Azok a csodálatos reklámok!

A szakemberek szerint a reklámozás harmadik korszakát éljük, amelyben a reklámok „új fogyasztókat” céloznak meg, olyanokat, akik már hozzászoktak a reklám természetéhez, az általuk közvetített információt rezignáltan, unalommal fogadják. Azt gondolhatnánk, hogy annyi év után – mondhatnám: annyi csalódás és átverés után – képesek vagyunk némi fenntartással fogadni a „csodaszereket”, de sajnos a helyzet változatlan. Újra meg újra hagyjuk magunkat becsapni a XXI. században is…

Bár már tudatos fogyasztónak hisszük magunkat, mégis bedőlünk a reklámoknak, mert töretlenül hinni akarjuk, hogy létezik egy új csodaszer a problémáinkra. Természetesen a reklám nem az Ördögtől való, szükséges eszköze a megismerésnek, tájékozódásnak. A reklámokból értesülhetünk arról, hogy megjelent egy új termék a piacon, esetleg éppen az, amire régóta vártunk. Megtudhatjuk, hogy miben különbözik az egyik termék a másiktól, hol és mikor kapható akciós áron, milyen összetevőket tartalmaz, mikor javallott a használata.

Távol a valóságtól
A reklám funkciója tehát alapvetően a tájékoztatás és a figyelemfelkeltés, bár – sajnálatos módon – egyre gyakoribb eredménye a szemfényvesztés. A reklámokban közölt állítások egy része igen távol áll a valóságtól, és hiszékenységünket kihasználva próbálnak meggyőzni bennünket arról, hogy szükségünk van az adott termékre, arra a márkára, akármibe kerüljön is. Szaporodnak az apró betűs részek, a szabad szemmel olvashatatlan feltételek is. Ez a jelenség többnyire annak köszönhető, hogy a reklámozónak bizonyos tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a törvények, amely kötelezettségeknek így kívánnak eleget tenni. Ez az állapot egy kicsit a jól ismert okos lány meséjére emlékeztet: „hoztam is ajándékot, meg nem is”, tájékoztattam a fogyasztót, meg nem is.

Hiúság, fogyasztó a neved!
Manapság igen „divatos” téma a gyors fogyás, a formás keblek, a potenciazavarok gyógyítása és sajnos – egyre inkább – a daganatos megbetegedések megelőzése, kezelése is. A magyar lakosság körében is ezek azok a problémák, amelyek közül legalább egy biztosan foglalkoztatja a fogyasztót.
A legtipikusabb megtévesztő reklámokat postai úton juttatják el a fogyasztókhoz, amelyekben kapszulákat, krémeket és egyéb kétes eredetű csodaszereket ígérnek.
Ki ne szeretne rövid idő alatt, erőfeszítés nélkül lefogyni, vagy plasztikai műtét helyett kapszulák és krémek segítségével, dús keblekkel dicsekedni – A merevedési zavarokkal küzdő férfiak is szívesebben rendelnek postán keresztül – anonimitásukat látszólag megőrizve, személyes kontaktus, kellemetlenség nélkül – különféle csodaszereket, ahelyett, hogy felkeresnék orvosukat, aki valódi segítséget tudna nyújtani. Hiába, a hiúságunk, a hiszékenységünk a legjobb táptalaj egy ilyen reklám számára, és pillanatok alatt célba ér az általa közvetített üzenet.
Ilyen és ehhez hasonló hirdetést – csak 2007-ben – 30 körüli számban talált jogsértőnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság reklám-monitoring tevékenysége során. Ez a szám azonban – az évek óta tartó folyamatos ellenőrzések mellett – még mindig soknak mondható. 2008-ban kiemelt témavizsgálat keretében ellenőrizzük ezeket a reklámokat, mivel nagyon fontosnak tartjuk a fogyasztók védelmét ezen a területen is.

Valami bűzlik Csodaországban!
Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről a nyilvánvalóan hamis ígéreteket tartalmazó reklámokat! Ne dőljünk be a formás testű modelleknek, az elégedett fogyasztói ajánlásoknak! A mágikus fogyást szemléltető előtte-utána fényképek általában egyszerű retusálás eredményei, nem beszélve a több arcképből összevágott fantomképekről, melyeket gyakran alkalmaznak a potencianövelő szerek reklámozói. Valóban hatásos trükk, hiszen azt gondoljuk, hogyha valaki nevét és arcát adta a reklámhoz, akkor az általa támogatott termék valóban csak jó lehet.
Egyre inkább elterjedt ezeknek a termékeknek a webáruházak útján történő értékesítése is. A fogyasztók számára roppant kényelmes megoldás, hiszen még csak a sarki boltig sem kell elfáradni, egy-két kattintással elérhető minden. Az ilyen módon történő vásárlás azonban még fokozottabb körültekintést igényel, hiszen üzlethelyiség hiányában a reklamáció intézése problémás lehet.

Gyógyszer vagy ámítás?
Az egyik legkeresettebb termékkör a rákos megbetegedéseket megelőző vagy gyógyító csodaszerek köre. Sajnálatos módon az ezeket a készítményeket népszerűsítő reklámok az emberek elkeseredettségét és kétségbeesettségét használják ki.
A magyar törvényi szabályozás szerint azonban gyógyhatást – igen szűk kivétellel – csak a gyógyszerek, illetve gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, valamint a gyógyászati segédeszközök kategóriájába tartozó termékeknek lehet tulajdonítni azok reklámozása során. Törvény írja elő, hogy ezeket csak a termékkategória egyértelmű feltüntetésével lehet reklámozni, amely rendelkezés célja a fogyasztók tájékoztatása arról, hogy az adott termék biztonsággal használható, mert az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) illetve egyéb szakhatóságok bevizsgálták. Erről egyébként a gyógyszergyártók, -forgalmazók is előszeretettel tájékoztatják a célközönséget a reklámok alján hivatkozott „OGYI eng. szám: XY” felirattal.
Ha tehát olyan hirdetéssel találkozunk, amely különféle betegségek megelőzését, illetve gyógyítását állítja egy – gyógyszernek, gyógyhatású készítménynek nem minősülő – termékről, akkor gondolkodjunk el, vajon megéri-e kipróbálni. Egy ilyen próba az esetek nagy többségében a várt eredmény elmaradása – és komoly anyagi veszteség – mellett esetlegesen nem várt mellékhatásokat is kiválthat, hiszen a terméket egyetlen hatóság sem vizsgálta be.
Sajnos a jogsértő gyógyszerreklámok száma sem elenyésző, melyekkel szemben – szorosan együttműködve az Országos Gyógyszerészeti Intézettel – hatóságunk a jövőben is kellő szigorral kíván fellépni.

Venni, vagy nem venni?
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a reklámok ellenőrzésére, azonban még mindig a tudatos fogyasztói magatartás, a körültekintés a leghatékonyabb módja a megelőzésnek, és – mint tudjuk – a megelőzés mindig kifizetődőbb, mint a gyógyítás. Ha mindezek ellenére mégis pórul járunk, ne sajnáljuk az időt arra, hogy felhívjuk a megfelelő hatóságok figyelmét a jogsértésekre, ezáltal megkímélve fogyasztótársainkat a csalódástól.