Szimbólumok sokasága kötődik a XIII. kerülethez. A négy nagy egységből – Angyalföld, Vizafogó, Újlipótváros, Margitsziget – álló városrészben mégsem pusztán egy-egy épület, sokkal inkább a városépítést mind magasabb szinten megfogni képes programok adják az egyediséget. Persze, az egyik szorosan összefügg a másikkal.
Emblematikus jegyekben gazdag, és folyton változó. Az egykori legendás munkáskerület másfél évtized leforgása alatt kivívta helyét a fővárosi előkelőségek között. Komoly terheket jelentő adottságaival együtt, a városfejlesztés minden területén kiemelkedő teljesítményekkel büszkélkedhet. Városon belüli jó elhelyezkedése, közvetlen Duna kapcsolata, tömegközlekedési fejlettsége, épített értékei és befektetési lehetőségeket nyújtó, megújítandó területei, biztató alapot jelentettek.
A kezdeti nyitottság a partnerségre, a magánszférával való együttműködés, a nyílt várostervezés bevált. Tóth József, a kerület polgármestere úgy fogalmaz, hogy a kezdeteket a föleszmélés, a spontán privatizáció időszakát a kilencvenes évek közepétől a tervezés és a megalapozás, a 2000-ben kezdődött szakaszt a tudatos városfejlesztés jellemzi. Az egyre népszerűbb befektetési helyszínnek bizonyult városrészben mind erősebben érvényesül a közösségi érdek, miközben a beruházók egyértelmű keretszabályok és különböző ösztönzők ismeretében tudnak tervezni. A településrendezési megállapodásokban meghatározzák a magánszektor közösségi feladatait, amelyekből az érintett fejlesztés környékén élők is profitálnak. A kerület fővároson belüli versenyképessége mindeközben nem csökken, sőt! Szakemberek a helyi ingatlanpiacon évi hat százalékos felértékelődést mérnek.
Városnegyedekre szabott programok
Újlipótváros építészeti egysége, a kerületközpontok, a Duna menti sáv, a Váci út és környéke, valamint az ökológiai folyosók és zöldterületek rendszere adja a XIII. kerület sajátos képét. Egy még kiaknázatlan terület fejlesztésének beindítása éppen ezért sokszor sajátos eszközrendszert igényel – mondja Arató György főépítész. A kerületfejlesztés három évvel ezelőtt elfogadott bibliája, a hosszú távú fejlesztési vonalakat részletező Európa Terv is erről tanúskodik. Egyik legfontosabb erénye, hogy területi szemléletű. A kerület nem értékesíti ingatlanvagyonát, hanem hasznosítja. Eladás helyett sokszor célszerűbb, ha egy területet átminősítenek. Jó példa erre a Városháza körüli kerületközpont, amelynek utolsó, még hasznosítatlan, ipari tömbje hamarosan intézményi besorolásba kerül, ez pedig bizonyosan elindítja a fejlesztést. A főépítész a kerület sikerének egyik kulcsát abban látja, hogy a fejlesztésben résztvevőknek – befektető, önkormányzati cégek, hatóságok – együtt kell működniük. Már a tervezés fázisában folyamatosan egyeztetnek, de az sem ritka, hogy a kerület építészeti ötletpályázattal, sőt, elsőként az önkormányzatok közül, ingatlanfejlesztési ötletpályázattal készíti elő döntését egy tömb vagy negyed jövőbeni hasznosítása előtt. Rendszeres a civil közösség véleményének kikérése egy-egy terv előkészítésekor.
A 30-as években kialakult és Budapest máig egyik legszebb lakónegyede, Újlipótváros fejlődésének középpontjában kulturális és értékmegőrző fejlesztések állnak. A helyi közösségek igényeit is beépítették a hamarosan önkormányzati beruházásban épülő új, XXI. századi közösségi ház funkciói közé.
Mindenből az első a Váci úton épült
A jellegében, építészetében, funkciójában jelentősen eltérő városrészek alkotta XIII. kerület egyik szimbólumává egy gyárakkal, üzemekkel, telephelyekkel tarkított közlekedési főútvonal lett. Hol van már az újdonság varázsa, amikor Közép-Európa és Budapest első bevásárlóközpontja megnyitotta kapuit! Ki tudhatta előre a Duna Plaza 1996-os átadásakor, hogy alig egy évtized múltán annak helyszíne, a Váci út, a főváros irodafolyosója lesz – A fővárosban évente felépülő, időnként százezerhez közeli négyzetméter irodaterület közel felét még mindig ebben a kerületrészben adják át. Az építészeti nívó is emelkedik a műszaki tartalommal együtt. Jó példa a Kinnarp’s irodaház, vagy az Átrium Park. Ugyan a Váci utat a Belvárosnál záró West End City Center a VI. kerületi szakaszon épült fel, ez a fejlesztés kétségtelenül indítómotorja volt a Váci út hihetetlen tempójú fejlődésének. Közelében a kerület legújabbkori szimbólumai között ott a hat éve készült Lehel Csarnok. Az épület az elsők között volt, amelynek kapcsán újra indultak rég megszakadt, fontos beszélgetések és viták városképről, várostervezésről, építészetről.
A jövő meghatározó kerületi jelei között ott lesz az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett új városrészközpont is. A csomópont közelében szintén intézmények és irodák vannak túlsúlyban, nem véletlen, hogy a volt Volánbusz pályaudvar és bútoráruház helyén egy egyhektáros városi parkkal, jelentős kiskereskedelmi területtel és üzleti szálláshellyel lazított negyedet képzelnek.
Bérlakástól a luxusig
Miközben a lakáspiacon az elmúlt négy évben a legtöbb lakást a kerületben építették, a XIII. kerületi önkormányzat folyamatosan jelöli ki azokat az új fejlesztési területeket, melyeket szabályzókkal vagy szanálással szabadít fel. Míg eleinte elsősorban a kevésbé tehetős rétegeket célzó garzonoké és kis lakásoké volt a terep, mára a Duna-parti, egész városnegyedeket jelentő prémium lakóparkok is rajzolják a lakáspiaci térképet. Természetesen ezek, akárcsak az angyalföldi társasházak vagy újlipótvárosi ékszerprojektek otthonai, az árat tekintve, már régen nem vethetők össze korábbi társaikkal. Míg a belső területeken még találni 330 ezer forintos négyzetméter árakat, addig a pesti Duna-parton ennek az összegnek a kétszerese sem meglepő. E szegmens fontos alakítója maradt az önkormányzat is. Lakásprogramjának részeként még most, az állami támogatás szünetében is épít bérlakásokat. A kerületi beruházásokban pedig hangsúlyos szerepet kap az építészeti nívó; a városképi értékteremtést is fontos elemként tartják számon akkor, amikor az itt épült lakóházak és más ingatlanok felértékelődésével számolnak. A legutóbb, augusztus végén átadott Lőportár utcai ház ötvennégy otthonával együtt 2010-ig összesen kétszáz bérlakás készül el. Mivel többszörös a túljelentkezés, lesz igény a négyévenként betervezett kétszáz új lakásra. A még megmaradt szükséglakásokat két éven belül felszámolják, és a félkomfortos otthonok számát is jelentősen csökkentik.
A lakóházakon túl az „Angyalzöld” parkosítási program, az évi 4-5 százalékban megújuló kerületi úthálózat, a tízéves egészségügyi intézményi fejlesztési program, vagy éppen az oktatási rendszer modernizálása, fejlesztése és a szociális szolgáltatások minőségének javítása már a lakások falain kívül eső feladatok. A cél az, hogy a kerületiek ne csak lakni, de élni is szeressenek itt.
Sportkultúra
A kerületi sportklubok támogatása mellett a tömegsport és a wellness – fitnesz kedvelőinek is új tereket teremt a kerület. Miután a Láng Sportközpont megépült, és a margitszigeti Széchy Tamás uszoda bővítésében is komoly szerepet vállalt a kerület, most a Népsziget fejlesztésének előkészítésén a sor. Néhány éve a FOKA-öböl területén lakáspiaci projektekkel beindult már a kerület Duna-parti szakaszának újjávarázsolása. Azóta új negyeddé épült a több társaság által is alakított lakóövezet. A lakóházakon kívül új utcák, belső parkok, és a Marina parton játszóterekkel tarkított parti sétány született. A Margit hídtól újpestig tartó Duna szakasz közösségi és magánbefektetésekre is jócskán tartogat még lehetőségeket. Van beépítetlen telek, a partközeli szakaszokon beruházók keresik a lehetőséget a folyóval való összeköttetésre. A Népszigetre is lakáspiaci fejlesztők tervei érkeztek először, ám ide sport- és szabadidős helyeket, rekreációs funkciókat képzel a kerület. A konkrét fejlesztések gátja, hogy a szigetnek jelenleg mintegy hetven tulajdonosa van. A kerület komoly szerepet vállal az érdekek összehangolásában, és a konkrét, a sziget felöltésével, a híd-, valamint útfejlesztéssel is együtt járó magánbefektetések koordinálásában.
Hozzászólások