Az ország egyik legnépesebb faluja már város volt, amikor 1950-ben Budapesthez csatolták. Ekkorra vált belőle XXI. kerület. Fejlődése száztíz éve nagyszabású ipartelepítéssel vette kezdetét. Kilencven évvel ezelőtt a HÉV vonala is segítette a fővárosi kapcsolódást, majd a húszas évek végén a hazai tengerhajózás központjaként megnyílt a szabadkikötő.A nyolcvanas évek visszaesése után most megint 10 ezer embert foglalkoztat a színesfémkohászattal, acélszerkezet- és szerszámgépgyártással, vas- és acélöntéssel, valamint kerékpárgyártással foglalkozó vasmű.A városrész sportélete mindig is nemzetközi elismerésnek örvendett. A 90 esztendős Csepel SC sportolói tizennégy olimpián szerepeltek, s számos sikert könyvelhettek el.A legutóbbi olimpián is két arany- és egy bronzérmet szereztek. Ma közel 80 ezren élnek a kerületben. Egy felmérésből kiderült, hogy a lakók 87 százaléka kifejezetten szereti Csepelt, itt akar élni, otthonuknak érzik a szigeti városrészt.
A XXI. kerület a XXI. században
Az állami, a fővárosi és a kerületi tervek összehangolásával talán három év múlva elkezdődhet a Csepel-sziget északi csúcsán, az egykori repülőtér és a bolgárkertészetek helyén, mintegy 400 hektáron egy soha nem látott, nagyszabású beruházás. A kiírt pályázatra érkezett munkák közül többet megvásároltak, ezek ugynis számos megvalósítható ötletet tartalmaznak.
A zárt rendszerű fővárosi szennyvíztisztító telep a nyugati oldalon, a Mahart mai területén kapna helyet. Ez költséges megoldás ugyan, viszont nem kell hozzá védőterület.
A lakó – és irodaépületek nem lehetnek ötvenöt méternél magasabbak. A több mint negyvenhektáros zöldövezet és sportközpont a Városliget méretéhez hasonlítható.
Számos adminisztratív teendő van még hátra ahhoz, hogy jövőre elkezdődjön az infrastruktúra tervezése és kivitelezése.
Csepel polgármestere, Tóth Mihály immáron harmadik ciklusát kezdte meg ebben a pozícióban. Arról kérdeztük, hogy milyen változások, fejlesztések várhatók a lakásteremtésben és otthonépítésben.
– Az elmúlt nyolc esztendőben két vonatkozásban volt nehéz a helyzetünk – összegez a polgármester. – Először is a kerület tulajdonviszonyainak és szabályozási rendezetlenségének kérdéseit kellett megoldanunk. Ez évekig tartó teher volt. Meg kellett alkotni a kerület városrendezési és építkezési szabályzatát, aminek alapján fejleszteni lehet, s ez el is készült. Egyúttal meg kellett találni azokat a területeket, ahol a fejlesztés minél több erő érdekeltségével, bevonásával elkezdődhet. A kerület legnagyobb munkát adó, foglalkoztató ereje ma már elsősorban nem az ipar, hanem a kereskedelmi és szolgáltató hálózat. A plázák új épületei vonzzák a vásárlókat. Megkezdődtek a lakásépítkezések, mégpedig a társasház jellegű sorházaké. Ugyanakkor jó ütemben épülnek a családi házak is. A legszembetűnőbbek a változások a városközpontban, valamint a kertes, családi házas övezetekben. Ezenkívül háromszáz bérlakás építését tervezzük, amelyből az első hetvenháromba egy év múlva már beköltözhetnek a bérlők. Óriási az érdeklődés, hiszen több ezer családot érdekel ez a lehetőség.
– Hogyan segíti az önkormányzat a magánépítkezéseket – Ad-e telket, s milyen a közművesítés?
– A kerület legnagyobb problémája, hogy a külső, kertvárosi részeket leszámítva, úgyszólván nincsenek kisebb, családi házak építésére alkalmas telkek. Az elmúlt években nem tudtunk parcellázni, így ilyen módon nem járulhattunk hozzá az egyéni lakásfejlesztési programhoz. A területünk legnagyobb része állami, fővárosi vagy magántulajdonban van. Ezért meg kellett találni azokat a nagyobb felületeket, ahol a kerület fejlesztési tervéhez igazodva megkezdődhetett a közművesítés, az útépítés, majd a lakásépítés. E koncepció jegyében épültek fel a csepeli sorházak, most pedig az OTP egy 24 lakásos lakóépületet épít. A kertvárosi külső részeken, például Királyerdőben viszont maximálisan támogattuk az egyéni elképzeléseket. Összegezve a tapasztalatokat azt mondhatom, hogy mindkét vonatkozásban szép alkotások születtek, amerikai típusú házak épültek. A családoknak, a fiataloknak lakásépítkezési támogatást adunk. Lakóparki övezetek alakulnak ki társasházakkal, családi házakkal.
– Melyek a közeljövő fejlesztési elképzelései?
– Csepel-sziget csúcsán ezermilliárdos beépítést tervezünk. Az új negyedben európai szintű városközpont, nagy parkok, új lakóépületek, fővárosi szennyvíztisztító telep, sport- és szabadidős létesítmények épülnek. Fontos szerephez jut ebben a Duna, s a terv lényeges eleme a közlekedés fejlesztése. Ez a terv tíz év alatt teljesen megváltoztatja a kerület arculatát. Minden építkezési fejlesztéshez elkerülhetetlen a csatorna- és az úthálózat továbbépítése. Erre a következő négy évben legalább hatmilliárd forintot kell fordítanunk.
– Az ilyen nagyszabású fejlesztéshez honnan lesz forrás?
– Négyféle forrásunk van: a vállalkozói tőke, a pályázati pénzek, az önkormányzati hozzájárulás és az itt lakók anyagi eszközei. Mindinkább számolunk azzal a vállalkozói réteggel, amely fantáziát lát a lakásépítésben. Egy bizonyos lakásmobilitást indítunk el a bérlakásépítésekkel, mert vannak, akiknek az életkörülményeik jobbra fordultak, és megtehetik, hogy a régebbi lakásukból újonnan épülőbe költöznek. Tehát a saját erőre is számítunk. Nagyobb teret adunk a családiházas és magánerős építkezéseknek. Ezeknek a felté-telei pozitív irányban alakultak az elmúlt időben.
– Vajon mennyire erősödik az a réteg, amelyik magánerőből családi házat épít?
– Ez a gazdaság és a főváros fejlődésétől függ. A kerületben mindenképpen számítunk a gazdasági erő pozitív változására, hiszen mind több a vállalkozások száma. Gyarapodik az a réteg, amely itt akar építkezni, itt akar magának otthont teremteni. Csepel a lassú felemelkedés útjára lépett.
Hozzászólások