Sokan úgy hiszik, a passzívházba nem kell fűtés, pedig a hazai éghajlat mellett a téli hónapokban a komfortérzéshez szükség van valamilyen fűtésre. Pillanatnyilag a legésszerűbb kombináció a napelemekkel működtetett hőszivattyús fűtés. Az áramtermelő napelemek világpiaci ára az elmúlt öt évben 65 százalékot csökkent, így hazánkban is megélénkült az ilyen rendszerek háztartási alkalmazása.
Napelemes áramönellátással és hőszivattyú működtetésével teljes egészében lenullázhatjuk fűtési rezsinket. Bár a házi „naperőmű” és a hőszivattyús rendszerek valamelyik típusának kiépítéséhez jelentősebb egyszeri beruházás szükséges, alacsony energiafogyasztású vagy passzívház építésénél ezek a lépések amúgy is elkerülhetetlenek. A végső mérleget tekintve pedig – a kémény és a méregdrága kondenzációs kazán elmaradásával – voltaképpen kiegyenlítődő ráfordítást jelent. Új építés és energetikai felújítás esetén hosszú távon gondolkodva mindenképpen megéri berendezkedni az áramönellátásra, mert a befektetett összeg az „ingyen áram” használatával jóval többet hoz a konyhára, mintha bankban fialtatnánk megtakarított pénzünket.
Rezsinullázás
A nullaenergiás ház azt jelenti, hogy a napelemekkel nyáron megtermelt energiamennyiséget a villamos hálózatba tápláljuk, télen pedig felhasználjuk fűtésre. A szaldó nulla, de akár kereshetünk is vele. Ha minden eszköz elektromos, akkor ez a legjobb megoldás arra, hogy az éves rezsiköltségünk zéró legyen. Általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer – amely egy átlagos magyar háztartás éves háztartási villamosenergia-igényét fedezni tudja – munkadíjjal és engedélyeztetéssel 2 millió forint alatt marad. A napelemeknél ugyanakkor kulcskérdés a minőség. A sorba kötött tábláknál ugyanis, ha csak az egyik hibás, az egész rendszer használhatatlan, vagy ha egy panelt rosszul gyártanak, néhány évvel később problémát jelent. Ebből egyértelműen következik, hogy a némileg drágább napelemeknél a gyártó által nyújtott biztonságot, szervizhátteret kell megfizetnünk. Egy megbízható cég terméke évek múltán is biztosan működik, de könnyedén érvényesíthetjük garanciális igényünket is.
Ugyanez vonatkozik a napelemek termelte egyenáramot megfelelő minőségű (230 V, 50 Hz, színuszos) váltakozó feszültséggé átalakító inverterre, ami e mellett még számos védelmi funkciót is ellát, és intelligensen, szinkronban dolgozik a hálózattal. Az olcsónak egyáltalán nem mondható áramátalakító élettartamát nagyban befolyásolja annak elhelyezése: szabadban tíz év, belső térben tizenöt-húsz év élettartamra lehet számítani.
Az optimálistól eltérő tájolási körülmények között nagyobb rendszert kell telepíteni, mert csak akkor tudjuk a villanyszámlánkat teljes mértékben kiváltani, ez pedig a pontos tájolási értékektol függ. A szükséges terület nagysága a napelemek hatásfokától függ. Magasabb hatásfokú napelem kisebb területen is képes ugyanakkora energiahozamra, mint az alacsonyabb hatásfokú napelem. Erről mindig érdemes a kivitelezővel egyeztetni. Ne hagyjuk magunkat rábeszélni a család szükségleténél nagyobb kapacitású szolárrendszer építésére, mert a többletáramért kapott fizetség nincs arányban a magasabb beruházási költséggel.
A hőszivattyú üzemeltetése
A hőszivattyú, a környezeti hő hasznosítására szolgáló berendezés a hűtőgép elvén alapul. Hőt vonnak el a környező levegőből (levegő- víz), vagy a vízből (víz-víz), vagy a talajból (talaj-víz) és ezt a hőt emelt (fűtés) vagy esetenként csökkentett (hűtés) hőmérsékleten közvetítik a lakóhelyiségekbe. A hőmérséklet emeléséhez szükséges energiát a hőszivattyús rendszerek általában villamos hajtású kompresszorral továbbítják a rendszerben. Ehhez az elektromos áram kedvezményes tarifákkal biztosítható az áramszolgáltatók igénybevételével, illetve megújuló energiaforrásokkal is.
Amennyiben nincs napelemünk vagy szélturbinánk, és a szolgáltatótól vásároljuk az elektromos áramot, kétféle tarifa közül választhatunk. Ezek a GEO tarifa, illetve a „H”, mint Hőszivattyús tarifa. GEO tarifa esetén fontos, hogy mivel egész évben adják, ezért a nyári hűtés is ezen olcsóbb árammal üzemeltethető, viszont számolni kell azzal, hogy minden nap kétszer két órát szüneteltetik az áramszolgáltatást, ekkor nem üzemel a fűtési rendszer, és nincs lehetőség nappali áramra átkapcsolni a hőszivattyút. Falfelületi hűtő/ fűtő rendszer alkalmazása esetén ez a tarifa teljesen megfelelő, nem okoz észrevehető hőmérsékleti változást a rövid leállás, ellenben más hőleadó használatakor praktikusabb H tarifa igénylése, ami azonban költséges, főleg a nyári hónapokban.
Télen fűt, nyáron hűt
Sokan tudják, hogy a hőszivattyús rendszerek fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmasak, de kevesebben ismerik a napelemes rendszerrel történő üzemeltetés intelligens szimbiózisát. A környezet energiájának hasznosítására szolgáló hőszivattyúval lehet fűteni, hűteni, illetve meleg vizet előállítani. A berendezés a működtetésre felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről a magasabbra emeli, a föld, a levegő és a víz által tárolt energiát hasznosítva.
Korszerű, intelligens elektronikus vezérléssel elérhető, hogy az előre beprogramozott téli és nyári hőmérsékletekkel nem is észlelhető, hogy működik a fűtés vagy a hűtés. A rendszer úgy szolgálja ki a tulajdonost, hogy észre sem veszi a berendezések működését, amelyek egyszerűen tartják a komfortérzéshez tartozó hőmérsékletet és légállapotot. A napelemes „házi erőmű” bármelyik hőszivattyú típussal kiváló szimbiózisban működik, de nem okoz észrevehető különbséget egy olcsó, csak alapszolgáltatásokkal rendelkező gép beépítése sem. Noha a hőszivattyú leginkább alacsony fűtési hőmérsékletű rendszerekhez való, mint például a fal-, a padló- és mennyezetfűtés, érdemes tudni, hogy a fűtéshez nem feltétlenül kell közvetítő közeget (vizet) melegíteni, hanem a hőszivattyú által felmelegített levegőt ventillátorokkal légcsatornákon is a helyiségekbe lehet fújni. Nyáron fordított üzemben ugyanígy hűthetjük lakásunkat.
Hozzászólások