Alig egy évtizeddel ezelőtt a lapos tető kifejezés egyértelműen negatív jelentéstartalommal bírt. Foltos mennyezetek, a melegtől hőgutát kapó lakók képei jelentek meg hallatán, és nem is indokolatlanul, pedig hatalmas előnye a hasznosítás lehetőségében rejlik. Egy tetőteraszról a kilátás mindig vonzóbb, mint az épület alacsonyabb szintjeiről, s a ház által elfoglalt zöld területet is visszaadhatjuk és kaphatjuk. Ezért is jön újra divatba manapság.
A lapos tető hajlásszöge 0-5% között van. A lejtésmentes vagy árasztott tetőn a víz megáll, mely nyáron hűt, télen szigetel, tehát hőtechnikai okokkal indokolható létjogosultsága. Nálunk azonban ritkán alkalmazott megoldás, csak kísérletező kedvű építtetőknek ajánljuk. A járható, hasznosítható tető optimális hajlásszöge 1-2%, azaz méterenként 1-2 centimétert lejt. A víz már megfelelően elfolyik, ugyanakkor a felület használati szempontból még majdnem vízszintes.
Hő-, fény-, mechanikai védelem
A lapos tető építése valóban nagy körültekintést és szakértelmet igényel. Maga a tartószerkezet egyszerű, hiszen egy szilárd födémet kell építenünk. Ami rákerül, az viszont közel sem nevezhető egyszerűen elkészíthetőnek. Egyrészt jó minőségű anyagokból, pontos lejtésviszonyokkal és csomóponti megoldásokkal kell vízhatlanná tenni a fedést, és megbízhatóan védeni az időjárás szélsőséges hőhatásai, valamint a mechanikai sérülések ellen. Másrészt a tetőfödémnek egységes egészként kell működnie páratechnikai és hőszigetelési szempontból is. Ez döntően azt jelenti, hogy a szerkezetben sehol sem képződhet páralecsapódás, amely télen megfagyva a fedés és szigetelések önbontását eredményezheti.
A lapos tetők hő-, páratechnikai szigetelésének kérdései a tetőtér-beépítésekéhez hasonlóak. A szilárd szerkezet felett, a hőszigetelés alatt az áthatoló páramennyiséget párazáró fóliával meg kell csapolni, és el kell vezetni. Amennyiben ez a párazáró réteg egyben a vízszigetelő anyag, akkor az úgynevezett fordított rétegrendről beszélhetünk. A vízszigetelés felett fagyálló hőszigetelő anyag található, felette pedig a burkolat vagy leterhelő réteg. Fagyálló-vízálló hőszigetelő anyagok a zártcellás polistyrol gyártmányok. Amennyiben a vízszigetelés a hőszigetelés felett van, úgy a hőszigetelést víz nem éri, fagyállósága, vízállósága nem követelmény. A szálas kőzetgyapot-termékek tökéletesen megfelelnek erre a célra. Ugyanakkor ebben az esetben a felső vízszigetelő réteg alól is ki kell szellőztetni a párát. A fordított rétegrendű tető összvastagsága kisebb terasz, zöldtető kialakítására valamivel előnyösebbnek tűnik.
A lapos tetők másik sarkalatos pontja a fény- és mechanikai védelem. A forró nyári nap UV-sugarai a vízszintes felületeket támadják leginkább. A tetőfedések anyagai – legyen az bitumenes vagy műagyag alapanyagú – éppen erre a legérzékenyebbek. A jégverés, a fagy vagy a kéményseprő és az antennaszerelő szöges bakancsa is sok kárt tud okozni. Ezért azokat a megoldásokat, ahol ezek ellen csupán egy fényvédő bevonat véd, raktárcsarnokok tetején tudjuk leginkább elképzelni. A családi ház tetejét kihasználó terasz vagy zöldtető a szigetelést is védi. (Természetesen jól kell elkészíteni, hiszen a burkolt felület alatti hiba csak nagyon nehezen lokalizálható.)
Házilag nem kivitelezhető
A lapos tető szigetelésének anyagai közül a régebben általános 3 rétegű kavicsolt lemezfedést nyugodtan elfelejthetjük. A gyenge, sérülékeny anyag, a technológiai kötöttségek, a tökéletlen fényvédelem és páraszellőzési problémák sok-sok beázást okoztak. Jól beváltak a bitumenes vastaglemez szigetelések. Ezek az anyagok erősítő réteget tartalmaznak, és modifikált bitumennel készülnek. Az erősítő réteggel (például üvegszál) az anyag ellenállóbb és rugalmasabb, a modifikált bitumen a hőmérsékletre kevésbé érzékeny. A szigetelés általában kétrétegű, nem járható tetőknél palazúzalék védi a napsugárzástól.
A műanyag szigetelőlemezek sok fajtája áll rendelkezésre. A forgalmazók a kivitelezőkkel összhangban komplett szigetelő rendszereket forgalmaznak, amelyek megoldást nyújtanak a nem járható tetőktől a tetőteraszokon át a zöldtetők kialakításhoz is.
A lapos tetők szigetelése házilag nem kivitelezhető, kizárólag kifogástalan referenciákkal rendelkező tervező és kivitelező kezébe adjunk ilyen munkát. Ez az egyre terjedő zöldtetőkre fokozottan vonatkozik, hiszen néhány különleges anyag (gyökérálló fólia, drénlemez) egészíti ki a tetőrétegeket, s az öntözés is új megoldásokat kíván.
Vízelvezetés
Pár szót szólnunk kell a vízelvezetésről is. 25-50 négyzetméterenként szükségünk van egy összefolyóra. A külső vízelvezetés (kifelé lejtés) mellett szólhat az a tény, hogy hiba esetén legfeljebb a párkány (néha a fal) ázik szét. Ellene az esztétikai megfontolások mellett azt is felhozhatjuk, hogy egy árnyékban lévő külső lefolyóban akkor is állhat jégdugó, amikor a tetőfelületen a napsütés hatására már elkezdődött az olvadás. Az eredmény átázott párkány és fal, amely az újabb hideg hatására szétfagyhat.
Belső vízelvezetés esetén ez nem fordulhat elő, viszont az épületben vannak a lefolyócsövek, továbbá a lefolyó esővizet még ki is kell vezetni az épületből. Az e szakaszokon jelentkező hiba vagy dugulás a lakásban okoz beázást. A legjobb megoldás a tökéletes minőségű belső vízlevezetés lombfogós, tisztítható összefolyóval (sajnos így is előfordulhatnak hibák).
Lakóházon lapos tetőnek akkor van igazán létjogosultsága, ha használjuk is teraszként, zöldfelületként. Ebben az esetben ugyanis magasabb lesz házunk esztétikai minősége, jól működik a hő-, a fény- és a mechanikai védelem, a használat során a karbantartást, lefolyótisztítást is könnyebben és gyakrabban elvégezzük, és nem utolsósorban kedvelt többletteret nyerünk.
Hozzászólások