Érd – ahol jelenleg mintegy hatvanháromezren élnek – a legek városa. A legnagyobb megye, azaz Pest megye legnépesebb, legfiatalabb és legújabb megyei jogú városa.
Balázs Dénes, a város díszpolgára, a világot látott múzeumalapító földrajztudós így vallott Érdhez kötődő érzelmeiről: „Szebb, gazdagabb tájat találtam – kedvesebbet soha. Úgy vagyok ezzel, mint a gólyák, meg a fecskék, ők is innen indultak el, s ha megszólal a hívó szó, ide térnek vissza.”
A történelmi múlt emlékei
A város múltjának emlékeivel a Duna-parti Óvárosban ismerkedhetünk meg. A házak fölé magasodó Sánc-hegyen bronz-kori (i.e. 1600 körüli) földvár nyomai látszanak, ahol később római őrtorony állt. Már ekkor is „forgalmas hely” volt. A II-III. században kikövezett útján légiók meneteltek.
Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. A középkorban is az észak-déli főútvonal része volt. A török hadak érkezésének hírére Ákosházy Sárkány Ambrus országbíró itteni kastélyában szállt meg, és gyűjtötte a török ellen a hadat II. Lajos király. Itt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelnek tekintett.
Az országot elözönlő törökök palánk várat és dzsámit építettek Érden. A huszon-három méter magas minaret tetején lévő, keletre tájolt mihráb (fülke) 1721-ben egy villámcsapás következtében ledőlt. A sisakot betonból készítették el újra, így jól felismerhetők az eredeti részek. Néhány éve végezték el külső konzerválását, a faragott részeken visszafestették a piros színt a negatív felületekre. A XIX. század közepén Battyány Fülöp főherceg volt Érd birtokosa. Miután az 1838-as nagy dunai árvíz elpusztította az Óvárost, a főherceg a folyótól kissé távolabb megalapította az Újvárost. Mai szerkezete azonban csak az 1920-as évek végén alakult ki. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan északi földek tulajdonosa, Károlyi Imre egy szövetkezettel és egy bankkal közösen felparcellázva értékesíteni kezdte a területet.
A török hódoltság emléke, a minaret
A mintegy háromezer holdon 1800, többségében üdülőtelket óriási propagandával rövid idő alatt el is adták. Az ígéretekből azonban keveset teljesítettek. Nem épült ki a közmű-, az út- és a vízelvezető hálózat, miképpen a budapesti gyorsvasút sem.
A becsapott vevők panaszával 1938-ban az Országgyűlés is foglalkozott.
A gyors ütemű, meggondolatlan telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok forrása volt.
Ezektől az évektől ugrásszerűen emelkedett a népesség. 1930-ban öt és félezer ember élt itt. A lakosság száma 1960-ban meghaladta a huszonhárom, 1990-ben
a negyvenháromezret.
Múzeum lett az egykori fogadó
A belváros képének mai látványa a hetvenes években kezdett kialakulni. A főutca keleti részén, a Budai úton szórakozóhelyekkel rendelkező üzletközpont, vele szemben pedig emeletes, lakásoknak, irodáknak, üzleteknek otthont adó épületsor emelkedett ki a semmiből. A főutca nyugati részének képét két épület, a Magyar Földrajzi Múzeum és a polgármesteri hivatal határozza meg.
A múzeum műemlék épülete, az egykori Pelikán fogadó minden valószínűség szerint Hild József alkotása. A főépület udvari homlokzata, a kocsiszín, az istállóként szolgáló oldalszárnyak hosszú évekig láthatatlanok voltak, ugyanis egy, a környezethez nem illeszkedő toldaléképület szinte mindent eltakart.
A magyar világutazók, földrajzi felfedezők életét, tevékenységét bemutató múzeum 1983 őszén nyílt meg. A már ekkor esedékes rekonstrukcióra azonban csaknem húsz évet kellett várni. Ma már eredeti állapotában áll, parkja megszabadult a toldaléképülettől. A helyreállított kocsiszínnel a város szabadtéri kulturális központja lett. Az elmúlt évben a város korszerűsítette a múzeum belső termeit,
a kiállított tárgyak a korábbinál jobb körülmények közé kerülhettek.
