Új ingatlan vásárlása, építése helyett sokan meglévő otthonuk mindenre kiterjedő felújítása, korszerűsítése mellett döntenek. Ebbe a festés, mázolás, tapétázás, burkolás mellett beleértendő a nyílászárók cseréje, a szigetelés, a fűtési és elektromos hálózat felújítása, helyiségek funkciójának megváltoztatása is. Egy ilyen akció a kellemetlenségen túl rengeteg buktatóval is jár, ha nem vagyunk eléggé körültekintőek.
Akinek nincs gyakorlati tapasztalata az építőiparban, bizony megszenvedhet még egy egyszerű fürdőszoba-átalakítást is. Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesületének (ÉFE) tapasztalatai szerint a jogi szabályozás önmagában nem képes megvédeni a megrendelőket az anomáliákkal szemben. Mégis mit tanácsolhatunk azoknak, akik belevágnak egy nagyobb felújításba?
A segítség eszköztára
Ha úgy érezzük, nem tudnánk hatékonyan levezényelni otthonunkban egy nagyobb átalakítást, az építési műszaki ellenőrök honlapján könnyen találhatunk szakembert, aki képviseli érdekeinket a vállalkozóval szemben. Az ellenőr megbízási díja egy nagyobb beruházás alatt töredéke lehet annak, mint amennyi pénzt a szakember felügyelete nélkül kihúzhatnak a zsebünkből. Kisebb lakásfelújításnál, szűkebbre szabott keret mellett persze nem érdemes műszaki ellenőrt foglalkoztatni, ilyenkor élhetünk az ÉFE ingyenes civil fogyasztóvédelmi kezdeményezésével, az Építkezés Mentorációval, amely építéssel, felújítással, átépítéssel kapcsolatos jogi és építőipari kérdésekben biztosít a fogyasztóknak folyamatos tanácsadást a munkálatok teljes ideje alatt.
Mit tehetünk a trükköző szakik ellen? Olyan mesterrel dolgoztassunk, akiket mások jó szívvel ajánlottak, a biztonság kedvéért személyesen is győződjünk meg munkája minőségéről. Ha erre nem nyílik lehetőség, keressünk olyan kivitelezőt, aki Panaszmentességi Igazolvánnyal rendelkezik.
Nem mindig az a legjobb kivitelező, akinek a legszebb honlapja és a legmeggyőzőbb referenciája van. A fővárosban megérheti inkább távolabbi megyékből verbuválni, hiszen sok esetben még a szállás- és utazási költségeikkel is kedvezőbben kijövünk, mintha helyi munkásokat alkalmaznánk.
Minden esetben kössünk írásos munkaszerződést, s ha menet közben változás történik, azt is foglaljuk írásba. A felek még manapság is gyakran csak szóban állapodnak meg az elvégzendő munkálatokról, költségekről és határidőkről, kit terhel az építési hulladék elszállítása stb., ami később mindig gondot okoz, hiszen nem ismerjük jól a vállalkozó munkamorálját, teljesítését, nincs tanú a szóban elhangzottakról, hogy behajtsuk az ígéreteket.
Kérjünk tételes árajánlatot minél több mestertől ugyanazokra a munkálatokra! Ha ezek beérkeztek, kérjük ki szakértő véleményét, hiszen fontos, hogy ne munka közben derüljön ki, mi minden maradt ki „véletlenül” az árajánlatból. Bevett szokás ugyanis, hogy a kivitelező az árajánlatban jóval drágább segédanyagokat jelöl meg, mint amit később használ. Azt is nagyon nehéz ellenőrizni, hogy a mi otthonunkba épült-e be az összes kifizetett alapanyag. Szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a munkavégzést, hogy az valóban az elvárásainknak megfelelően folyik-e. A minél részletesebb, tételes árajánlat azt a gyakori veszélyt is mérsékli, hogy a vállalkozó a munka megszerzése érdekében alulkalkulál, majd az árak kezdenek felfelé kúszni. Például a feltárás nyomán kideríti, hogy rosszabbak a feltételek, mint amire számított, újabb fatális körülmények adódnak, amelyek megdrágítják a munkadíjat, az alapanyagokat stb. Akár százezreket is megtakaríthatunk, ha már ezen a ponton minőségi ellenőr segít bennünket.
Ragaszkodjunk az elfogadott büdzséhez! Alkudjunk! Az építőiparban és manapság már a nagyobb építőipari áruházakban is megszokott dolog az alkudozás.
Mindig csak elvégzett munkát fizessünk ki! Ha a vállalkozó újabb előleget kér a munka megkezdése előtt, legyünk óvatosak. Megrendelőként könnyen zsarolhatóvá válunk, ha túl sok pénzt adunk át a vállalkozónak, még mielőtt megdolgozott volna érte. Az ilyen rossz munkakapcsolatból csak fájó veszteség árán léphetünk ki.
Végezetül ne feledjük: ha elégedetlenek vagyunk a kivitelező munkájával, megtagadhatjuk a fizetést, és szakértői vizsgálatot kezdeményezhetünk. Ehhez persze műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv szükséges. Ne feledkezzünk meg a szavatossági jogokról sem, a szakembernek az általa elvégzett munkára garanciát kell vállalnia, s probléma esetén ki kell javítania a hibákat, ki kell cserélni a beépített anyagokat. A munka átvételekor foglaljuk írásba e kötelezettségét, és feltétlenül írassuk is vele alá!
Csináld magad vagy csináltasd?
Statisztikák szerint a lakosság több mint fele vállalkozott már lakásfelújításra a közelmúltban, jellemzően kisebb munkára. A gyakorlatias, ügyes kezű házigazdák sok pénzt takaríthatnak meg, ha a festést, tapétázást önerőből, esetleg kalákában végzik el, még ha több időbe kerül. Körülnézve a festékboltokban és barkácsáruházakban, a nem szakembereknek szánt festékek és festőeszközök igen széles skáláját találjuk kiváló minőségben, a tapétázáshoz pedig könnyen használható tapétázó gépeket 10–20 ezer forintos áron.
A padlóburkolás már nagyobb falatnak ígérkezik. A műanyag és szőnyegpadló beszabását ugyan bárki nyugodtan el tudja végezni, a hidegburkolat lefektetése azonban már szakértelmet, gyakorlatot és komolyabb felszerelést is igényel. A hibás kivitelezés ugyanis nagy pazarlás, hiába vásároljuk meg hozzá a legjobb minőségű méregdrága anyagokat. Egy rosszul megválasztott csemperagasztó például elszínezi a márványt. Hagyományos csaphornyos parketta, valamint hidegburkolási munkálatokhoz tehát mindenképpen vegyük igénybe szakember segítségét, jóllehet ez megduplázza a 3–5 ezer forintos négyzetméterenkénti anyagárat, de a hibátlan kivitel megéri a plusz költséget.
A hőszigetelőanyag-gyártók néhány terméket kimondottan a barkácsoló kedvűeknek fejlesztettek ki (leginkább födém szigeteléséhez), de a homlokzati hőszigetelést és vakolást is bízzuk szakemberre!
Mihez kell engedély, mihez nem?
A jelenleg hatályos jogszabály ugyan sokkal engedékenyebb, mint a korábbi, de még mindig építésiengedély-köteles tevékenységnek minősül, ha az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit alakítjuk át, bontjuk el, cseréljük ki vagy erősítjük meg. Nem kell engedély az utólagos hőszigeteléshez, a homlokzati nyílászáró – áthidalót nem érintő – cseréjéhez, a homlokzatfelület átszínezéséhez, valamint az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építéséhez és szellőző, klíma építéséhez, ha nem érintik az épület tartószerkezetét (kivéve műemléki épületeknél). Szerencsére a lakáson belüli ügyködésekbe nem szól bele a hatóság, így a szobák átalakításához vagy rendeltetésének megváltoztatásához nem kell engedély.
Maga az engedélyezési eljárás már elektronikus rendszeren keresztül történik, függetlenül attól, hogy az ügyfél elektronikusan vagy papíralapon nyújtja be a kérelmét (lásd www.e-epites.hu).
Hozzászólások