Mint a fiatalok többsége, a tulajdonos pár is szereti a nyüzsgő forgatagot, így nem volt kérdés, hogy a főváros szívében keresnek lakást, amit később akár ki is adhatnak. Csupán egyetlen aggodalmuk volt, hogy talán túlságosan zajos lesz, de tévedtek. Az első ottalvás után biztosak voltak benne, jól döntöttek.
A Deák tér környéke tökéletes színhelye a jövedelmezően kiadható bérleményeknek, de vendéglátóink a lakás kulcsrakész állapotában tartott ‚próba ottalváskor’ úgy beleszerettek, hogy azóta is ott ébrednek reggelente. A próba alvás ötlete egy kedves barátjuktól jött, aki azzal érvelt, hogy így megismerhetik a lakás zugait, s ha történetesen ők nem szívesen aludnának ott, miért is hinnék, hogy másoknak tetszeni fog. A hófehér-szürke- kék bútorokkal berendezett térben a tisztaság érzete az első benyomás, ami fogadja a látogatót, így egy-egy fáradt nap után bizonyos a feltöltődés. A szürke falak elsőre ugyan komornak tűnhetnek, ugyanakkor semleges háttért biztosítanak az erősebb színvilágnak.
A hagyományos architektúra az épület külső megjelenését hozza be a térbe, de éppen ezért választott a tervező karakteresebb, férfiasabb színeket, hisz a múlt idők formavilága amúgy is a lágyabb, nőies vonalat képviseli. Az átalakítás megkezdése előtt a nappali és az előszoba közötti nyílás ajtóért kiáltott. Az asztalos már vette is volna a méretet az utángyártáshoz, amikor a szomszéd néni segített a tervezőcsapatnak: az ajtó megvan, a pincében! A nyílászárók külső szárnyának teljes cseréjére azért volt szükség, hogy a nyüzsgő város zaját zárják ki, míg a belsők csak ráncfelvarráson estek át.
A lakás tervezésénél az egyik fő irányvonal a nappali tér enyhe félköríves homlokzati fala volt. Ebbe a motívumba annyira beleszeretett a tervező, hogy több helyen is visszaköszön e lágy vonalvezetés. Ez adta például a kanapé formai világát, a lámpák körkörösségét és a bejárati rész körtükör díszítését is. Az erős színek közül a bordót és a feketét az előszobai, őszt ábrázoló festmény szürke-fekete-vörös színei ihlették, a kék ennek kiegészítéseként jelenik meg a nappali terében. A konyha a bárpulttal szintén csak ráncfelvarráson esett át, az eredeti állapotában köszön vissza. A konyha és étkező közötti közlekedőn át juthatunk el az előszobából a nappaliba, de hogy a folyosóérzést elkerülje a tervező, a térben ötletesen egy fekete bioetanol kandallóval biztosított fókuszpontot, ily módon máris teljes értékű térként működik. A nappali tágas tere több funkciót is magába foglal, nemcsak a pihenés és a szórakozás színtere, hanem egy dolgozósaroknak is helyet ad.
Az egész lakás az ellentétpárokra építkezik: a múlt értékeit őrizve ötvözi a modern világ vívmányait, a kinti kora esti nagyvárosi nyüzsgést a csendes hajnali madárcsicsergéssel, a letisztult fehéret a kontrasztos színekkel… s az ellentétes pólusok a tervező biztos keze nyomán tökéletes egységgé szelídülnek. A legnagyobb ellentétet maga az élet produkálta, amikor az építkezés közben a nyitva felejtett ajtón keresztül egyszer csak egy kis nyuszi sétált be a lakásba. A belváros legközepén!
Részletek összehangolása, sokszínű és változatos elképzelések ízléses összefogása… Így jöhet létre az egyedi igényeknek megfelelő, stílusos végeredmény, amely tükrözi a tulajdonos ambícióit, ugyanakkor a kényelem, harmónia őt magát is boldogabbá teszi. |
||
Babos Ágnes
|
Hozzászólások