Végre elkészült a házunk, túlvagyunk az első hólapátolásokon is, amikor érkezik a hír: idős hozzátartozónkat magunkhoz kell venni, nem tervezett gyermekáldás elé nézünk stb. Ha ilyen helyzetekre nem készültünk fel, el kell gondolkodni, hogyan fér el a kibővült család. Építsünk egy „kis házat” a kert végébe? Külön gáz, külön víz, külön csatorna… nem jó! Akkor bővítsünk, de milyen irányban? Építsük be a tetőteret, vagy építsünk hozzá?
Először is nézzük meg az anyagi lehetőségeinket, járjunk utána több banknál, milyen feltételekkel tudnánk kölcsönhöz jutni. Legalább a bővítés megkezdésekor nézzen ki úgy, hogy lesz elegendő pénzünk a teljes átalakításra (addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér!), mert nincs annál rosszabb, mint amikor elkészültek a bővítés falai, áll a tető, de anyagi erőforrásaink már el is fogytak.
Teendők az építkezést megelőzően
Az előzőket végiggondolva, azt segítve, készítsünk előzetes költségbecslést. Járjunk utána az áraknak (tégla, beton, burkolóanyag, cserép, nyílászárók), a kivitelezési díjaknak, mert elképzelhető, hogy már itt kiderül, némely elképzelésünktől visszább kell lépni. Járjunk utána az engedélyeknek: kell-e építési engedély vagy csak egyszerű bejelentés alá esnek a munkálatok (vagy még az sem kell). A jogi előírásokat feltétlenül tartsuk be, mert mindig akad egy-két jó szomszéd, aki szóvá teszi a hatóságnál az építkezést.
Vizsgáljuk meg telkünk lehetőségeit is: mekkora a beépíthetőség, ebből mennyi területet építettünk be, egyáltalán lehet-e még mellé/ hozzáépíteni. Amennyiben az általunk beépíteni kívánt rész a meglévő épülettel együtt a 300 m2 alapterületet nem haladja meg, az építkezés egyszerű bejelentési kötelezettség alá esik. Meg kell vizsgálni, mennyire lejtős a telek, mert a melléépítésnél a meglévő épület esetleges aláalapozása igen megdrágíthatja a kivitelezést. El kell dönteni, hogy ugyanolyan magasra akarjuk-e a bővítményt, mint a meglévő, vagy magasabbra, együtt hogy mutat majd egymás mellett a két rész, és az sem mindegy, milyen lesz a tető kialakítása. „Rossz szomszédság: török átok” tartja a régi mondás, de mi próbáljuk meg az ellenkezőjét! Tartsuk meg a jószomszédi viszonyt, üljünk le velük, tájékoztassuk őket a kezdődő építkezésről. Akár kérjük a segítségüket, tanácsaikat is. Beszéljük meg, hogy mettől meddig dolgozunk (természetesen járjunk is utána a hatóságnál, hogy a zajvédelmi rendelet mit enged meg), mikor várhatók nagyobb zajjal járó munkák, és mikorra tervezzük a befejezést.
Buktatók a tetőtér-beépítésnél, melléépítésnél
TETŐTÉR BEÉPÍTÉSNÉL nézzük meg, hogy a meglévő házunknak milyen a födémkialakítása, milyenek a falak, az alapok, egyáltalán elbírják-e a többletterheket, beépíthető-e a tetőtér? Esetleg meg kell-e erősíteni?
Az alapok, falak és a födémek is megerősíthetők utólagosan, kérdés azonban, hogy megéri-e? Vegyük figyelembe, hogy házunkban az eredeti építésnél a tetőtér kialakítását előre tervezett módon a későbbi tetőtér-beépítésnek megfelelően alakítottuk-e ki. Amenynyiben nem, sokkal kisebb helyünk lesz a tetőtérben, vagy le kell bontanunk a tetőt, térdfalat húzni, és arra visszaépíteni a tetőt, ami bizony jelentős költséggel bír.
