A kivitelezés minősége és a rezsiköltség

Okosotthon, komfort és biztonság
Relaxáljunk otthon!
Igazi otthonérzés

Ha elkészült az új házunk, bizakodhatunk abban, hogy az üzemeltetése közben felmerülő, havi rendszerességgel kifizetendő számlák, díjak összessége elfogadható mértékű lesz a családi költségvetés számára. Tudvalévő, hogy az építkezés során minden szempontból óriási jelentőségű a minőségi kivitelezési munka, mert az elkövetett hibák egy része kihat a rezsiköltségekre is. Vegyük sorra, melyek is ezek!

A rezsiköltségekre a rosszul méretezett fűtési rendszer, a hibásan beépített ablakok, a rossz nyílászárók és a nem megfelelő (túl vékony vagy rosszul elkészített) hőszigetelés, illetve a hőszigetelés teljes hiánya vannak hatással, de még lehet beszélni a csöpögő csapokról, feleslegesen és nagy energiafelhasználással működő világítótestekről is. Remélhetőleg a kivitelező ezen hibákat a garanciális kötelezettség terhére kijavítja. Természetesen ezek mellett számtalan egyéb építési hiba is előfordul, mint a rosszul felrakott és így lepotyogó csempék, a nedvesedő pince, az ázó tető, a süllyedés miatt repedező falak, amelyek szintén komoly költséget jelentenek/jelenthetnek, de nem tartoznak a havi rendszerességgel fizetendő költségek közé.

Rosszul méretezett fűtési rendszer
A rosszul méretezett fűtési rendszer lehet túlméretezett vagy alulméretezett: a túlméretezett rendszernél jóval nagyobb kazánt építünk be, mint ami szükséges lenne. Ez igazából nem hat a rezsiköltségekre, viszont egyszer megfizetjük a nagy kazán árát, ami két-háromszorosa is lehet a szükségesnek, mindezt feleslegesen. A túlméretezés akkor szokott előfordulni, ha a tervek szerint a házunkhoz a későbbiekben hozzá akarunk még építeni, vagy a tetőteret is be akarjuk építeni, ám ezek a beruházások végül elmaradnak. Az alulméretezett kazánválasztás a nagyobb gond, mert ez ténylegesen kihat a rezsiköltségekre. A kazán ilyen esetben sokszor bekapcsol, szinte folyamatosan fűt, „erőlködik”, a lakásunkat,/házunkat mégsem tudja kifűteni, a szobákban hidegérzetünk lesz. Így hát be kell raknunk további elektromos fűtőtesteket, olajradiátorokat, hősugárzókat, ezek megvásárlása plusz pénzbe kerül, működtetésük pedig a havi villanyszámlánkat jelentősen megnöveli. A megoldás végül elkerülhetetlen lesz, a kazán lecserélése, vagyis kétszer vesszük meg a kazánt.

Nyílászárók helyes beépítése
A hibásan beépített nyílászárókat nagyon magyarázni sem kell, hogy ilyen esetben miért itt szökhet el a meleg nagy része. A nyílászárókat rakhatjuk a fal közepére, toktoldókkal, amelyekhez csatlakozik a hőszigetelés, ami napjainkban már 14-18 cm vastagságú, de beengedhetjük a hőszigetelést az ún. belső káváig is. Ez esetben a nyílászáró rögzítéséről gondoskodnunk kell, a rögzítő hab önmagában nem elegendő. Kirakhatjuk a nyílászárót a hőszigetelés külső síkjáig is, ebben az esetben viszont acél szerkezetet kell beépítenünk a nyílászáró rögzítéséhez, mivel nem is a falon, hanem a hőszigetelésen fog állni. Az előre át nem gondolt nyílásméretnél a kényszerből „befordulunk a két centissel” kijelentés már nem sok jóval kecsegtet, ez csak az utólagosan hőszigetelt épületeknél fogadható el kényszerből, mert mást nem nagyon tudunk tenni. Új építés esetén az ablakok az építkezés ideje alatt becsomagolva, lefóliázva állnak a helyszínen, és a hibák csak akkor derülnek ki, mikor már majdnem kész a festés is. Amennyiben a nyílászáró tokja hibátlan, és a beépítése is rendben történt, a szárnyakat ki lehet cserélni vagy javítani, ugyanis a beépített tokot csak komoly bontással lehet kiszedni. A régi építésű épületek esetében a rossz nyílászárók, amelyek alatt vagy mellett befúj a szél, akár még a függönyt is mozgatja, sok energiát elpazarolnak, nagy vonalakban ilyen esetekben az utcát fűtjük. A rossz nyílászárókat ki kell cseréltetni, de meg is javíthatók.

