A különböző termékek jogsértő értékesítésével kapcsolatban szeptember elsejétől ezután két jogszabály – a fogyasztóvédelmi és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény – együttes alkalmazásával olyan ügyekben is eljárási lehetőségük lesz a hatóságoknak, melyekre eddig nem volt módjuk.
2008. szeptember elsejétől változott a fogyasztóvédelmi törvény. A törvénymódosítás egy olyan jogalkotási folyamat eredménye, melynek célja a fogyasztók mind szélesebb körű védelme, és a hatóságok közös fellépésének hatékonyabb biztosítása a jog eszközeivel. A fogyasztóvédelmi törvény ezután szerves kapcsolatban áll a szintén szeptember elsején hatályba lépett fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény (Tkgytv.) rendelkezéseivel.
Hármas védelmi rendszer
A jogszabályok módosítása eredményeként, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény tartalmazza azokat a szabályokat, melyek alapján továbbra is számon kérhetőek a fogyasztóvédelmi törvényből kiiktatott tájékoztatási elemek. Egyrészt a Tkgytv. egy hármas „védelmi rendszert” alakított ki ezen kötelezettségek biztosítása tekintetében, másrészt változatlanul hatályban maradt több olyan alacsonyabb szintű jogszabály, melyek alapján megkövetelhető a különböző termékcsoportok forgalomba hozatali feltételeként a fogyasztók tájékoztatása is. Ilyen jogszabály például az építőipari termékek tekintetében az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet is, melyben megtalálhatóak a megfelelőség igazolással, illetve tanúsítvánnyal kapcsolatos szabályozási tartalmak is. A használati-kezelési útmutatóval összefüggő szabályozás továbbra is törvényi szinten megtalálható a fogyasztóvédelmi törvényben, ebben változás nincs. A gyártói-forgalmazói felelősség is változatlanul fennáll, továbbra is a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló forgalmazó felelősségét megállapítva.
Felelős döntéshez – megfelelő tájékoztatás
Mi tehát az a hármas „védelmi rendszer”, amit a törvény felépített – Ide tartozik annak az előzetes tisztázása, hogy amikor a fogyasztó terméket vásárol, vagy szolgáltatást vesz igénybe, szerződéses jogviszonyba, vagy valamely ügyleti viszonyba kerül. A törvény célja, hogy ezeknek a fogyasztói ügyleteknek a megkötésekor a fogyasztó felelős döntést tudjon hozni. Ezt csak úgy lehet elérni, hogy a termék forgalmazója, vagy a szolgáltatás nyújtója megfelelően tájékoztatja őt.
Jogszerű forgalmazás
A hármas „védelmi rendszer” magába foglalja, hogy milyen módon biztosítja a törvény a tisztességes kereskedelmi gyakorlat vállalkozás általi folytatását illetve kikényszerítését. Az első védelmi szint annak vizsgálatát jelenti, hogy a törvény mellékletében szereplő 31 pont, mint konkrét jogsértő magatartás megvalósul-e a vállalkozás részéről. Például említhető a 9. pont: „annak valótlan állítása, vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy az áru jogszerűen forgalmazható”. Eszerint ha megfelelőség igazolás, vagy tanúsítvány nem áll rendelkezésre, vagy egyáltalán nincs, és a termék mégis értékesítési céllal jelenik meg a kereskedelmi gyakorlatban, jogsértés történt, mert hamis az olyan benyomáskeltés, hogy az áru jogszerűen forgalmazható.
Megtévesztő gyakorlat
Ha a jogsértés nem illeszkedik a 31 pontban meghatározott egyik jogsértő magatartásba sem, megvalósulhat a termékértékesítés esetén meghatározó jelentőségű megtévesztő kereskedelmi gyakorlat. Ez olyan valótlan információ vagy valós tény megjelenítése, mely alkalmas a fogyasztó megtévesztésére és olyan döntés meghozatalára készteti a fogyasztót, melyet egyébként nem hozott volna meg. Ide ültették át azokat a tájékoztatási tartalmakat, melyek a fogyasztóvédelmi törvényből kikerültek, pl: áru összetétele, műszaki jellemzői, származási helye, előállításának időpontja, veszélyessége, kockázatai, áru ára, árkedvezménye stb.
Megtévesztő mulasztás
A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat másik összetevője a megtévesztő mulasztás. Ez olyan, a vállalkozás által folytatott kereskedelmi gyakorlat, mely jelentősnek minősülő információt elhallgat, elrejt, vagy nem a valóságnak megfelelő módon bocsát a fogyasztó rendelkezésre, így olyan döntésre készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Érthetetlen lehet a tájékoztatás például akkor, ha a jelölés illetve címkézés, vagy a használati-kezelési útmutató nem magyar nyelven szerepel.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
Abban az esetben, ha olyan jogsértő kereskedelmi gyakorlatról van szó, mely egyik felsorolt esetben sem alkalmazható, a megoldást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogszabályi definíciója jelentheti, megfelelő hatósági indoklással. Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a kereskedő nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel végzi munkáját. Ez a harmadik védelmi szint. A definíció két tartalmi összetevője a szakmai gondosság követelménye, és a tájékozott döntés biztosítása. Ha ezek nem valósulnak meg, a jogsértés megállapítható.
Szélesebb mozgásteret kaptak tehát az eljáró fogyasztóvédelmi vagy versenyfelügyeleti hatóságok a tisztességtelen vállalkozói magatartások kiszűrésére, a jövőben tehát még hatékonyabb fellépés várható a fogyasztók érdekében.
Hozzászólások