Az EU jogharmonizáció keretében a szavatossági szabályok is igazodtak az EU követelményeihez, és bevezették a fogyasztói szerződés fogalmát. Az alábbiakban sorra vesszük azokat a hétköznapok során gyakran felmerülő fogalmakat, amelyek jelentésével nagyjából tisztában vagyunk, holott segítségünkre igazán akkor lehetnének, ha valóban értenénk, mit is takarnak.
A jogharmonizáció keretében 2003. július 1-jei hatállyal módosultak a Polgári Törvénykönyv fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályai, 2003. szeptember 1-jével pedig életbe lépett a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről. Írásunk a fogyasztói szerződésre vonatkozik, amely ingó dologra (árura) és szolgáltatásra jön létre fogyasztó és olyan személy között, aki/amely a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti.
n Teljesítés, hibás teljesítés
Kiindulópontul vegyük a teljesítést, azaz egy termék megvásárlását, egy szolgáltatás igénybevételét. Teljesítésnek tehát a szerződésben vállalt szolgáltatás nyújtása akkor minősül, ha azt a szerződés tartalmának megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint teljesítik, és a szolgáltatás a teljesítés időpontjában rendeltetésszerű használatra alkalmas.
Olyan szerződéseknél, amelyekben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymásnak (pl. adásvételnél termékért pénzt adunk), a teljesítés hibás, ha a szolgáltatás a teljesítés idején:
– nem felel meg a jogszabályban előírt és a szerződésben (pl. használati útmutatóban) meghatározott követelményeknek,
– ha a hiba szakszerűtlen összeszerelés következménye (akár a szerelést végző, akár a szerelési útmutató hibája miatt). Például ha egy gázboylert az üzembe helyezésre kijelölt telepít, akkor a hibás szerelésért ő felelős, vagy egy lapokból összeállítandó bútor esetén olyan szerelési útmutatót kell mellékelni, amely alapján nem lehet rosszul összeszerelni. Ha mégis, akkor ezért a forgalmazó felel.
nKellékszavatosság
Az eladói (forgalmazói), illetve a szolgáltatást nyújtó pozícióban lévő fél (kötelezett) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik – ezt nevezik kellékszavatosságnak.
Más eset, ha a szerződéskötéskor a vevő annak ellenére szerződést kötött, hogy ismerte a hibát (tudta, hogy fennáll), vagy azt ismernie kellett (vitathatatlanul látszódott a cserépedényen a máz sérülése, vagy a pulóveren a szál kihúzódása, mégis megvette), mert ilyenkor nincs kellékszavatossági felelőssége a kötelezettnek.
Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyagra vezethető vissza, és az anyag alkalmatlanságára a kötelezett figyelmeztette a jogosultat (a szabó megmondta, hogy a hozott szövet edzőruhának nem alkalmas, de a vevő mégis ehhez ragaszkodott).
n Szavatossági jogok
Milyen szavatossági jogok illetik meg a vevőt – A kijavítás, a kicserélés, az árleszállítás és az elállás (vételár visszakövetelése). A korábbi szabályozás szerint a fogyasztó elsősorban a hiba kijavítását, illetőleg megfelelő árleszállítást kérhetett, míg az áru kicserélését akkor kérhette, ha a hiba nem volt rövid idő alatt (8 napon belül) értékcsökkenés nélkül és a jogosult (vásárló) sérelme nélkül javítható.
Az új szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér-e, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. A fogyasztó akkor is igényelhet cserét, ha az áru javítható, választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében), vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (például egy alkatrészcserével végzett javítás helyetti készülékcsere aránytalan többletköltséget okozhat a forgalmazónak).
Ha a javítás vagy a kicserélés
l lehetetlen (nincs alkatrész vagy ugyanolyan termék), vagy
l aránytalan többletköltséget eredményezne (jóval drágább a csere, mint a javítás), vagy
l ha a kötelezett ezeket nem vállalja, vagy
l megfelelő határidőn belül (törekednie kell arra, hogy legfeljebb 15 napon belül intézkedjen) és a jogosultnak okozott kényelmetlenség nélkül nem tud ezeknek eleget tenni (egy babakocsi javítási határidejének tologatása már elállásra jogosíthatja a vásárlót), akkor a fogyasztó megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat (visszakérheti a vételárat). Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
n Határidők
A jogszabály-módosítás előtt és után vásárolt termékek vonatkozásában a szavatossági jogok érvényesítésére mások a határidők.
2003. július 1. előtti vásárlás esetén:
A szavatossági idő a vásárlás napjától (üzembe helyezéstől) számított 6 hónap, tartós használatra rendelt cikk esetében pedig a vásárlás napjától számított 3 év. Ha a kötelező alkalmassági idő ettől eltérő időpontot állapít meg, akkor az a határidő az irányadó.
Ha a 2003. július 1. előtt vásárolt termékkel kapcsolatban a minőségi kifogást szeptember 1. után jelentik be, akkor a kereskedő az alábbi tartalommal köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni, és annak másolatát átadni a fogyasztónak: fogyasztó neve, címe, áru megnevezése, vételára, vásárlás időpontja, hiba leírása, hiba bejelentésének időpontja, fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény, kifogás rendezésének módja (ha erről a bejelentéskor a forgalmazó nem tud nyilatkozni, akkor 3 munkanapon belül köteles azt pótolni), természetesen a jegyzőkönyvről nem hiányozhat a forgalmazó bélyegzője és a felek aláírása sem.
