Házasulandók – sokszor csak azért, hogy ne bántsák meg leendő férjüket, feleségüket – nem szívesen beszélnek a vagyonjogi szerződésről, pedig ha megkötnék, váláskor sok-sok veszekedéstől, keserűségtől óvnák meg magukat. A jog szerint ez a szerződés a házastársak vagyoni viszonyainak átfogó rendezésére, illetőleg a házasság megromlása esetén vagyoni viszonyaik felszámolására (a házastársi közös vagyon megosztására, elszámolására) irányul.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény (Csjt. 27. § (2) bekezdése szerint a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a külön vagyonba. Így a szerződés tartalmát – figyelemmel a Polgári törvénykönyv 200. § (1) bekezdésére – a házasulók, illetőleg a házastársak szabadon állapíthatják meg, feltéve, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja.
Mikor célszerű megkötni?
A házassági vagyonközösségi szerződések vonatkozásában az egyik alapvető kérdés, hogy mely esetekben célszerű és indokolt, hogy a házasulók vagy házastársak vagyoni szerződést kössenek.
Az utóbbi időben a gazdasági életben bekövetkezett gyökeres változások, az egyéni vállalkozások és gazdasági társaságok számának ugrásszerű növekedése fokozottan előtérbe állítja a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. Így amikor az egyik házasfél egyéni vagy társasági formában üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, mindig célszerű, ha a felek szerződéssel megállapodnak abban, hogy a házastárs a vállalkozás jövedelméből csak meghatározott hányadot juttat a közös életvitelhez, illetőleg a családi beruházásokhoz. De a vállalkozás kockázata is e házastárs különvagyonát terheli. Így a másik házastárs felelőssége csak a közös életvitel körében felmerülő tartozásokért, a közös vagyoni illetősége erejéig áll fenn.
Újraházasodás esetén például, amikor a korábbi házasság alatt kifejtett tevékenység ellenértéke az újabb házasság tartama alatt válik esedékessé (például: szellemi alkotás díja), a felek eltérhetnek a törvénynek attól a szabályától, hogy az ilyen jövedelem a közös vagyonba tartozik.
A szülőktől, rokonoktól kapott jelentős vagyoni érték külön vagyonkénti elismerése is indokolhatja azt, hogy a felek azt vagyonjogi szerződésben rögzítsék. Tehát a házastársak bármelyikük rokona által juttatott vagyontárgyat – akár konkrétan megjelölve azt, akár általában – e házastárs különvagyonának tekintik.
Különvagyon
A házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatban a másik alapvető kérdés az, hogy a szerződés általában mely kérdésekre terjedjen ki. Így kívánatos, hogy abban a felek – esetleg a szerződés mellékletét képező leltár csatolásával – rögzítsék, hogy a szerződés hatálybalépése idején milyen vagyontárgyak tartoznak egyikük, illetőleg másikuk különvagyonába. Amennyiben szükséges, rendelkezzenek arról, hogy a házasságkötés előtt együtt éltek-e, és az együttélés alatt szerzett vagyonnak mi a sorsa (megosztották, közös vagy különvagyon maradt-e). Továbbá meg kell állapodniuk abban is, hogy a házassági együttélés alatt szerzett vagyon egészben vagy részben különvagyonukba kerül-e, vagy a közös vagyont gyarapítja.
A felek rendelkezhetnek arról is, hogy a közösen szerzett vagyontárgyak – a jövedelmeik jelentős különbségére tekintettel – nem egyenlő arányban válnak közös vagyonukká.
A házasság felbontása esetére e szerződésben rendezhetik a felek a közös lakás használatát, valamint a közös vagyon kezelésének a módját, vagy azt, hogy az egyikük különvagyonában lévő ingatlanon, üzletben végzett közös tevékenység haszna hogyan oszlik meg közöttük. Az sem kizárt, hogy a felek a szerződésben kötelezzék magukat annak módosítására, ha jövedelmi, vagyoni viszonyaik az életközösség alatt jelentősen megváltoznak.
A feleknek azonban azokban a kérdésekben, amelyekben a Csjt.-nek házassági vagyonközösségre vonatkozó szabályaitól nem kívánnak eltérni, nem kell megállapodniuk. Bár tanácsos, ha ilyenkor a törvény rendelkezéseire utalnak.
Alaki követelmények
A Csjt. 27. § (3) bekezdése szerint a házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. E rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.
A közokirat fogalmát a Polgári perrendtartás 195. § (1) bekezdése határozza meg, így minden olyan okirat közokirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül megszabott alakban állított ki. A gyakorlatban azonban a közjegyző által készített közokiratba foglalt vagyonjogi szerződések fordulnak elő leginkább.
A magánokiratba foglalt szerződés megkötésénél jogi képviselőként ügyvédi iroda, illetőleg egyéni ügyvéd járhat el.
A szerződés hatálya
Mivel a törvény a házasulók és a házastársak részére teszi lehetővé a szerződés megkötését, így azt a házassági életközösség tartamára lehet kötni. Ha azonban a felek a házasságkötés és a házassági vagyonjogi szerződés létrejötte előtt már együtt éltek, célszerű, hogy a szerződésben a korábbi együttélésük alatt szerzett vagyon sorsát is rendezzék, vagy legalább szerződésük hatályát az életközösségük egész tartamára, akár visszamenőlegesen is kiterjesszék.
Ha ezen kérdésekről a szerződés nem szól, a bíróság ebben az esetben nem a szerződés rendelkezéseit, hanem a házasságkötést megelőző időszakra az élettársak tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat fogja alkalmazza.
Módosítás, megszűnés
Természetesen nincs akadálya annak, hogy a felek a házassági vagyonjogi szerződést közös megegyezéssel az életközösség fennállása alatt felbontsák, megszüntessék vagy módosítsák. A szerződés módosításához ugyanolyan alakiságok szükségesek, mint a szerződés megkötéséhez. Bár az sem kizárt, hogy mint tartós jogviszonyt szabályozó szerződést, azt a bíróság módosítsa, ha a szerződés a megkötését követően beállott körülmények folytán valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.
Tekintettel arra, hogy a házassági vagyonjogi szerződés az életközösség időtartamára köthető, megszűnik a szerződés a házassági életközösség megszűnésével, a házasság felbontásával, valamint egyik fél halálával is.
Hozzászólások