A nyár beköszöntével hűvös otthonról álmodunk. Ilyenkor kel el a legtöbb klímaberendezés, és ilyenkor nő meg leginkább a villanyszámlánk is. Hűteni kell, a klímaváltozás korában ez nem kérdés. Ám hogy mivel, hogyan és mennyiért, egyre aktuálisabb téma.
Újra itt a nyár, int a napsugár – és nemcsak a régi sláger szerint. Ilyenkor mindenki hűvösre vágyik: aki teheti, vízparton tölti a legforróbb napokat, aki nem, otthonát szeretné hűsebbé, kellemesebbé tenni. Ennek azonban gyakran az igen drága és energiafaló módját választjuk: hagyományos klímaberendezéseket telepítünk. Pedig van más út is. Megfelelő árnyékolással, hőszigeteléssel, átszellőztetéssel sokkal elviselhetőbbé tehetjük a lakást kánikula idején is, de ha ez nem elég, a rendelkezésünkre állnak olyan módszerek, eszközök is, amelyekkel kevés energiabevitellel érhetünk el igen jó hűtési hatásfokot.
árnyékolás, átszellőztetés
Jól megválasztott kül- és beltéri árnyékolókkal egyszerűen szabályozhatjuk lakásunk klímáját anélkül, hogy ehhez külső energiaforrást használnánk. A leghatékonyabbak a mozgatható külső árnyékolók (alumínium redőny, zsaluzia, napellenző, napvitorla), amelyekkel tízszer jobb hatást érhetünk el, mint a beltéri típusokkal. Manapság egyre divatosabb az organikus építészet, ahol a tervezők igyekeznek visszanyúlni őseink módszereihez. Tornácokat, hatalmas eresztúlnyúlásokat építenek, amelyek nyáron tökéletesen árnyékolják az ablakokat, télen viszont beengedik a laposabb szögben érkező napsugarakat. Szintén ősi, és leginkább a mediterrán tájakon, illetve arab országokban elterjedt a gravitációs szellőztetés: a felfelé szálló hő energiáját használják a szellőztetésre, vagyis alul, pinceszinten beáramlik a hűvös, a felső szinten, vagy szellőző kéményen át kiáramlik a meleg levegő.
hőszivattyús hűtés, klímaberendezés
Mára köztudott az energiatakarékos inverteres klíma létezése, ahol a hűtő-, illetve fűtőteljesítmény a belső tér igényei szerint változtatható; pontosan azt az energiamennyiséget biztosítja, ami a szoba gyors lehűtéséhez vagy felmelegítéséhez szükséges, ezáltal negyedannyi idő alatt éri el a beállított hőmérsékletet, mint hagyományos társai. Kicsit drágább, de még olcsóbban üzemeltethető megoldás a levegő-víz hőszivattyú, amely a levegőt egy vizes közegű hőcserélőn keresztül hűti le, és visszaengedi a környezetbe. Ezek COP-teljesítményértéke 2,6–3,5, ami azt jeleni, hogy ennyiszer több energiát képesek leadni, mint amennyi áramot felvesznek.
evaporatív hűtés
Szintén egyre divatosabb technika az ún. evaporatív, más néven párahűtés, amelynek alapelve a párolgás általi hőelvonás. Egyszerű fizikai jelenség, hogy a párolgó vízcseppek a levegőből hőt vonnak el, akár 5-10 Celsius-fokkal csökkentve a közeg hőmérsékletét. A cél: a környezet ne legyen nedves, amit nagynyomású rendszerekkel érhetünk el. Ezek 75–100 bar tartományban működnek, a fúvókák a leggyakrabban 100–200 mikron átmérőjű furattal rendelkeznek, így a porlasztás nagyon alapos: 28–30 Celsius-fok külső hőmérséklet környékén a párolgás szinte tökéletes. A párahűtés kiemelkedően hatékony és környezetbarát: 350 watt energiafelvétel esetén a hűtési teljesítmény (mindössze hat darab, 200 mikronos fúvókával) akár 19000 watt is lehet.
Hozzászólások