Lakókörnyezetünk növényeinek nagy része vízigényes, ám az időjárás főként a nyári hónapokban nem biztosít megfelelő mennyiségű csapadékot számukra. Az öntözés így rendkívül fontos szerepet játszik a vegetáció életben maradásában, növekedésében, ugyanakkor a fenntarthatóság is fontos szempont a mai világban, a csapvíz előállítása nagy energiaigényű, és locsolási célra való felhasználása csöppet sem környezetbarát.
Városi környezetben különböző fűfélék, dísznövények és bokrok, fák alkotják a kiskertek vegetációjának zömét, de mind népszerűbbek az épített magaságyásokban termesztett konyhakerti zöldségek, fűszernövények. Mert mi is okozhat nagyobb örömet egy háziasszony számára, mint kilépni teraszra, kertbe, szakítani egy szál rozmaringot, friss, illatos, zsenge oregánóval, bazsalikomlevelekkel asztalra varázsolni Provence hangulatát. Jut feladat a család férfi tagjai számára is, mert az öntözőrendszer kiépítése leginkább rájuk vár. Végül is az egész család számára fontos, hogy tisztában legyen a kerti öntözés csínyjával-bínjával.
Öntözési megoldások
Természetesen nem lehet elmenni a legelemibb módok mellett sem. A locsolókanna az öntözés elemi iskolája, amit az ember szinte az anyatejjel szív magába, és gyakorolja technikáját attól kezdve, hogy járni tud. Az idő múlásával az öntözés tudományos háttere is egyre fontosabbá válik, és a teendők sokasodásával legtöbbünknek mind kevesebb ideje marad a kanna aktív használatára. A kertészet komoly szakma, tudomány, aki jól ért a növényekhez, az tudja igazán, mennyi hibát véthetünk, akár tönkretehetjük a növényeket a legnagyobb jóindulattal végzett locsolással.
A konyhakert esőztető öntözése helyett magunk is készíthetünk praktikus, takarékos, mikro csepegtető öntözőrendszert, amellyel elkerülhető a talaj tömörödése is.
Csepegtető öntözés
A gépesített öntözőrendszereknek egyik megoldása a csepegtető öntözés, amely hatékony és takarékos módja a növények locsolásának. A rendszer speciális csőhálózatból, csepegtető fúvókákból áll, amelyeket a növények mellett vagy közvetlenül a gyökerekhez helyeznek. A csövek legtöbbször a talajon helyezkednek el, de léteznek 5-10 cm mélységben is elhelyezhetők. A csepegtető rendszer pontosan ott öntöz, ahol arra a növénynek szüksége van, így elkerülhető vele a vízpazarlás és a talaj túlzott eláztatása, csökkentve a betegségek és a kártevők kockázatát. Számos előnye mellett vannak hátrányai is: a talajra fektetett csövek látványa kevésbé esztétikus, az elásott megoldások pedig a kerti munkák közben különösen ki vannak téve sérülésnek. A fúvókákon lévő egészen apró nyílások könnyen eltömődhetnek, és a hibát csak akkor veszi észre az ember, amikor már a növény megsínylette az öntözés hiányát. Ezért telepítésénél kellőképpen legyünk körültekintőek, minden esetben legyen beépítve megfelelő finomságú szűrő az öntözőrendszer legelején.
Esőztető öntözés
Vannak növények, amelyek másként nem öntözhetők hatékonyan, házikerti környezetben erről elsőre a szép zöld gyep jut eszünkbe. Vannak egész egyszerű kerti slag végére szerelhető esőztetők, amelyek között még olyanokat is találhatunk, amelyek önjáró módon locsolnak, feltekerve magukra a locsolóslagot, kúsznak előre, és belocsolják önállóan a kertnek akár egészen nagy területét. A legpontosabb öntözőrendszerek a telepített szórófejes megoldások.
Ezek számára egy vezérlőegységre van szükség, valamint mágnesszelepekre, csövekre és különböző szórófejekre. Valószínűleg egy kis kertben is több kört kell kiépíteni, amelyeket egymás után kapcsolja be a vezérlő. A körökhöz egy-egy mágnesszelep kapcsolódik, és a körökön csak egy típusú szórófejet lehet elhelyezni. A szórófejekhez a vizet a földbe ásott fekete KPE locsolóvezeték szállítja, és a fejek öntözéskor kiemelkednek a talajból, majd a feladat végeztével visszahúzódnak a földbe, biztonságos körülményeket teremtve önmaguk és a kertet használók számára. A szórófejek telepítését úgy jó kialakítani, hogy a kert minden öntözést kívánó pontját két szórófej is belocsolja, ezzel biztosítani lehet, hogy a fák, bokrok mögött se maradjanak öntözetlen területek. A fejek szórásképe állítható, ezzel könnyen megoldható, hogy a közlekedésre szánt kerti utak ne legyenek vizesek, illetve ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés, amikor váratlanul elindul este az öntözőrendszer.