Ne feledjük, hogy a tető kiszellőzéséhez elengedhetetlenül szükséges a tetőfólia és ellenléc beépítése, ehhez azonban le kell bontanunk a cserepezést és a lécezést is. Nézzük meg, hová tudunk, egyáltalán hová lehet a lépcsőt beépíteni? Nagy, robusztus lépcsőhöz nagy alap szükséges, viszont ha kis súlyú acéllépcsőt készítünk, elegendő a jóval kisebb alap is, esetleg rögzíthető a falhoz is. Mindezek komoly mérlegelést igényelnek, hogy mi mennyit ér meg. Ne döntsünk elhamarkodva, gondoljuk át, mit választunk, hiszen a bővítést nemcsak egy-két évre készítjük, hanem hosszú távra!
A MELLÉÉPÍTÉSNEK is sok buktatója van. Amennyiben a melléépítésnél szeretnénk pincét is az új építmény alá, de a meglévő épületünk alápincézetlen, akkor az alápincézetlen, meglévő épületet is alá kell alapozni. Előfordul, hogy a kiásott munkaárokból, munkagödörből láthatóvá válnak a meglévő alapok készítésekor elkövetett „okosságok”, vagyis hibák. Ezeket ki kell javítani, ami előre nem tervezett többletköltséggel jár. Az alapokat – kisebb épületek esetén – vasaljuk össze, és figyeljünk arra is, hogy az új és régi tető egy síkba kerüljön (kivéve, ha szándékosan van eltolva a két tetősík, vízszintesen vagy függőlegesen). Összegezve: mind a tetőtér-beépítésnél, mind a melléépítésnél gondosan tervezzünk meg mindent, anyagilag is, mivel ez sokkal összetettebb feladat, mint egy új ház építése, mert a tapasztalatok szerint mindig sokkal több előre nem látható probléma kerül felszínre.
Ajánlatkérés, szerződéskötés
Ha már a kezünkben vannak a végleges tervek, pontosíthatjuk a költségvetést. Kérjünk ajánlatot több helyről, de nem csak a munkákra, az anyagokra is. Körültekintően szedjünk össze lehetőleg minden beépítendő anyagot, és úgy kérjük az ajánlatot több építőanyag-kereskedőtől, ha ugyanis egy helyről rendelünk nagyobb mennyiséget, nagyobb kedvezményt is kapunk. Mindenképpen alkudjunk, lehet, hogy nem sikerül, de legalább megpróbáltuk, több milliós tételnél már az 5 százalék is százezres nagyságrendet jelent! A kivitelezőknél nem mindig a legalacsonyabb ajánlat a legkedvezőbb, feltétlenül kérjünk tőlük referenciákat, és járjuk is végig lelkiismeretesen őket. Ha már megvan a kivitelező, mindenképpen írásban szerződjünk. A kivitelezési szerződésben részletesen rögzíteni kell a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket (kivitelezési tervek átadása, építési munkaterület átadása, építési napló megnyitása, tervezett kezdés, részteljesítés, átadás-átvétel, birtokbaadás, igényelt befejezés határideje). A határidő azért is fontos, mert a munkák egymásra épülnek: ha például az ács nem tud jönni, mert a megbeszélt időpontra nem készül el a födém, akár 4-5 hónapot is várhatunk, amíg újra lesz szabad kapacitása. Foglaljuk írásba a vállalkozói díj összegét, mi lesz az elszámolás, fizetés módja, határideje, rögzítsük a munkafolyamat szakaszait, az esetlegesen felmerülő pótmunka díjazását, elszámolási módját. Meghatározhatjuk az előleg felhasználásának módját, ki felelős a hulladék engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő elszállítására, vita esetén igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, eseti vagy állandó választott bíróságot, hozzájárulnak-e alvállalkozó igénybevételéhez, végül milyen garanciákkal számolhatunk. Fontos, hogy találjunk egy megbízható tudású, gyakorlattal rendelkező, lelkiismertes műszaki ellenőrt is, aki folyamatosan őrködik az építési-szerelési munkák szakszerűsége felett. Ne sajnáljuk rá a pénzt, így marad több a zsebünkben.
Hozzászólások