Ha a kereskedő elismeri a hibát, akkor a vásárló választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. Kicserélést akkor kérhet, ha a hiba rövid idő alatt (8 napon belül) nem javítható ki, vagy a javítás értékcsökkenés nélkül nem végezhető el. A javításra az árut átvételi elismervény ellenében kell átvenni (mely a következőket tartalmazza: a fogyasztó neve, címe, az áru azonosításához szükséges adatok, az áru átvételi ideje és az az időpont, amikorra a kijavított áru átvehető).
Ha a kereskedő nem ismeri el a hibát, akkor a hibás teljesítést (azt, hogy a hiba oka a vásárlás előtt keletkezett) a fogyasztónak kell bizonyítania. Ennek a bizonyítási kötelezettségének a fogyasztó akár úgy is eleget tehet, hogy például szakvéleményt kér a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől (továbbiakban FVF), amely a jegyzőkönyv, az áru és a vizsgálati díj befizetését követően 15 munkanapon belül (indokolt esetben 10 munkanappal meghosszabbítható) köteles a szakvéleményt elkészíteni. A felmerülő költségek a fogyasztót terhelik.
2003. július 1. után vásárolt termékek esetében:
A szavatossági idő fogyasztói szerződéseknél 2 év. Ha a kötelező alkalmassági idő ettől eltérő időpontot állapít meg, az a határidő az irányadó (pl. építőanyagoknál 5, illetve 10 év).
Ha a 2003. július 1. után vásárolt termékkel kapcsolatban a minőségi kifogást szeptember 1. után jelentik be, a kereskedő szintén köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni és annak másolatát átadni a fogyasztónak.
A 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével (pl. egyértelmű a nem rendeltetésszerű használat egy mosógépben kimosott és zsugorodott sportcipő esetében) összeegyeztethetetlen. A 6 hónapon belüli hiba esetén a forgalmazó köteles bizonyítani, hogy a hiba (hiba oka) a vásárláskor nem volt a termékben.
Ha a 6 hónapon belül jelentkező hibát elismeri a kereskedő, a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. A kicserélés azonban csak akkor követelhető, ha a kijavítás lehetetlen, vagy ha a kicserélés nem okoz a forgalmazónak a kijavításhoz viszonyítva jelentős többletköltséget, figyelembe véve a termék hibátlan állapotban képviselt értékét, s vagy a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elintézze. Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem valósul meg, a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Ha a kereskedő a 6 hónapon belül jelentkező hibát nem ismeri el, ő köteles azt bizonyítani, hogy a vásárláskor a hiba (hiba oka) nem volt benne a termékben. Ennek a bizonyítási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy például a FVF-től kér szakvéleményt.
Amennyiben a kereskedő semmit sem tesz, a fogyasztó a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnél tehet panaszbejelentést, illetőleg polgári peres eljárásban érvényesítheti szavatossági igényét.
Ha a 6 hónapon túl jelentkező hibát a kereskedő elismeri, akkor a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet a már említett feltételekkel.
Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem valósul meg, akkor a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Ha a 6 hónapon túl jelentkező hibát a kereskedő nem ismeri el, a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka már a vásárláskor benne volt a termékben.
A bizonyítás egyik lehetséges módja lehet az, hogy a fogyasztó szakvéleményt kér a FVF-től. Ez esetben a forgalmazó köteles a hiba jellegére vonatkozó álláspontját haladéktalanul írásban átadni a fogyasztónak. Ha a forgalmazó ezt megtagadja, a fogyasztó a forgalmazó telephelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulhat panasszal.
EGYÉB TUDNIVALÓK
-l Ha a forgalmazó a jegyzőkönyv felvételét megtagadja, célszerű e tényt a Vásárlók Könyvében rögzíteni, majd a másolattal a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnél panaszbejelentést tenni.
– A 2003. július 1-je utáni fogyasztói szerződéseknél, a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt kifogást kellő időben bejelentettnek kell tekinteni. A késedelmes közlésből eredő kárért a vásárló felelős (ha a jelentkező hiba ellenére tovább használja a terméket, és emiatt további hibák keletkeznek).
– Szolgáltatás esetén a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.
– Sem az FVF, sem más vizsgáló intézet által kiadott szakvélemény nem kötelező érvényű, de elősegítheti a felek egymás közötti megegyezését.
– A szavatossági vizsgálattal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt terhelik.
– Ha jótállási kötelezettség alá eső termékekkel (pl. személygépkocsi, hűtő, tévé stb.) kapcsolatban merül fel minőségi kifogás, és a felek között vita merül fel, a 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet hatályban maradásáig továbbra is a jótállásra kötelezettnek (szerviz vagy bolt) kell a szakvéleményt beszerezni – lévén a jótállás időtartama alatt ő köteles bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, és őt terhelik a minőségvizsgálattal kapcsolatos költségek.
– A jótállási kötelezettség körében eladott termékeknél a szavatossági idő is a vásárlás napjától számít. Azaz párhuzamosan telik a szavatossági és a jótállási határidő, azzal, hogy a jótállási határidő letelte után a vásárló már csak szavatossági igényt érvényesíthet. Ekkor viszont a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba (oka) a vásárlást megelőzően már benne volt a termékben, és az nem rendeltetésellenes használat miatt következett be.
– Ha a forgalmazó nem fogadja el a szakvéleményt, a fogyasztó a peren kívüli megegyezés érdekében a Békéltető Testülethez (1000 Ft eljárási díj ellenében eljár, maximum 60 napon belül határozatot hoz, a panaszt és az ajánlást nyilvánosságra hozhatja), vagy a bírósághoz fordulhat.
– További információk az FVF honlapján (www.fvf.hu), például letölthető formanyomtatvány a forgalmazók részére a fogyasztói kifogás felmerülésekor kötelezően felveendő – Jegyzőkönyv”-re.
Hozzászólások