Előfordulhat, hogy akár egy telek, akár egy házas ingatlan több személy közös tulajdonát képezi. Ha bármelyikük a fennálló tulajdonközösséget meg kívánja szüntetni, több lehetősége van, hogy ezt megtegye. Vizsgáljuk meg részletesen, hogy a közös tulajdon megszüntetésének milyen formái és feltételei vannak.
A Polgári törvénykönyv 147. §-a kimondja, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, és az e jogról való lemondás semmis. A tulajdonközösség fenntartását tehát egyik tulajdonostárstól sem lehet követelni, azt bármelyik tulajdonostárs külön indok nélkül is kérheti. A bírói gyakorlat azonban kialakította azokat az eseteket, amikor a keresetet elutasítja, különösen ha a közös tulajdon megszüntetése a többi tulajdonostárs kárára vagy jogos érdekeinek sérelmére vezetne, vagy esetlegesen a dolog értékesítésére csak a valóságos értéken alul történne.
n Természetbeni
megosztás
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, ha a dolog fizikai és jogi értelemben is megosztható. A megosztásnak általában a tulajdoni hányadhoz kell igazodnia.
A természetbeni megosztásra csak fizikailag osztható dolgok esetében van lehetőség, ezért a megszüntetés e formájának lehetnek akadályai: így például, ha az nem lehetséges vagy jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot. A megosztásnak jogi akadálya is lehet, ha a szükséges hatósági engedélyeket megtagadták. Ingatlan természetbeni megosztása esetén az ítélethozatal előtt rendelkezésre kell hogy állni a megosztáshoz szükséges jogerős államigazgatási engedélynek, és az ingatlan-nyilvántartási foganatosításra alkalmas vázrajznak. A bíróság az iratok beszerzéséhez határidőt biztosít, ez okból sor kerülhet a per felfüggesztésre is.
n Megváltás
Ha a közös tulajdon természetbeni megosztással nem szüntethető meg, értékesítéssel kell megszüntetni. Ennek során a bíróság megfelelő ellenérték fejében a közös tulajdon tárgyait egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez mindig szükség van a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezésére.
E szabály alól van egy kivétel: ha a közös tulajdonban olyan házingatlan van, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bennlakót a magához váltásra beleegyezése nélkül is lehet kötelezni, ha ez nem sérti a méltányos érdekeit. E rendelkezés indoka egyrészt a bennlakó tulajdonostárs érdeke, ugyanakkor a többi tulajdonostárs érdeke az, hogy megfelelő ellenérték fejében szűnjék meg a tulajdonközösség. Mivel a házingatlan lakott állapotban nehezen értékesíthető, s ha a bennlakó tulajdonostárs nem akar kiköltözni, eltávolítása nagy nehézségekbe ütközik, ez a helyzet a többi tulajdonostárs érdekeit sértheti. Ilyenkor tehát indokolt lehet, hogy a bíróság a bennlakó tulajdonostársat kötelezze a többiek tulajdoni hányadának a megváltására.
A bíróságnak vizsgálni kell, hogy a bennlakó a megfelelő ellenértéket méltányos érdekeinek sérelme nélkül meg tudja-e fizetni. Ha ugyanis nem teljesítőképes, természetesen ez a megoldás nem jöhet szóba. A bíróságnak akkor is vizsgálnia kell a teljesítőképességet, ha a másik tulajdonostárs maga vállalja a tulajdoni rész magához váltását. A pénzösszeget bírói letétbe kell helyezni, vagy felmutatni a megváltási összegnek megfelelő értékpapírokat vagy bankszámlaegyenleg-értesítőt.
A bíróság a megváltási árat szakértői vélemény beszerzésével állapítja meg. Mindig a közös tulajdon megszüntetésekori értéket kell figyelembe venni. Ha a bennlakó tulajdonostárs váltja magához a tulajdoni illetőséget, a bennlakás értékcsökkentő hatását általában neki kell viselnie, kivéve, ha a többi tulajdonostárs akaratából és érdekében került a házba, vagy a többi tulajdonostársnak a lakás használatáért ellenértéket fizet, vagy a tulajdonostársakat is terhelő kötelezettséget: például szülők tartását kizárólag a bennlakó tulajdonostárs végzi.
Amennyiben a nem bennlakó tulajdonostárs váltja magához a tulajdoni hányadot, úgy a bíróságnak a házingatlanban maradó volt tulajdonostárs helyzetét is rendeznie kell. A közös tulajdon megszüntetésével egyidejűleg a bennlakó volt tulajdonostárs nem kötelezhető a lakás kiürítésére, elhagyására, de rendelkezni kell a további lakáshasználata jogcíméről. Az ingatlan közös tulajdonának megváltás útján való megszüntetésekor a bíróság az egyik tulajdonostárs ingatlanhányadát a másik tulajdonostárs tulajdonába adja úgy, hogy egyidejű teljesítést rendel el, noha az ellenérték későbbi megfizetésére 30 esetleg 60 napos határidőt engedélyez, míg a bíróság a tulajdonosváltozás átvezetése végett megkeresi az illetékes földhivatalt. A bejegyzés csak akkor rendelhető el, ha a tulajdonszerző igazolja a földhivatalnál a vételár teljes összegének kifizetését.
n Értékesítés
árverés útján
Ha az előbbi két megszüntetési módra nincs lehetőség, úgy a dolgot értékesíteni kell. Ebben az esetben a bíróság a közös tulajdon megszüntetését árverés útján történő értékesítéssel rendeli el, amikor is a vételárat kell a tulajdonostársak között felosztani.
Az árverés útján való értékesítésnél a bíróságnak az ítéletben kell megállapítania a legkisebb vételárat, és hogy az hogyan oszlik meg a tulajdonostársak között. Az árverés útján való értékesítés a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.
n Társasházzá alakítás
A közös tulajdon megszüntetésének további lehetősége, hogy a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére elrendelheti a közös tulajdon társasháztulajdonná alakítását. Az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.
Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljáró szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás – különösen a gondnoki, a házfelügyelői lakás – a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. A gyakorlat szerint lehetséges a társasházzá való átalakítás akkor is, ha az épületet műszaki megoldással lehet több lakásossá tenni.
Hozzászólások