A Magyar Földrajzi Múzeum parkra néző homlokzata
Szobrok a múzeumparkban
A múzeum parkja egyben a magyar földrajzi felfedezők szobor-panteonja is. Az elsőt, Antal Károly Kossuth-díjas szobrász még 1943-ban mészkőből faragta. A két és félméter magas alkotás Kőrösi Csoma Sándort ábrázolja. Elkészültekor a háború miatt nem állították fel, sőt, nyoma veszett. Csak négy évtized elmúltával találtak rá, egy kőbányai sírköves raktárában. A többi szobrot – többek között Balázs Dénesét, Almásy Lászlóét, Baktay Ervinét, Reguly Antalét, Teleki Pálét – Domokos Béla, érdi művész készítette.
A változások eredményeként az érdiek
egyre otthonosabban érzik magukat, s szabad idejük eltöltéséhez is megtalálják a lehetőséget a város határai között. Az önkormányzatnál azon munkálkodnak, hogy a polgárok élete egyre komfortosabb legyen, hogy erősödjön a lokalpatriotizmus. Ezt szolgálja a 2007-ben elfogadott Batthyány-terv.
Érd nagyvárosias főutcája
A komfortos élet erősíti a lokálpatriotizmust
A megfogalmazott fejlesztési elképzelések három területre terjednek ki. Az első az oktatási, nevelési intézményhálózat, a má-
sodik többek között az út-, a vízközmű-hálózat, a közvilágítás, a közrendvédelem fejlesztése. A harmadik cél pedig a sport,
a kultúra, a civil szervezetek támogatása.
Elsőként a Gárdonyi Iskola újjáépítéséhez kezdhettek hozzá 2008-ban. A 250 millió forintos pályázati támogatással folyó beruházást szeptemberre fejezik be.
Emellett sikerült több projekthez minimalizált önrésszel uniós forrást nyerni. Érdre három és félmilliárd forint támogatás érkezik, amit felszíni vízelvezetésre, útfelújításra, a szakrendelő bővítésére, nappali kórház létesítésére, valamint a városközpont rehabilitációjára fordíthatnak.
Több, régi adósságot is törleszt a város. Előkészítés stádiumában van a tervezés, illetve elkészültek a tervek: lesz uszoda, lesz sportcsarnok Érden.
Jelenleg több közbeszerzési eljárás zajlik. Még idén elkezdődhet a százmilliós járdaépítési program. A térfigyelő kamerarendszer kiépítése elől elhárult minden akadály. A helyhiányra tekintettel több óvodában férőhelybővítésre kerül sor – pályázati forrás hiányában saját erőből.
A néhány éve vakvágányra futott csatornázási programot sikerült olyan beruházási programmá alakítani, amely csökkentett önrésszel a lehető legrövidebb idő alatt megvalósulhat. A projekt véglegesítése az idei év legnagyobb feladata, aminek eredménye lehet a 34 milliárdos csatornázási pályázat brüsszeli támogatása.
A második Első fesztiválon idén is ezrek szórakoztak
Rockfesztivál, kerékpárverseny, utcabál
A városlakók jelentős része fiatal. Az ő kezdeményezésükre rendezték meg az elmúlt évben az Első Fesztivált, amelyen népszerű zenekarok szórakoztatták a fiatalokat.
A sikerre való tekintettel ebben az évben meghirdették a második Első Fesztivált, amelyre sok ezren látogattak el.
Izmosodik a városi sportélet. A tömegeket vonzó rendezvények közül a tavaszszal rendszeresen megrendezett „Érd körbe” kerékpáros versenyen idén is ezrek vettek részt. A versenysportok közül a birkózásnak és a szumónak nagy hagyományai vannak. Az érdiek számtalan érmet gyűjtöttek hazai és nemzetközi versenyeken. Felszálló ágban van a női kézilabda. A város csapata 2008-ban került fel a másodosztályból az NBI/B-be, ahol az első szezont bronzérmesként zárta. A következő idényben a szurkolók további előrelépést várnak a megerősödőtt csapattól.
Színes esemény nyaranta a kilométeres utcabál, amelyen a szórakoztatás hagyományos résztvevői mellett a gasztronómia képviselői gondoskodnak a jó hangulatról. Az egésznapos útlezárás miatt még sohasem panaszkodott egyetlen helyi autós sem.
Érd városszerkezete kialakult. A centrumban lévő magas építésű épületeken kívül a többi városrészben kertes családi házakban él a lakosság. T. Mészáros András véleménye szerint ez a jövőben sem változik, s virágzó kertváros marad Érd az elkövetkezendő évtizedekben is.
Hozzászólások