A gazdasági válság igen komolyan érintette hazánkban a gépjárművek hitelpiacát. A közelmúltban bevezetett, jogszabály által előírt, erősített finanszírozási szigorítás ugyanis rövid távon oda vezetett, hogy a korábban dinamikusan fejlődő autóeladások drasztikus mértékben visszaestek. A devizaalapú hiteleket számos járműtulajdonos képtelen tovább fizetni, sokan pedig nem is jutnak hitelhez a bankoknál.
Mindez teret nyitott az ügyeskedőknek, akik a szigorú piaci és jogszabályi előírásokat megkerülve csábító hirdetésekkel hívják fel magukra az autósok figyelmét.A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a járműfinanszírozás során két esetkörben kerülhetnek (jogi) veszélyhelyzetbe a hitelfelvevők (ugyanez vonatkozik a kölcsön- vagy lízingszerződést kötőkre is): hitelfelvétel előtt, valamint a hitelfelvétel után, de a hitel lejárta előtt, törlesztési gondok esetén is. Cikkünk első részében a hitelfelvétel előtt felmerülő veszélyekre hívjuk fel a figyelmet.
Hitelfelvétel előtt
Az egyik ilyen esetkör, amikor a hitelképes hitelfelvevő eredetileg nem is szándékozott finanszírozási szerződést kötni a pénzintézettel. Az ilyen személyeket gyakran találják meg ismerőseik, rokonaik, barátaik azzal a kéréssel, hogy legyenek segítségükre a finanszírozásban. A magyarázat általában hasonló: a bank csak a kimutatható jövedelmet veszi figyelembe,
de az illető ennél többet keres, ezért nem jelentene számára gondot a törlesztés. Az ismerős, rokon, barát megesküszik rá, hogy minden rendben lesz, hajlandó még írásban is vállalni fizetési kötelezettségét.
A jó szándék sokba kerülhet
Meglepően sokan döntenek úgy, hogy segítenek nem hitelképes ismerősüknek azzal, hogy a saját nevükben valamilyen finanszírozási szerződést kötnek ismerősük javára. A konstrukció veszélyességére rendszerint csak akkor döbbennek rá a jó szándékú kölcsönfelvevők, amikor értesítést kapnak a banktól, hogy elmaradás mutatkozik a törlesztőrészletekkel. A csapdahelyzet ezzel kész is. Az adós a finanszírozási szerződésben vállalta, hogy visszafizeti a hitelt (kölcsönt,
lízingdíjakat). A gépjármű azonban nincs a birtokában, rosszabb esetben nem is lehet tudni, hogy hol van. A jármű üzemben tartójaként nem a segítséget kérő rokont, ismerőst, barátot jegyzik be a forgalmi engedélybe, hanem az adóst, ezért ha a járművel tilosban parkolnak, gyorshajtást követnek el, balesetet okoznak(!), akkor az üzemben tartót találja meg a hatóság vagy a bíróság.
BAR lista, bírság, pótdíjak?
Elsődleges kockázat: a fizetésképtelenné váló ismerős, barát révén könnyen a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adatbázisába (BAR listára) kerülhetünk, ki kell fizetnünk a viszszavásárolt kocsi és a lezárt hitel tőke- és kamatkülönbözetét. Akkor is, ha esetleg nincs is meg a jármű. Másodlagos kockázat: az üzemben tartással járó bírságok, pótdíjak és károkozásért való helytállás.
Előfordulhat, hogy a hitelfelvétel sikeres volt, a törlesztőrészletet azonban nem tudjuk fizetni. Milyen megoldások közül választhatunk és ezek milyen veszélyt jelentenek – Erről olvashatnak májusi cikkünkben.
Hozzászólások