Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem fele, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40 százalékáért pedig nem más, mint az európai épületállomány felel, mivel közel 55 százaléka szigetelés nélküli.
Tudta, hogy épületeink szigetelésével pénzt takaríthatunk meg, és védjük a bolygónkat is?
Európa energiafüggősége
Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamai energiafogyasztásuk 32 százalékát fedezik megújuló energiaforrásokból, ami minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi mértékhez képest. Magyarország Máltával holtversenyben, a legutolsó ebben a rangsorban, energiafogyasztásunk alig 8 százalékát adják a megújuló energiaforrások. Az EU-ban felhasznált összes energiának 32 százalékát a közlekedés, 28 százalékát az ipar, 40 százalékát az épületek emésztik fel. Az épületekben felhasznált energia 2/3 részét a fűtés és hűtés teszi ki. A legnagyobb energiafogyasztók a 100 m2 alatti kis épületek, a családi házak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65 százalékáért felelősek.
Magyar energiafüggőség: 2030-as cél a csökkentés
Magyarország az EU-hoz hasonlóan energiafüggőségben van más országoktól. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott „Nemzeti Energiastratégia 2030” című irat, illetve az az új klímavédelmi akcióterv alapvető célként az energiafüggőség csökkentését irányozza elő, amelynek végrehajtásával az európai gazdaság, benne Magyarország 2050-re széndioxid-mentes lehet. Ennek egyik fontos lépése épületeink szigetelése, ugyanis Magyarország épületállományának rossz energiahatékonysága miatt minden évben 9,2 milliárd forintot a szó szoros értelmében kiengedünk az ablakon, illetve elveszítünk a falakon keresztül.
Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A Knauf Insulation szakemberei szerint a megfelelően hőszigetelt épület tartja a hőt, így az épületeken keresztül nem pazaroljuk feleslegesen az energiát. Ha elégtelen a szigetelés mértéke, gyakorlatilag az „utcát fűtjük”, amivel jelentősen hozzájárulunk a klímaváltozáshoz is. A szigetelőanyag 400-szor több energiát takarít meg, mint amennyi az előállításához szükséges. A szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg az elérhető készleteket. Magyarországon a legsürgetőbb feladat a családi házak szigetelése, amelyek 80 százaléka, mintegy kétmillió épület energiahatékonysági állapota miatt felújításra szorul.
„Egy jól szigetelt családi ház felfűtése mindössze feleannyi energiát igényel, mint egy szigetelés nélküli ingatlané.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezetője. „A legtöbb házban azért fázunk, mert nem megfelelő a hőszigetelés, korszerűtlenek a nyílászárók, és elavult a gépészet.” – tette hozzá a szakember.
Az energiahatékonyságban rejlik a megoldás
Egy adott éven belül a Föld korlátozott lehetőséggel rendelkezik az emberiség által elhasznált erőforrások újratermelésére, illetve az általa előállított hulladék felvételére. Jelenleg a természetnek egy év és 4 hónapra van szüksége ahhoz, hogy mindkét feladatot elvégezze. Gyakorlatilag kimerítjük a természeti erőforrásokat. Évről-évre hamarabb érkezik el a „Túlfogyasztás Világnapja”. Az ENSZ visszafogott forgatókönyve szerint a jelenlegi trend alapján a 2030-as évek közepére olyan mértékben elhasználjuk az erőforrásokat, hogy a Földnek két évre lesz szüksége az újratermelésre, mindez azt jelenti, a jelenlegi életforma fenntartásához két bolygóra lenne szükség.
Épületeink energiafogyasztásának hőszigeteléssel történő csökkentése hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket.
Hozzászólások