A 9. századtól a 13-14. századig a lakóépületek levegőjét megrontja a bennük lévő kemence vagy nyílt tűzhely füstje. A 14?15. században a lakáskultúrában jelentős fordulat következik be: a ház füsttelen lakóhelyiséggel bővül, amelynek kialakulásában fő szerepet játszik a kályha megismerése. A következő fontos előrelépés a kémény megjelenése, amely a 18. századtól fokozatosan kerül be a parasztok lakásaiba, és megoldja a konyhák, illetve az egész ház füsttelenítését. Mária Terézia 1768-os országos tűzrendészeti szabályzatában is központi helyet foglalnak el a kémények, még inkább az éghetetlen anyagú kémény követelménye.
Ma már fel sem merül bennünk (és eszünkbe ne jusson), hogy fakéményt építsünk.
A kémények az elmúlt kétszáz évben rengeteget fejlődtek, és a magas energiaárak, korszerű tüzelőberendezések mellett alapvető, hogy a legkorszerűbb kéményt használjuk.
A hatékony tüzelés alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű tüzelőanyagot jó hatásfokú tüzelőberendezésben égessünk el, és a keletkezett égéstermék maradéktalanul, korszerű kéményen keresztül távozzon.
A kéményben nem meglepő módon a fizika törvényei uralkodnak.
1. A meleg füstgáznak kisebb a sűrűsége, mint a hideg levegőé, ezért a füstgázoszlop fölfelé száll. Minél nagyobb a füstgázoszlop, annál nagyobb lesz az áramlás erőssége, tehát adott körülmények között érdemes a lehető legmagasabb kéményt építeni. (A tüzelőrostélytól a kémény tetejéig mért legkisebb magasságot szabályzat írja elő!) Magas tetős ház építésénél ez azt jelenti, hogy a kéményt (kéményeket) célszerű úgy elhelyezni, hogy a tetőt a legmagasabb pontja környékén döfje át, annál is inkább, mert így a tető nem fogja el a szelet a kémény elől. (Jogszabály rendelkezik arról is, hogy a kéménynek minimálisan mekkora mértékben kell kiállni a tető fölé.)
2. A kémény magassága mellett a kéménykeresztmetszet alakja is nagyban befolyásolja az áramlási sebességet. A felfele áramló füstgáz (turbulens áramlás) a kürtő falához súrlódik, ami csökkenti a huzatot, így a legcélszerűbb kör keresztmetszetű, sima felületű kéményt kialakítani.
Számos, nem egész éven át használt épületnél (például nyaraló) költségtakarékosság miatt csupán kis méretű téglával kifalazott kéményt építenek. Az előbb említett áramlási ellenállás csökkentése miatt érdemes tehát a falazás közben a kémény belsejét simára, és oly módon kivakolni, hogy a sarkok minél inkább le legyenek gömbölyítve.
3. Harmadik fizikai törvényszerűség, ami a huzat mértékét befolyásolja, a külső levegő és a füstgáz hőmérsékletének különbsége. Minél nagyobb a különbség, annál nagyobb a szívóhatás, ezért kemény télen az egyébként gyenge huzatú kémény is jól működik, míg nyáron visszaáramlás is előfordulhat. (A füstgáz kb. 10 százalékkal nehezebb, mint az azonos hőfokú levegő!) A füstgázok és a levegő megfelelő hőfokkülönbségének biztosítására a modern kémények már mind hőszigeteltek, aminek köszönhetően a kémény nem hűti le a füstgázt, azaz szabadon távozhat.
4. A huzat mértékét nem kevésbé befolyásolja a külső levegő mozgása, vagyis a széljárás. A lefelé irányuló légmozgás csökkenti a huzatot, a felfele irányuló természetesen fokozza. Ha a tetőgerinc közelében helyezzük el a kéményünket, akkor amellett, hogy magasabb a kémény, a vízszintesen fújó szél a tetőt elérvén felfelé kényszerül, ami elősegíti a megfelelő huzat kialakulását.
A kémény működési fizikájának megértése segít bennünket abban, hogy az építésztervezővel könnyebben szót értsünk (például ne akarjunk lehetetlen helyre kandallót építeni), de magának a kéménynek a helyes megtervezése és hibátlan kivitelezése magas szaktudást igényel.
Leginkább abból a célból, hogy a helyes tervezés és kivitelezés ellenőrizhető legyen, és nem azzal a szándékkal, hogy Önök házilagosan kéményépítésbe fogjanak, felsorolunk néhány szabályt, amelyek betartása a megfelelő, biztonságos működés miatt kötelező:
Lehetőleg ne helyezzük a kéményt az épület külső falába, mert a füstgáz itt könnyebben lehűl, így jelentős mértékben romlik a szívóhatás. A külső fali kémény esetén a kinti nagy hideg és a kémény belsejében lévő meleg következtében gyakrabban jöhetnek létre kisebb-nagyobb repedések, ami szétfagyáshoz is vezethet.
– Lehetőleg ne legyen a kéményben elhúzás, vagyis a kémény kürtője teljes hosszban függőlegesen menjen felfelé.
– Gerendás födém esetén a kémény elhelyezésénél ügyelni kell a födémgerendák kiosztására. Helyes elhelyezés esetén a kémény a födémgerendák közé esik, így a födémáttörés kis kiváltással, vagy kiváltás nélkül megoldható.
– Több kürtő esetén a felső szintek kürtői essenek az alsó szintről induló kürtők közé, mert így az alsó kémények előmelegítik a fölső kéményeket. A felső szintről induló kürtők rövidebbek, így a huzatuk már eleve gyengébb lesz, ezt kárpótolja az előmelegítés.
– Téglakémény csak tömör téglából építhető. Soklyukú téglát, vagy üreges falazó elemet nem szabad használni.
– A füstcsatorna vasbeton szerkezettel közvetlenül nem érintkezhet.
– A tűzveszély elkerülésére a fa- vagy más éghető anyagú szerkezetek és a kéményfal külső síkja között legalább 10 cm-t kell biztosítani. (Tetőtérben a szarufa nem mehet közvetlenül a kémény falsíkja mellett!)
– A kéményfalat tilos megvésni. (Mosdókagyló felszerelése, villanyvezeték elhelyezése szigorúan tilos! Ha a kéményfal elé szerelvényeket kívánunk helyezni, akkor a kémény elé ún. szerelőfalat kell húzni.)
– A kéményt alapozni kell, és nedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni.
– A kéményt a pincében és a padlástérben is le kell vakolni (gáztömörség).
– Ügyeljünk a kémény térbeli megjelenésére is, hiszen jó esetben az egész ház éke lehet.
Hozzászólások