Sokan úgy vélik, hogy a vas rideg, nehéz, lélektelen, de akik látták kovácsmesterek remekeit, tudják, a fém életre tud kelni, a szilárd, hideg anyag rugalmasságot, mozgékonyságot kelthet.A vas anyagánál fogva sokkal engedelmesebben követi a díszítőkedv szertelen szárnyalását, mint a kő, amelynek ilyen kezelése az anyagon való erőszak benyomását kelti.
Mindezt az adott kor embere évszázadok óta hol jobban, hol kevésbé felfedezi: a mesterek a benne rejlő lehetőséget, s e szerint válik divattá, vagy a feledés áldozata lesz, elsorvad. Az 1990-es évek elejétől tapasztalható Magyarországon egy egyre nagyobb fokú érdeklődés, igény a kovácsmesterség iránt, ami persze objektív okokkal is magyarázható: divatba jöttek a nagy belterű lakások, az összenyíló szobák, márpedig a kovácsoltvas bútorok, térelválasztók, díszítőelemek térigényesek. Ugyanakkor nőtt a fizetőképesség – a vas ugyan hasonló árban kapható mint a fa, de megmunkálása jóval költségesebb. Persze elengedhetetlen különbséget tenni a tűzikovácsolással készített tárgyak, a kovácsoltvas jellegű, valamint az egyszerű lakatostechnikával készített darabok között, mert értéküket alapvetően az alkalmazott technika befolyásolja.
A lakatosmunka során csak vágják, szabják, majd hegesztik a vasat, és csak ritkán munkálják el. Ezt tapasztalhatjuk például sok tucatáruként forgalmazott, igénytelen gyertyatartón is. Bieber Károly, a hírneves kovácsmester szerint – hegesztik azok a kontárok, akik nem átallják magukat vasműveseknek tartani?.
A kovácsoltvas jellegű tárgyak esetén már hevítik, és itt-ott kovácsolják az anyagot, használják a bilincselést, szegecselést. Persze jóformán csak esztétikai szempontokat vesznek ilyenkor figyelembe, mert a legtöbb esetben a rögzítést hegesztéssel oldják meg, majd bújtatják az ősi rögzítési formák alá.
?Manapság sajnos nagyon kevesen tűzikovácsolnak a szó igazi értelmében – – nyújt helyzetképet Ruszkabányai Gitta kovácsmester. Ebben az esetben az anyagot teljes felületében átkovácsolják, hevítik és megmunkálják. Így veszíti el ridegségét a vas, plasztikus lesz, egyenetlenné válik a felülete, rajta marad a kovácsmester kézjegye. Valójában egy szimmetriájában aszimmetrikus anyaggá válik.
Ezzel a technikával persze elgondolkodtató egy negyven négyzetméteres kerítést rendelni, hiszen rendkívül idő-, illetve költségigényes. Ha azonban valaki nem sajnál pénzt és időt, biztos lehet benne, hogy egyedi, megismételhetetlen kézművesmunkát kap, s befektetésnek is tekintheti, mert egy ilyen jellegű kerítés, erkély egyértelműen növeli a ház értékét. Ahogy Ruszkabányai Gitta fogalmaz: – a kovácsoltvas kerítés, rács a ház ékszere. Teljesen megváltoztathatjuk egy épület jellegét, karaktert, stílust adhatunk neki egy jól megválasztott kovácsoltvas kerítéssel és kapuval. –
Az anyagnak harmonizálnia kell a mintával, nem jó együtt láttatni a köracélt a gáterrel. Egészen más hatást érnek el egy laposvasból kialakított halhólyagmotívummal vagy indaelemekkel, stilizált levelekkel, mint egy négyzetvasból kialakított szimmetrikus geomet-riai mintasorral. De lágy, lendületes, szabaddá váló rajzolatot is beleálmodhatnak, vagy mérsékeltséget, egyenes vonalvezetéssel, akár egyénieskedő, különleges, szeszélyes rajzosságot.
?Ebben a fémben az a jó, hogy anyagában semleges, ugyanúgy tehető szellőssé, mint tömörré. Természetes színében az élénkebb mediterrán árnyalatokkal, mintákkal igazán stílusos: a sárgával, naranccsal, vörössel, tengerkékkel – – mondja Ruszkabányai Gitta.
Kültéri kiegészítőknél felmerül a fém védelmének kérdése: ajánlott a lakkozás, főleg tűzikovácsolású elemeknél emeli ki csodálatosan a fém textúráját. Eredményes technika a horganyzás, amely az egyik legjobb módszer felületvédelemre, ráadásul különleges matt-ezüst színt kölcsönöz a vasnak.
A fémkezelési módok között tartják számon az olajozást is, amitől barnás árnyalatot kap az anyag. Beltérben a kovácsoltvas bútorok, tárgyak veszítenek elsődleges funkciójukból, s főként dísztárgyként szolgálnak. A kovácsoltvas ülőgarnitúrák például hosszabb üldögélésre nem alkalmasak, bár nagy párnákkal kényelmesebbé tehetők, s gyakori mozgatásuk is meggondolandó súlyuk miatt. Főként kiegészítőként funkcionálnak, konzolasztalként, tükrök díszítő kereteként, télikertekben ülőgarnitúraként. Térelválasztónak rendkívül alkalmas, nagy átjárók ívelésére, fali futtatásokra, jó megoldás szögletes falrészek, sarkok lágyítására. Karnisként íves ablak fölé például egy indás díszítéssel harmonikusan keretezi a nyílászárót.
Kovácsoltvas bútoroknál hangsúlyozhatjuk az ornamentikát, ha kifeszített, leszorított textillel párosítsuk, így a bútor kontúrje hangsúlyozódik, de ha nagyobb felület hatását szeretnénk kelteni, akkor egy egyszerűbb vasszerkezettel lágy, habos textíliát kell alkalmaznunk.
Ügyelni kell a kovácsoltvas esetén a mértékletességre – ha túlzsúfoljuk az enteriőrt ilyen jellegű bútorokkal, kiegészítőkkel, rideg, élettelen hatást kelt, kuszává, átláthatatlanná válik.
Hozzászólások