Ritka, hogy a látnivalók, a történelmi emlékek, a természeti kincsek, valamint a kulturális és gasztronómiai különlegességek olyan tömény esszenciát alkossanak, mint amilyennel Veszprém megye büszkélkedhet. A Balaton és a Bakony hegység ölelésében párját ritkítóan szép ez a majd ötezer négyzetkilométer a maga 223 településével.
Bárhonnan és bármikor érkezik ide turista, nem fog unatkozni. Jó időben a Bakony erdeinek patakokkal, barlangokkal tarkított ösvényein kalandozhat, s ha elfáradt, felfrissülhet a Balatonban. Új erőre kapva aztán megcsodálhatja a térség városainak és falvainak messze földön híres nevezetességeit, megkóstolhatja a négy történelmi borvidék – a balatonfüredi-csopaki, a badacsonyi, a somlói és a Balaton-melléki – nedűjét, és szállást sem kell lámpással keresnie. Akad errefelé szerény fogadó ugyanúgy, mint nívós hotel szép számmal.
A Balatonfelvidék már önmagában is fogalom. Innen kiindulva járhatjuk be a régió legtöbb érdekességét kínáló helységeit, mondjuk Sümegen beiktatva az első pihenőt. A XIII. században épült vár romjait semmiképp sem szabad kihagynunk, s ha sikerül elcsípnünk a várjátékokat, kellemes kalandban lesz részünk.
Észak felé haladva a Dunántúl Athénjeként emlegetett Pápán keresztül visz az utunk. Szinte hihetetlen, de igaz: 101 barokk műemlék gazdagítja a várost. Ha nem is futja időnkből mindre, néhányat feltétlenül nézzünk meg, majd vegyük az irányt a hűs lombokkal magát kínálgató Bakony kirándulóhelyei felé. A festői szépségű bakonyi nevezetességek közül a cseszneki vár gótikus romjait, valamint Bakonybél kápolnáját és kálváriáját említhetjük, ám a szubalpin klímájú Farkasgyepűt, a tüdőbetegek Mekkáját is érdemes alaposabban megismerni.
A Bakony keleti vonulatánál fekvő Várpalotáról kevesen tudják, hogy itt található az ország egyetlen vegyészeti múzeuma, és bányászattörténeti gyűjtemény is helyet kapott a Zichy-család által várból átépített barokk kastélyban.
Zirc lehet a következő megálló. A húsz hektáros, 600 féle fát, bokrot és cserjét magába foglaló helyi arborétum áldásainak köszönhetően frissen, tiszta fejjel indulhatunk tovább, mondjuk az úgynevezett Kristályvölgy központjába, Ajkára, majd a völgy nyugati kapuja felé, a Somlóhegyre. Hazánk legkisebb történelmi borvidékéről az a hír járja, hogy innen származik a „nászéjszakák bora”, amely (a legenda szerint) elősegíti a fiú utód nemzését. Vagy igaz, vagy nem, de annyi bizonyos: a kialudt vulkáni kúpon termelt nedű magas savtartalma fokozza az étvágyat, amolyan „gyógybornak” számít.
Hogy hol csitítjuk gyomornedveinket, az csupán rajtunk múlik, mert Veszprém megyei kirándulásunk során számos más településen is érdemes egy kiadós ebédre, sétára megállnunk. Akár Herenden, akár Pápán.
Aki Veszprém környékén jár, semmiképp se mulassza el a Tihanyi-félsziget bebarangolását, vagy a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park tanösvényeinek kifürkészését. Nem véletlenül nevezik Veszprém megyét Európa szívének: területének 25-30 százaléka erdő, így a természet szerelmesei kedvükre válogathatnak a sokszor vadászatra is alkalmas búvóhelyekben.
S ha a sok barangolás és az erdő csendje után némi pezsgésre vágyunk, vár bennünket a megyeközpont, Veszprém. A közel 60 ezer lakosú településnek ezer arca van. A Séd-patak szabdalta hegyes-völgyes utcácskák meghitt sétákra, míg a tágas tereken zajló zenei fesztiválok mulatozásra csábítanak. Veszprém gazdasági és idegenforgalmi központként, s iskolavárosként is megállja a helyét, a Vár történelmi emlékei pedig olyan gazdag látnivalót kínálnak, hogy aki teheti, több napra is marad ebben az ékszerdobozban.
Oldalakra rúgna, ha felsorolnánk, mi mindent érdemes megnézni, megtapasztalni Veszprémben. Különleges csemegéket kínál az érseki palotától kezdve a Szent Mihály székesegyházon és a tűztoronyon át a Modern Képtárig, illetve a mai kor vásárlási igényeit kielégítő shoppingolós utcácskákig. Azt mondják, Veszprémben mindig harangoznak, s nem véletlenül. A Várhegyen a középkori várra épült püspökség körül nőtt tovább a város a káptalani birtokokon, az úgynevezett szegeken. Térségi, vármegyei szerepe ebből a központi elhelyezkedésből adódóan Szent Istvántól kezdődően fennáll.
Az egyházi központ funkció mellett a kulturális vonulat is igen erőteljes. Minden év augusztusában nagyszabású zenei és kulturális fesztivált rendeznek a Vár főterén, a mindennapokon pedig két kézzel lehet meríteni a kiállítások bőségszarujából. Pincegaléria és téglamúzeum is van.
A veszprémiek nem ülnek karba tett kézzel: nemrégiben kétéves tervezési folyamat indult el a város belső magjának komplex rehabilitációja érdekében. A társadalmi ötletbörze eredményeként körvonalazódni látszik a jövő – egyebek mellett nagyszabású parkosítást, a belvárosi üzletek portáljának rendbetételét, az Óváros tér kicsinosítását, a legforgalmasabb Kossuth utca arculatváltását tervezik, többen szorgalmazzák az autós forgalom kitiltását a Vár környékéről. Az ötven méter magasságban átívelő Völgyhíd Veszprém legkülönlegesebb éke, kivilágított sziluettje esténként iránytűként is szolgál a veszprémiek számára.
Hozzászólások