A nyílászárók eltérő beépítésének építészeti okokai vannak, és mindegyiknek megvan a hátránya és előnye. A mélyen beépítettnél meg kell oldani a beforduló hőszigetelést, egyébként nagy lehűlő felületet ad, a napfény kevéssé jut be, viszont jól árnyékol. A homlokzati síkra épített nyílászáró a legelőnyösebb hőszigetelés és napfény szempontjából, viszont a rögzítését meg kell, az árnyékolást pedig célszerű megoldani.

Hőszigetelés
A rosszul megválasztott hőszigetelés-vastagság is viszi a forintokat a magas fűtési költségekben. Először lehet, hogy jó ötletnek tűnik a tervező által előírt tizenhat helyett a nyolc centiméteres hőszigetelés, úgy tűnik, milyen sok pénzt megtakarítunk, pláne most, hogy a hőszigetelések ára majd a duplájára emelkedett. Később azután, amikor fűtünk, és sorra érkeznek havonta a gázszámlák, már nem tűnik annyira jó ötletnek, és még az is előfordulhat, hogy kiderül, a kazán teljesítménye nem lesz elegendő. A rosszul elkészített hőszigetelésnél hiába rakjuk fel az előírt vastagságot, mégis hőhidas lesz az épületünk. A hőszigetelő táblákat hézagmentesen kell összeilleszteni, az esetleges pontatlanságoknál purhabszigeteléssel ki kell fújni a hézagokat, és nem „majd a glettelés megoldja” felkiáltással úgy hagyni. A sarkok pontos illesztésére figyelni kell, itt a legveszélyesebb, a leginkább elrontható a hőszigetelés. Egyéb hibái is lehetnek a hőszigetelésnek, ami nem jelentkezik a havi fűtési költségekben, például, hogy a rögzítés nem megfelelő, ami miatt egy idő után lepotyoghat a hőszigetelés, vagy nem egyenes, nem függőleges, nem sík a felület, ami ugyan jól hőszigetel, csak nem esztétikus. Napjainkban hőszigeteletlen lakóházat már nem építhetünk, engedélyünk sem lesz rá, erre csak nyaraló esetében van lehetőség, ha télen nem használjuk. A tavasztól őszig üzemelő nyaralókba még fűtést sem kell beépíteni, mivel nyaranta nincs szükség fűtésre. Sajnos azonban tény, hogy nagyon sokan kényszerből még mindig ilyen hőszigeteletlen lakóházakban élnek, pedig, ha utólag hőszigetelni tudják, kiderül, milyen jelentősen csökken a rezsiköltség.

Egyéb hibák, rejtett költségek
A csöpögő csapot nem szoktuk nagy problémának tartani, mert egy-egy csepp víz valójában kimutathatatlan összegbe kerül, hosszú hetek vagy hónapok alatt azonban már nagyobb mértékben megemeli a rezsiköltségeket, nem beszélve az értékes víz pazarlásáról. Otthonunk minden helyiségében elromolhatnak a csapok, így a konyhában, fürdőszobában, garázsban vagy a kertben, esetleg a vécétartály/ok is szivároghatnak, és a sok kicsi, szinte alig észrevehető csöpögésből nagy költség lesz. Vegyük csak számba: naponta egy csöpögő csapból 4-6 liter víz elfolyhat, ha két rossz csapunk van, az már 8-12 liter naponta, amiből egy hónap alatt akár 240-360 liter víz is elmehet, hozzáadva egy nagyon „picit” folyó vécétartályt, és már meg is van a havi fél köbméter. Ez bizony egy év alatt 6 köbméter feleslegesen elpazarolt víz, amit ki kell fizetnünk, pedig csak „egy kicsit csöpög a csap”. A világítás a lakásunkban, ha okosan csináljuk, lehet alacsony költségű is. A mai világban már azt lehet mondani, hogy csak kompakt fénycsöveket (izzókat) szabad használni! A kompakt fénycsövek a felhasznált energia jóval nagyobb részét fordítják világításra, mint a hagyományos izzók, így fogyasztásuk is jóval kedvezőbb hagyományos társaikhoz képest. A világítás kialakításánál vegyük figyelembe, hogy milyen helyiségben milyen tevékenységhez szükséges a mesterséges fény, az égőket, lámpaburákat pedig rendszeresen
tisztítsuk, ezzel is javítva a fényerőt.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop