A fekvőbútort próbáljuk ki!

Az elmúlt húsz év tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy – a termékek minőségi hibáit leszámítva – a reklamációk egy része megelőzhető lenne, ha a vásárló többet tudna az általa kiszemelt ágy, fekhely tulajdonságairól, valamint a vásárlás körülményeiről. A legkritikusabb bútorok ugyanis a fekvőalkalmatosságok.

 

 

 

ás előtt a legtöbben csak azzal törődnek, miként mutat majd a bútor a lakásban. A kiválasztásnál sokan a reklámképek, a szövet színe és a bútor külső megjelenése alapján döntenek, kevésbé gondolnak az eljövendő évek pihenésére, fekvési komfortérzetére. A bútorüzletben a fekvőhely próbája hely hiányában, de még inkább a szituáció furcsasága miatt elmarad. A rendszeres és többórás fekvés érzetét nem lehet ugyan egy ráfekvéssel kipróbálni, de alapvető jellemzőket, például a méretet, ellenőrizhetjük. Az úgynevezett szükségfekhelyek párnakombinációit, az állványszerkezetek kereteinek, bordáinak, fa alkatrészeinek – átérződését” tapasztalni lehetne a vétel előtt, hogy megelőzzünk egy reménytelen reklamációs hadjáratot.A választást a következőképpen tervezzük meg: n Milyen célra vesszük a bútort, mekkora hely van számára?n Milyen a szerkezete, a felépítése?n Milyen legyen a külső megjelenése?n Ismerjük meg a vásárlói tájékoztatót, a jótállás feltételeit!Egy vagy több funkcióA fekvőbútornak többnyire kétféle méretét adják meg: az egyik a helyfoglalása, a másik a fekvőfelületé. E kettő között olykor igen nagy a különbség. Tudnunk kell azt is, hogy mire kívánjuk használni a fekhelyet: állandó igénybevételre valót veszünk, vagy kétfunkciós kanapéágyat, esetleg pót- és vendégágyat, fotelágyat, amelyet a gyártók csak időszakos használatra ajánlanak. A gyakoribb típusok az egy- vagy kétszemélyes heverő, az emeletes ágy gyermek és felnőtt részére és a különböző alkalmi fekvőhelyek: a kanapéágy, kanapé-heverő, fotelágy, összecsukható vendég- vagy pótágy, esetleg szekrényágy.A leginkább ajánlott az egyszemélyes heverő vagy ágy. Két személy számára az egymás mellé elhelyezett két egyszemélyes heverőt, vagy a két külön fekvőbetéttel ellátott franciaágyat javasoljuk. A kétfunkciós, ülő- és fekvőbútorokat állandó fekvésre nem ajánljuk. A kanapéágy fő funkciója az ülés, a második a fekvés, amire általában csak időszakos használattal alkalmas. Ha például a fekvőfelületet össze kell hajtani, hogy a szerkezetek elférjenek a támla mögött vagy az ülés alatt, többnyire nem azonos vastagságúak a párnázatok, így nem egyenletes a pihenő test alátámasztása, tehát rendszeres fekvésre, pihenésre nem alkalmas a bútor. A különböző nyitható, csukható szerkezetek gyakran nem bírják a napi használatot.A bútor felépítéseA kárpitozott bútorok állványszerkezete részben vagy egészben faforgácslap. Ezt sokszor csak akkor tudja meg a tulajdonos, amikor a szerviz a javítás alkalmával felbontja. Minthogy nem tájékozódott időben, a jogos vagy vélt sérelmektől, minőségi kifogásoktól amúgy is bosszús vásárló úgy véli, hogy a – hulladékból összetákolt bútor”, vagyis a forgácslap is része lehet a reklamációnak.A forgácslapot szakmailag sokan ellenezték, de a laboratóriumi terheléses szilárdsági és tartóssági vizsgálatok meggyőzték a szakembereket. Manapság már lassan az a furcsa, ha az állványszerkezet a külső díszítésen kívül tartalmaz természetes faanyagot. A kárpitozott párnázatot tartóalap támasztja alá. Ez általában merev szerkezet, például farostlemez. Lehet félrugalmas is, például heveder, textil, műanyag, fémszalag, faléc, síkrugó, sodrony. A rugalmas szerkezet például farugó vagy ívesre hengerelt hullámrugó, amely néha nemcsak a tartóalap, hanem egyben a rugózat szerepét is betölti.A magas rugózatú fekvőhelyekben rugófonat van, amely géppel készül. Ezt nevezik Bonel rugónak vagy epedának.A párnázat különböző lágyságú poliuretán habszivacsokból, táblásított szálas anyagokból áll.Vásznak és szövetekA bevonat igen sokféle lehet, az egyszerű matracvászontól a legkülönbözőbb bútorszövetekig. A kárpitosipar sem kerülhette el azt a jelenséget, hogy a termék olcsóbbá tétele érdekében a szakmai indokot félrelökve döntött az álgazdaságosság. Miről is van itt szó – Az erős, strapabíró len alapanyagú vásznak jól ellenálltak a tartós használatnak, és ha megkoptak, elszennyeződtek, az áthúzás nem volt anyagilag megterhelő, a dísztakaró nem volt kitéve a dörzsölésnek, strapának. De így két anyagra volt szükség egy heverő használatához. Ezért a nagy hazai bútorgyártók kitalálták, hogy meg lehet takarítani egy anyagot, ha a heverőt, franciaágyat bútorszövettel vonják be. Időközben azonban divatba jött a plüss vagy bársonyszövet, amely a legkevésbé alkalmas fekvőhelyre. A vásárlók a felület elváltozását a szövet kopásának vélik, pedig ez bizonyos mértékig a termék tulajdonsága, s a jótállási reklamáció keretében nem érvényesíthető. Sok vásárló kifogásolta, hogy akkor a vásárlás előtt erről a tulajdonságról miért nem tájékoztatják őket. A felvetés jogos, bár a tájékoztatás kötelező voltát több rendelet is előírja. A bútorokhoz mellékelt használati, kezelési útmutatók, valamint az eladók a szövet tulajdonságaira a legritkább esetben hívják fel a vásárlók figyelmét.Az olcsóbb vászonszövetek új korukban mutatós, vidám színfoltjai a lakásnak, de a napi használatot nem bírják. Alkalmazásuk nem hazai találmány. A nyugati gyártók olcsóbb, úgynevezett divatbútorai egy – másfél éves használatra készülnek. Nálunk azonban a bútortól öt?tizenöt év tartósságot várnak el a vásárlók.A modell a piacgazdaság, ahol az elv szerint a vásárlók döntik el, hogy mi marad a piacon, és mi az, ami kereslet híján eltűnik. Ehhez viszont szükséges, hogy a vásárlóban tudatosuljon a saját felelőssége a termék tulajdonságainak megismerésében.Ideális szerkezetűnek mondható az az egyszemélyes ágy vagy heverő, amelyiknek a párnázatát fakereten, merev tartóalapon magas rugófonat és néhány centiméteres párnázat, erős damasztvászon bevonat adja. Ugyanez a változat fakeret és lemez tartóalap nélkül, úgynevezett forgatható szabad párnázatként is fogadható, de itt megfelelő ágyállvány kell.Évtizedek lakásépítési politikája következményeként az ágynak többnyire nem maradt hely, következett a kétfunkciós bútorok reneszánsza. A reklamációk arra ösztönözték a szakmát, hogy az 1987-ben átalakított és a mai napig hatályos nemzeti szabványban kimondják: a kétfunkciós bútorok második funkciója csak időszakos használatra felel meg, s erről a vásárlót tájékoztatni kell. A gyártó pedig elutasíthatja a reklamációt azzal, hogy az elváltozás a nem rendeltetésszerű használat következménye.Bútorvásárlás előtt el kell kérni a használati, kezelési útmutatót, és meg kell győződni a termék tulajdonságairól. A tévhitből történő vásárlás jótállási reklamáció keretében nem érvényesíthető.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop