2008. június 9. mérföldkő a fogyasztóvédelem hazai történetében. Ezen a napon ugyanis az Országgyűlés több fontos, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényt fogadott el. Első helyen a fogyasztóvédelmi törvény radikális módosítását kell kiemelni, de korszakalkotó jellegű a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megalkotása, a kereskedelmi és a reklámtörvény jelentős módosítása, az élelmiszer-ellenőrzés új rendjére vonatkozó élelmiszer-lánc törvény.
Az árfeltüntetés fogyasztóvédelmi alapjog, mert az ár: a fogyasztók számára az egyik legfontosabb vásárlási motivációs tényező, ezért a fogyasztóvédelmi törvény meghatározza a tájékoztatási alapkövetelményeket a következőképpen:
A gyermek- és fiatalkorúak védelmében
Tilos 18. életévét be nem töltött személy részére a tíz milliliternél nem nagyobb kiszerelésű, gyógyászati célú termék kivételével – alkoholtartalmú italt, dohányterméket, szexuális terméket értékesíteni, illetve kiszolgálni.
A korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni.
Használati-kezelési útmutató
Amennyiben jogszabály ilyen kötelezettséget előír (pl. termékbiztonsággal összefüggő jogszabályok), az abban meghatározott terméket csak használati és kezelési útmutatóval lehet forgalmazni, amelyben a fogyasztót magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell a termék rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. A termékhez csatolt magyar nyelvű használati és kezelési útmutatónak tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz. Fontos változás, hogy a 2/1984. (III. 10.) BkM-IPM rendelet hatályát vesztette, amely igen széles körben írt elő használati-kezelési útmutató adását az értékesített termékekhez. Ugyancsak megszűnt az 5/1998. (I. 16.) IKIM rendelet szerinti, a ruházati termékekbe bevarrt „textil-kresz” kötelező elhelyezése. Az erre vonatkozó kötelezettségek helyébe a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásai lépnek. Vagyis a kereskedelmi kommunikáció része lehet a használati tájékoztató, hiszen ennek hiányában a szakszerűtlen használat nagymértékben negatívan befolyásolhatja a termék élettartamát.
Azok a termékek, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőség-értékelési kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazhatók.
Különös felelősségi szabályok
A használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, valamint a csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles. Ha a gyártó ennek nem tesz eleget, a forgalmazó köteles azt pótolni. Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy a használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, a csomagolásra, illetve az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett.
Ha a fogyasztó nem kapta meg a jogszabályban előírt használati és kezelési útmutatót, illetve megfelelőségi tanúsítványt vagy megfelelőségi nyilatkozatot, annak pótlását a forgalmazótól is kérheti, függetlenül attól, hogy az megnevezte-e a gyártót.
A panaszkezelés szabályai
A fogyasztó a vállalkozás, illetve a kiszolgáló személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel, szolgáltatóval.
A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és orvosolni is szükség szerint. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját indokolni köteles. A válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét.
A vásárlók könyvével kapcsolatos előírások továbbra is hatályban vannak. Ezek szerint az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni, amelybe a vásárlók észrevételeiket, panaszaikat jegyezhetik be. Ebben a tevékenységükben őket akadályozni tilos. A bejegyzéssel kapcsolatos intézkedésről 30 napon belül a vásárlót tájékoztatni kell.
Ügyfélszolgálati tevékenység
A közüzemi, a pénzügyi, a biztosítási, illetve a pénztári szolgáltatási tevékenységet folytatók a fogyasztói panaszok intézésére, valamint tájékoztatásukra kötelesek ügyfélszolgálatot működtetni – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.
Az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát személyesen jelenti be, és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz.
Az ügyfélszolgálat a fogyasztói panaszok intézése és a fogyasztók tájékoztatása során köteles együttműködni a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel.
A fogyasztóvédelmi hatóság feladatai
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztóvédelmi törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Ellenőrzési munkája kiterjed továbbá a más jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartására, és eljár azok megsértése esetén.
A hatósági ellenőrzés, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a vállalkozás köteles közölni a tevékenységével kapcsolatos – az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges – adatokat. Ha a vállalkozás ezen adatokat a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására nem közli, vagy valótlan adatot közöl, vele szemben eljárási bírság kiszabásának van helye.
Ha hatósági ellenőrzés eredményeként az állapítható meg, hogy az ellenőrzött a jogszabályban, vagy a hatósági határozatban található előírásokat megsértette, akkor:
Az intézkedéseket a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny figyelembevételével kell megállapítani. A jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, valamint a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapozhatja meg.
Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával jogkövetkezményeket állapíthat meg (pl. forgalmazás korlátozása, megtiltása). A határozat, illetve a végzés közzététele a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján, továbbá – amennyiben szükséges – a fogyasztóvédelmi hatóság által célszerűnek tartott egyéb módon történik.
A hatóság szankcióként fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat. A bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet a gazdálkodó árbevételének függvényében.
A fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a jogszerű állapotot visszatükröző fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.
Fogyasztóvédelmi Charta
A törvény előírja, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter még 2008-ban kezdeményezze, hogy az országos gazdasági kamarák, a vállalkozások szakmai érdekképviseleti szervezetei, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, valamint a fogyasztóvédelemmel összefüggő állami feladatot ellátó hatóságok a törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében a követendő elveket és legjobb gyakorlatokat közös nyilatkozat formájában rögzítő Fogyasztóvédelmi Chartát hozzanak létre. A Charta célja a tudatos fogyasztói magatartás és döntéshozatal kultúrájának fejlesztése, a fogyasztók minél magasabb színvonalú és tisztességes kiszolgálása, a fogyasztók biztonságát és tájékozott döntését előmozdító, fogyasztóbarát kereskedelmi gyakorlatok kialakítása, a vállalkozások és fogyasztók, illetve e szereplők és a fogyasztóvédelemmel összefüggő állami feladatot ellátó hatóságok közötti kapcsolatok javítása, a kiszámítható, következetes és egységes hatósági jogalkalmazás erősítése, a vállalkozások önszabályozási gyakorlata megerősítésének elősegítése.
Hozzászólások