középpontja felé
A Somogy megyei Kaposmérő és Bárdudvarnok között fekvő völgy egy ritka, de dinamikusan fejlődő sportág: a lovas-íjászat központja. Az ősi magyarok, illetve más ázsiai népek harci hagyományait felelevenítő sport e völgyből indult világhódító útjára. Szabályrendszerének, szervezeti felépítésének kidolgozása Kassai Lajos nevéhez köthető, aki régészeti ásatásokon talált leletekből rekonstruálta a honfoglalás kori magyar íjat, majd saját íjkészítő műhelyt hozott létre. Otthonában mindenütt a házigazda szenvedélyéről vallanak a tárgyak. A szerény méretű, de következetes térszerkesztésű és formavilágú lakóépület, a tulajdonos által csak – szolid templom?-nak titulált iskola a táj szellemi központja, az íjászpavilon, amely faszerkezetével szkíta sisakot formáz, a jurta a közös rítusok színhelye és maga a táj, amely mindezt körülöleli, befogadja, gazdát és lovait élteti. Az ablakokból feltárul az egész völgy, követhető a lovak mozgása. A Somogy megyei Kaposmérő és Bárdudvarnok között fekvő völgy egy ritka, de dinamikusan fejlődő sportág: a lovas-íjászat központja. Az ősi magyarok, illetve más ázsiai népek harci hagyományait felelevenítő sport e völgyből indult világhódító útjára. Szabályrendszerének, szervezeti felépítésének kidolgozása Kassai Lajos nevéhez köthető, aki régészeti ásatásokon talált leletekből rekonstruálta a honfoglalás kori magyar íjat, majd saját íjkészítő műhelyt hozott létre. Otthonában mindenütt a házigazda szenvedélyéről vallanak a tárgyak. A szerény méretű, de következetes térszerkesztésű és formavilágú lakóépület, a tulajdonos által csak – szolid templom?-nak titulált iskola a táj szellemi központja, az íjászpavilon, amely faszerkezetével szkíta sisakot formáz, a jurta a közös rítusok színhelye és maga a táj, amely mindezt körülöleli, befogadja, gazdát és lovait élteti. Az ablakokból feltárul az egész völgy, követhető a lovak mozgása.
A lakóházat Grátz Antal tervezte. A földszinti lakótér egyértelmű, tisztán követhető gondolat jegyében alakult ki: a bejárattól átlós irányban azonnal feltárul az a bizonyos stratégiailag fontos sarok, ahonnan a teljes völgy áttekinthető. A nappaliból falépcső vezet a magánélet szférájába. A földszintet fafödém fedi, a mestergerendát hatalmas faoszlop támasztja alá. A beszélgetőteret leválasztó, fa ülőpadkával körülvett, göcsörtös fatörzs a népmesék égig érő fáját juttatja eszünkbe. A ház lelkét jelentő étkező felett torony emelkedik, amely íves ablakaival a már említett szkíta sisakot formázza.
Apró, de hasznos ötlet a bejárati ajtó előtti terület lesüllyesztése: amellett, hogy kijelöli az előtér területét, a hideg levegőt is csapdába ejti. A bejárattal szemben mázas cserépkályha fogad, amely nem csupán nosztalgikus kellék: főzni-sütni lehet rajta. – Ki kell választani egy építészt, és hagyni kell dolgozni. Hogy jó lesz-e a ház vagy sem, az a választáson múlik. Persze mi lelki síkon közel álltunk egymáshoz, mind Antival, mind Sziklai Ákossal, akinek az iskolát köszönhetem. Ezek a fiúk nem – dolgoznak?, amit ők csinálnak: Művészet! – – mondja Kassai Lajos.
S mi az, amit a tulajdonos tett hozzá a házhoz – Röviden szólva: az élete. Ebben a házban semmi nincs, ami ne lenne használatban, itt minden Kassai Lajosról szól. Az ördög – vagy talán az angyal – persze itt is a részletekben lakik! A beépített szekrény – ajtaja – nemeztakaró, amelyen griffek és oroszlánok vívnak. A ház középoszlopa körül a földön ovális nemezszőnyegek, rajtuk szibériai sámándobok díszítései. A falak mentén íjak, nyilak, a lovas nomád élet megannyi kelléke: tarsolyok, kések, szkíta fokos, szarukürt, egy teljes bőrpáncél, még a konyhát elválasztó mellvédre hanyagul odaszórt, honfoglalás kori motívumokkal díszített kavicsokról is kiderül, hogy ősi hagyományra utalnak. – Egy barátom készítette ezeket a kavicsokat. Ha egy szkítának jó napja volt, dobott egy kavicsot a tegezébe. A kavicsokat eltemették vele együtt. A sírokból nem sok került elő, tíz-tizenkét darab. Csak az igazán jeles napjaikat jelölték meg velük.?
Kassai Lajos négy éve harmadik világrekordjára készül. Huszonnégy órán keresztül, váltott lovakkal a lehető legtöbb nyílvesszőt célba röpíteni hallatlan koncentrációt igénylő feladat. Ehhez szükség van ember és környezete teljes összhangjára. Ebben az otthonául szolgáló völgyben Kassai Lajos igyekezett ezt minden eszközzel megteremteni.
?A nomádok nem tekintették tulajdonuknak a világot. Ez a szemlélet ma hiányzik a világból. Amit mi csinálunk, azt tanítványaim terjesztik Amerikától Európán át Új-Zélandig. És van még egy fontos dolog: mindez szép! A nők nőiesebbek, a férfiak férfiasabbak általa?- összegzi mondanivalóját Kassai Lajos.
Hozzászólások