Az építési napló nem új dokumentum, vezetésének gyakorlata hosszú évek tapasztalatai alapján alakult ki. múlt év végén kormányrendelet – 290/2007. (X.31.) sz. – született az építőipari kivitelezési tevékenységről, valamint a kivitelezési tervdokumentáció tartalmáról. Ezen rendelet V. fejezete szól az építési naplóról. E jogszabály nem teljesen új, mert korábban is előírták vezetését.
Az utóbbi években az építési napló vezetését nem vették elég szigorúan, komolyan. Csak nagyobb beruházások és külön megrendelői igény esetén vezettek a kivitelezők építési naplót, és az utóbbi időben még ez a trend is sokat lazult. Sok munkaterületen nincs, vagy ha mégis, nem szabályszerű. A jelenleg érvénybe lépett törvény az építtetők és kivitelezők közös érdekeit fokozottabb mértékben védi, és ennek része a kötelezően vezetendő építési napló is.
A bejegyzésre jogosultak
Az újonnan életbe lépett kormányrendelet szerint minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött, valamint a közbeszerzés hatálya alá eső építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetnie a kivitelezőnek, mégpedig a munka megkezdésétől a befejezéséig.
A naplóba bejegyzésre jogosult az építtető vagy beruházó; az építési műszaki ellenőr; a tervezői művezető; a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező; a felelős műszaki vezető; a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, illetve más államigazgatási szervezet; külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A bejegyzésre jogosultak a naplóba tett korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehetnek, vagy aláírásukkal tudomásul vehetik azt. Az építési naplóba bejegyzés nélkül betekinthet az építésügyi hatóság; az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más államigazgatási szerv, munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség és az APEH. A frissen életbe lépett jogszabály valójában csak a bejegyzésre és betekintésre jogosultak körét pontosította, illetve bővítette. A naplóba történő bejegyzések módja, technikája nem változott, az a régi gyakorlat szerint történik, csak az adatokat kell pontosabban és részletesebben megadni.
Alapadatok
Az építési napló három fő részből áll. Az első a címoldalból, amely az építés pontos megnevezését és címét tartalmazza, valamint a napló megkezdésének és lezárásának időpontjait, illetve a napló kötetszámát.
A második rész a nyilvántartási rész, amely tartalmazza az építési-szerelési munka megnevezését, pontos helyét, és a beruházás jellegét (új építés, bontás, átalakítás, fenntartás, felújítás, karbantartás, egyéb). Ezen kívül a szerződés főbb adatait: kelt, rész- és véghatáridők, munkaterület átadásának időpontja, a szerződéses adatok módosításának időpontjai, továbbá a megrendelő (építtető) adatait; a műszaki ellenőr adatait, jogosultságát; beruházás-bonyolító adatait; vállalkozó kivitelező adatait és jogosultságát; felelős műszaki vezető adatait és jogosultságát; alvállalkozói kivitelező adatait és jogosultságát; a tervezők nevét és jogosultságait; tervezői művezetők adatait és jogosultságait; a tervellenőrök adatait és jogosultságait. Ezen felül részei még a mellékletek, úgymint: hatósági engedélyek, vizsgálati eredmények és egyéb naplómellékletek.
Az időjárástól a napi teljesítményig
A harmadik fő rész a bejegyzési rész. A bejegyzéseknek két fő típusa van, a napi jelentések és az eseti bejegyzések. A napi bejegyzésnek tartalmaznia kell a bejegyzés dátumát (a nap megjelölésével, pl. szerda); időjárási adatokat (a munka jellege által megkívánt részletességgel (pl. akár szélerősség, vízállás, egyéb); a munkamenetet akadályozó időjárási körülmény időtartamát is; létszámadatokat (megfelelő részletezettséggel, műszaki, adminisztratív, kisegítő, fizikai stb); napi teljesítményt címszó szerinti körülírásban, de megfelelő részletezettséggel (pl.+3,20 m szinten födémszerkezet betonozása befejezve); az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során keletkező építési hulladék mennyiségét és EWC kódját, elszállításának tényét, helyét, bizonylatát, a kezeléshez igénybe vett létesítmény adatait és jogosultságát.
Eseti bejegyzések: az építési munkahely átadás-átvétele; az építtető nyilatkozata az építés megkezdésének bejelentéséről; az építmény helyének kitűzése; egyes munkarészek külön ellenőrzése és annak eredménye; az eltakart munkarészekkel kapcsolatos észrevételek; műszaki és elszámolási tények, észrevételek; munkavégzést gátló tényezők; anyagok és szerkezetek dokumentumai; tervek átvétele; naplómellékletek felvétele; kivitelezés közben előállt károk felvétele, speciális munkák adatai, megfelelőség igazolás dokumentumai és átadása, egyéb bejegyzések; műszaki átadás-átvételi eljárás.
Tíz évig megőrzendő
Az építési napló az esetleges hatósági és bírósági lejárások során felhasználható dokumentáció, amely az építőipari kivitelezési vagy építési-szerelési szerződés tárgyát, adatait, írásos dokumentumait, vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket tartalmazza. Az építőipari tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzés alapján értesítik. Nagyon fontos, hogy az építési naplót az építés helyszínén kell mindig tartani, úgy, hogy abba a bejegyzésre jogosult személyek bármikor bejegyzést tehessenek. Az építési naplót és annak mellékleteit a kivitelezési tevékenység befejezése után még 10 évig meg kell őrizni.
Napló nélkül tilos!
Az építési napló az esetlegesen előforduló vitás esetek igazolására szolgáló legegyszerűbb és legpontosabb bizonyíték bármely fél esetében. A jogszabály szigorúan bünteti hiányát, amely akár az épület teljes értékének 3 százaléka is lehet (szabálytalan naplóvezetés esetén 2 százaléka)! Az építésügyi hatóságnak az építési naplóval kapcsolatban nincs mérlegelési jogköre, azaz a bírságot ki kell szabnia mérlegelés és csökkentés lehetősége nélkül. Nagyon lényeges tudni, hogy a napló vezetéséért a felelős műszaki vezető felel, de rajta kívül még a kivitelező és az építtető is felelősséggel tartozik.
Hozzászólások