2006. december végéig alanyi jogon járt a gázártámogatás, azaz minden vezetékes földgázt használó háztartás részesült belőle. 2007. január 1. után azonban a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI. 22.) Kormányrendelet ezt jelentősen módosította.
A támogatást kérelmezni kell, melyet január végéig közel másfélmillió háztartás részére már megítélt a Magyar Államkincstár, de még mindig folyik a kérelmek elbírálása. Ha valaki úgy érzi, hogy jövedelmi viszonyai alapján jogosult lehet a támogatásra, a kérelem benyújtását még mindig megteheti. Ha március 31. előtt még beadja az igénylését, és jogosultsága január 1-jéig visszamenőleg megállapítást nyer, megkaphatja visszamenőleg is a támogatást. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi fogyasztásában, tehát a májusban kézhez kapott számlában jelenik meg először a korábbi hónapok támogatása egy összegben.
Aki április 1. után adja be az igénylést, az csak a benyújtás hónapját követő hónaptól kaphat támogatást.
Ha valaki már benyújtotta igényét, és jogosultságát már elbírálták, év közben a jogosultság megítélését módosítani nem lehet, nem vehető figyelembe sem a családtagok számának növekedése vagy csökkenése, sem a jövedelmi viszonyok megváltozása. Ha viszont valaki még nem nyújtotta be igényét amiatt, mert jövedelme alapján nem volt jogosult a támogatásra, de időközben megváltozott (csökkent) a jövedelme, és így már jogosulttá válhat a támogatásra, természetesen év közben bármikor benyújthatja támogatási igényét. A megállapított támogatási szint azonban 2007. december 31-ig nem változik.
Fontos tudni, hogy azokban az esetekben, amikor valaki a helyzetének változása miatt több támogatást kap, mint amennyi abban a pillanatban járna neki, akkor az APEH ezért nem büntetheti meg, hiszen az APEH azt vizsgálja, hogy az igénylés pillanatában milyen jövedelmi helyzetben volt az igénylő.
Ki kaphat támogatást?
Az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek alkotnak egy háztartást. A támogatásra való jogosultság elbírálásakor nem lehet/nem kell – mint az igénylővel egy háztartásban élőt – figyelembe venni azokat a személyeket, akik bár az ingatlanba akármilyen címen is be vannak jelentve, de nem élnek ott életvitelszerűen. Nem számít a háztartás tagjának az a személy sem, aki bár az ingatlanban él, de ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik.
A támogatást a lakóhelyen vagy a tartózkodási helyen lehet kérni. A támogatás megállapítására ott kerülhet sor, ahol életvitelszerűen él a kérelmező. Csak az a személy kérelmezheti a támogatást, akinek a nevére szól a számla. Albérletben lakó akkor kaphat támogatást, ha bejelentkezett a lakásba (állandó lakhelyként vagy tartózkodási helyként) és a számla az ő nevére szól.
Csak egy lakóingatlan tekintetében igényelhető támogatás. Ugyanakkor ennek nem feltétlenül kell az állandó lakóhelynek lennie, támogatást lehet igényelni a tartózkodási helyre vonatkozóan is. Nem igényelhető támogatás pl. melegházra, vagy gazdálkodási tevékenységre szolgáló műhelyre). Bár a támogatás csak háztartási célra vehető igénybe, a támogatás megállapításának önmagában nem akadálya amennyiben az igénylő lakásába (ahol ott is lakik) a vállalkozása is be van jelentve. Természetesen a szolgáltató számlája csak a természetes személy – lakó – nevére szólhat, a vállalkozáséra nem!
A kérelem
2007. január 1-jétől ugyanazon lakásra lehet gázár- és távhő-támogatást is igényelni! Ilyenkor az igénylést szolgáltatásonként külön kitöltött igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlapot a Magyar Államkincstár küldi meg a háztartásoknak, egy válaszborítékkal együtt. A kitöltött lapot a válaszborítékban a Magyar Államkincstárnak kell visszaküldeni, vagy személyesen bevinni a MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR területi irodáiba. A kérelem elbírálását követően a Magyar Államkincstár határozatot állít ki a támogatás megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról, és azt elküldi az igénylőnek, illetve értesíti erről a szolgáltató céget, és társasházban élő esetén a közös képviselőt is. A kérelemhez csatolni kell – havonkénti számlázás esetén – a kérelem benyújtását megelőző hónapban kiállított gáz-, illetve távhő-szolgáltatási számla (részszámla) másolatát. Ha a számlázás nem havonként történik, ebben az esetben a kérelem benyújtását megelőző legutóbbi fogyasztási időszakban (pl. előző negyedévben) kézhez vett számla másolatát. Közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevő fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén csatolni kell a közös képviselő nyilatkozatát is. A nyilatkozat tulajdonképpen egy igazolás arról, hogy a fogyasztó tényleg igénybe veszi a gáz- vagy távhőszolgáltatást, és hogy a fogyasztó lakásának fogyasztása mekkora hányadát teszi ki a társasház teljes fogyasztásának. Ezt az alapító okirat, alapszabály vagy a helyiségek légköbméterében mért térfogata alapján kell megállapítani. Mivel a rendelet a háztartási cél definíciójában tartalmazza a használati melegvíz előállítását, ezért a támogatás erre is vonatkozik. A nyilatkozaton fel kell tüntetni még a társasházi közös mérő azonosító számát is. A közös képviselő nyilatkozatának figyelembevételével kerül megállapításra a támogatás, amelyről a Magyar Államkincstár értesíti a kérelmezőt, a szolgáltatót és a társasház közös képviselőjét is. A szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szolgáltatóval kötött szerződés másolatát is csatolni kell.
A jövedelem kiszámítása
Az igénylőlaphoz nem kell jövedelemigazolást csatolni, a rendszer önbevalláson alapul. A háztartás jövedelemmel rendelkező tagjainak aláírásukkal igazolniuk kell, hogy a nevüknél feltüntetett jövedelem valós. Kérelmet benyújthatnak azok a nyugdíjasok is, akik nem rendelkeznek adójellel, de ilyenkor jelezni kell.
Jövedelemként a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagos jövedelmét kell feltüntetni. Az igénylőlapon a havi nettó jövedelem megadása szükséges, azaz a havi bruttó jövedelemből le kell vonni a személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, magán-nyugdíjbiztosítási tagdíjat és a munkavállalói járulékot. Rendszeres jövedelmek esetében a benyújtást megelőző 3 hónap átlagos jövedelmét kell feltüntetni. Nem rendszeres jövedelmeket (egyszeri, nagyobb összegű, illetve ciklikus bevételeket, mint pl. jutalom, 13. havi bér, végkielégítés, őstermelők bevételei) a kérelem benyújtását megelőző egy évre visszamenőleg kell figyelembe venni, és havi bontásban – a bevétel 1/12-ed részét egy hónapra számítva – kell feltüntetni.
A jövedelemnyilatkozatokat az APEH ellenőrizheti. Ha valakiről bebizonyosodik, hogy jogosulatlanul vett igénybe támogatást, akkor azt az illetőnek kamatostul vissza kell fizetnie.
Az eva-soknak és az ekho-soknak is van jövedelmük. Ezt úgy számítják ki, hogy a bevételből levonják az adót (evát), a járulékokat (nyugdíj, egészségügyi hozzájárulás stb.) és a dokumentált költséget (vagy a bevétel 20%-át költségként számolják el). Ami megmarad, az a jövedelem.
A gyermektartásdíj mind annak, akitől levonják, mind pedig annak, aki megkapja, beszámít a jövedelmébe.
Felvilágosítás
A gáz- és távhő kompenzációval kapcsolatban ingyenesen hívható zöld számon kérhetünk felvilágosítást a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központtól. A 189-es telefonszám éjjel-nappal hívható. Az információs vonalon érdeklődni lehet a gáz- és távhő-támogatás jogosultsági köréről, az igényléshez szükséges dokumentumok kitöltésével kapcsolatban, valamint egyéb felvetődő kérdésekről.
Aki a gáz- és távhő-támogatási adatlap kitöltéséhez segítséget szeretne kapni, azt személyesen is megteheti az ország területén lévő 174 munkaügyi kirendeltség, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 29 megyei igazgatóságának bármelyikénél is (ezek címéről is a 189-es zöld számon lehet érdeklődni).
Az igénylés benyújtásához szükséges adatlap az Internetről is letölthető a kitöltési útmutatóval együtt. Abban az esetben, ha a támogatási igénybejelentés elbírálásával a fogyasztó nem ért egyet, jogorvoslatért a közigazgatási eljárásban felettes szervhez, a Magyar Államkincstárhoz fordulhat.
Idén január 1-jétől csak azok jogosultak a gázár-, illetve a távhő-támogatásra, akik azt háztartási célra (pl. sütésre, főzésre, fűtésre) használják, és a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét (93 905 Ft). A jogosultság megállapítását kérelmezni kell.
A gázfelhasználás támogatása megszűnik azután, ha a fogyasztó a jogosultság kezdetétől számítva elérte a 3000 m3 fogyasztást. Amennyiben az év végéig sem éri el ezt a határt, a gázfogyasztásra járó támogatást mindvégig igénybe veheti. Nagycsaládosok esetén a támogatott fogyasztás felső határa magasabb, 5000 m3.
Hozzászólások