Locsolás korán, ritkábban, de bőségesen
Ha megtehetjük, válasszuk a nagyon kora reggeli órákat az öntözésre, később már a tűző nap melegében a víz jelentős része elpárolog, ahelyett, hogy leszivárogna a gyökerekhez. Ráadásul a melegben, erős napsütésben történő locsolás során a leveleken megülő kis vízcseppekkel gyorsan megéghetnek növényeink. Az esti locsolással pedig az a gond, hogy a lombozat nehezebben szárad meg, könnyebben kapnak el gombás megbetegedést a növények, ráadásul a nedves környezet még a csigákat is előcsalogatja.
Tévedés, hogy az a legjobb a növényeknek, ha naponta többször kapnak egy kis vizet. A kertészek szerint ez nem így van, hiszen ilyen esetben csak a talajfelszín válik nedvessé, a víz pedig gyorsan elpárolog, és a fű és más növények el is lustulnak, nem növesztenek hosszú gyökereket, mert a vízben oldott tápanyagokat a talajfelszín közelében is fel tudják venni. Ennél sokkal jobb módszer, ha ritkábban locsoljuk növényeinket, de figyelünk arra, hogy ilyenkor bőségesen juttassuk ki a vizet. Egyrészt így a víz mélyebbre folyik a talajba, sokkal lassabban párolog el, másrészt a gyökerek lejjebb hatolnak, ahol lényegesen több tápanyag áll a rendelkezésükre, mint a legfelsőbb rétegben.
Az esővízgyűjtő rendszerek költséghatékony megoldások, lehetnek felszín felettiek és alattiak. Előbbihez esővízgyűjtő szett kell az ereszcsatornára, utóbbinál földmunka szükséges.
Talajtakarás, komposzthasználat
A talajtakarás is nagyszerű módja annak, hogy csökkentsük a vízhasználatot. A talajtakaró anyagok, mint például a fenyőkéreg, a faforgács vagy a szalma, megakadályozzák a nedvesség elpárolgását és a talaj kiszáradását, ráadásul fényt elzáró hatásuknak köszönhetően még a gyomokat is visszaszorítják. A talajtakarás arra is jó, hogy megvédi a növény gyökereit az extrém hidegtől és a melegtől is.
A kerti komposzt nemcsak a növényeket látja el tápanyaggal, de még a vízellátásban is nagy segítséget nyújt. A homokos talajnál az a legnagyobb probléma, hogy gyorsabban átfolyik rajta a víz, mint ahogy azt a növények fel tudnák venni. Az agyagos talaj ennek épp az ellenkezője, túlzott kötöttsége miatt nem engedi át magán a nedvességet. Ebben segít a komposzt: javítja a homokos talaj vízmegtartó képességét, az agyagos talajt pedig lazítja. Ezen kívül minden évszakban hozzáadható a talajhoz, melegebb hónapokban pedig kifejezetten ajánlott.
Az esővíz gyűjtése
Az esővíz jótékony hatással van növényeinkre, továbbá környezetbarát megoldás is, hiszen nem kell csapvizet használnunk az öntözéshez. Éppen ezért érdemes kitenni vödröket, kannákat vagy bármilyen edényt esőzés idején, de az egyik legjobb megoldás, ha valamilyen tartályos módszerrel tudjuk gyűjteni az esővizet, és azt felhasználni száraz időben a növények öntözésére. Az esővízzel öntözött növények szebbek, egészségesebbek lesznek, mert nem tartalmaz klórt és más vegyszereket, amelyeket a csapvízhez kevernek, viszont tartalmazhat nitrogént, káliumot és foszfort, ami rendkívül hasznos a növények egészséges növekedése szempontjából.
Mivel világszerte szárazság és aszályok várhatók az éghajlatváltozás miatt, Európában is hazánkban is, hamarosan szenvedünk a vízhiánytól, így minden szempont abba az irányba mutat, hogy jól becsüljük meg az esővizet, próbáljuk meg minél nagyobb mértékben tárolni és felhasználni, jót téve ezzel pénztárcánknak, a Földnek és növényeinknek egyaránt.
Hozzászólások