– A városban tizenegyezer postaláda van… – adott meglehetősen sajátos választ Gémesi György, Gödöllő polgármestere, amikor a település népessége iránt érdeklődtünk. Ebből az egy momentumból is kiderült, mennyire otthoncentrikus gondolkodás jellemzi a városért felelős vezetők, testületek tevékenységét, hiszen postaládából lakásonként csak egy van, s ez az egyszerű tárgy az egyik fontos eszköze annak, hogy megszólítsák, bevonják a döntésekbe a város (egyébként 30 ezres) lakosságát. A beszélgetésből, amellett, hogy nyilvánvaló vált, az önkormányzat első számú feladatának tekinti a helyiek lakáshelyzetének mielőbbi megoldását, az is kiderült, hogy mindenki számára szeretnék elérhetővé tenni olyan lakás megszerzését, amelyet otthonának nevezhet. Mindez kiviláglik a városi főépítész, Bognár Endre szavaiból is.
– Gödöllő kulturális hagyományai közismertek – mondja Gémesi György polgármester – , ezek ápolása nemcsak az itt élők, de nyugodtan mondhatom, az egész ország számára is fontosak. Csak a Grassalkovich-kastély háromszázezer látogatót fogad évente, nem beszélve számos kulturális rendezvényünkről. A Szent István Egyetemnek köszönhetően reményeink szerint Gödöllő a közeljövőben igazi egyetemi várossá fejlődik. Ez is jól illeszthető a városfejlesztési elképzelésekhez, amelyekben jelentős szerepet kap a kulturális és konferenciaturizmus, valamint a későbbiekben az itt található melegvíz-forrásokra épülő gyógyturizmus.
Hosszú időn keresztül Gödöllő amolyan alvóvárosnak, szinte Budapest peremkerületének számított. Ez az utóbbi évtizedben erőteljesen megváltozott, mert napjainkra aktív, önálló gazdasági, kulturális életet élő, sokak számára vonzó településsé, a Galga menti kistérség központjává vált. Jórészt az ide betelepült multinacionális konszerneknek köszönhetően fejlődésnek indult a gazdaság – ebben nyilván szerepet játszott Budapest közelsége, az elfogadható infrastruktúra, a képzett vagy könnyen képezhető munkaerő. A világcégek nemcsak nagy összegű adókkal, új munkahelyek százainak teremtésével, a csúcstechnológia meghonosításával, hanem egy magasabb színvonalú munkastílus és munkamorál elterjesztésével is hozzájárulnak a térség fejlődéséhez.
Ami az otthonteremtési – szándékosan nem a – lakásépítési – kifejezést használtam – koncepciónkat illeti, mi elsősorban nem lakótelepekben, hanem kertes családi házakban gondolkodunk. A – 90-es évek elején olyan lakásállományt vettünk át, amelynek egynegyede panelházakban volt – az egykori szép műemlék-épületek helyén építették fel ezeket a tízemeletes betonkockákat – , és ennek összes következményét nekünk kell viselnünk. Hiszen nem azok a hibásak, akik ilyen lakásokban laknak. A helyzet javítása érdekében külföldi példák alapján megpróbáljuk ezeket a lakásokat is emberközelibbé formálni, ám erre csak akkor nyílik lehetőségünk, ha a költségvetésünkből nem az elmaradt infrastrukturális beruházásokra kell költenünk.
Néhány évvel ezelőtt bekapcsolódtunk a – Házat-hazát – kezdeményezésbe. Lényege, hogy – főleg otthont teremteni szándékozó fiatalok számára – a felépítendő házhoz az alapítvány telket biztosított, a jövőbeni lakók saját munkájukkal is hozzájárultak az építkezéshez, a szükséges pénzt pedig szponzorok, illetve az önkormányzat hosszú lejáratú kamatmentes vagy rendkívül kedvező kamatú hitel formájában bocsátotta rendelkezésükre. A tíz ilyenformán felépült otthon terveit Callmeyer Ferenc (lapunk szerkesztőbizottságának elnöke, szerk.) tervezte. Sajnos a kezdeményezés a biztató kezdetet követően megakadt, mivel az állam akkor teljesen kivonult a finanszírozásból, a többi forrás pedig nem bizonyult elégségesnek a folytatáshoz. Mostanában talán újra indulhat a program.
A legtöbb településhez hasonlóan mi is privatizáltuk az önkormányzati tulajdonú lakások jelentős részét, de az ebből származó bevételeket nem költöttük el, hanem elkülönítettük a lakásépítési támogatások céljára. Elvünk, hogy mindenkinek esélyt kell adni az önálló otthon megteremtéséhez. Ezt a mintegy 350 millió forintot is ilyen célra szeretnénk felhasználni. Az a meggyőződésem, hogy az önkormányzatok jelenlegi gazdasági helyzete nem tesz lehetővé nagyszabású helyi lakásépítési kezdeményezéseket, ezért az országos programhoz csatlakozva, a helyi lehetőségeket maximálisan kiaknázva érhetjük el a legjobb eredményt. Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy kiegészítő támogatást nyújtunk a nagycsaládosoknak, fiatal házaspároknak. Ez 500 ezer forint kamatmentes és ugyanannyi kedvezményes kamatozású hitelt jelent, ami – figyelembe véve a jelenlegi lakásárakat – ugyan nem csillagászati összeg, de sokaknak jelentheti az egyetlen megoldást.
Nagyobb mozgásteret ad az önkormányzatoknak, így bővül a támogatottak köre is azzal, hogy az önkormányzatok az önkormányzati tulajdonú lakások eladásából származó bevételeket nem csak új lakások építésére, illetve a megmaradt önkormányzati lakások felújítására fordíthatja, hanem például építési telkek közművesítésére, életveszélyessé vált épületek kiváltására, vagy már meglévő otthonok bővítésére is.
Az elmúlt években azért meglehetősen szép számban épültek új otthonok Gödöllőn és környékén. Tavaly adtak át egy gyönyörű lakóparkot, és még három épül a körzetünkben, ami azért is jó, mert az ilyen jellegű lakóépület-együtteseknek bizonyos közösségteremtő hatásuk is van, erősíti a lakosokban a városhoz tartozás érzését, az egészséges lokálpatriotizmus kialakulását.
Hozzászólások