Saját bevallása szerint is intuitiv, ösztönös személyiség, aki a lelkéből fest. Nem csoda hát, ha otthonát is képzeletének szülöttei borítják.
Házának homlokzatát szinte vászonként használja, így valósítja meg alkotásait. Első munkáját egy leomlott vakolat ihlette a fedett medence falán. Újravakolás helyett saját ízlése szerint kicsit itt-ott tovább bontva készült el a kép. De mi volt a gondolatébresztő kiindulópont,
amelynek hatására napról napra, télen-nyáron ecsetet fog a kezébe – Egy tunéziai nyaralás során vásárolt, egyszerű kaput ábrázoló, kerámiacsempékből álló kis falikép, amely mais a terasz falán lóg.
A Secco ősi díszítőművészet évezredekre nyúlik vissza, gondoljunk csak az ősember barlangrajzaira. Neve olasz eredetre utal, "al secco", azaz a már megszáradt vakolatra festett falikép. A technika részletesebb, kimunkáltabb ábrázolást tesz lehetővé, mint a
jóval közismertebb, nedves vakolatra készült freskó, élettartama viszont rövidebb, kisebb-nagyobb időközönként ápolni, javítani kell.
Színei sem annyira elénkek, inkább pasztel-szerűek, hamvasak, bár a festekek alapanyaga ugyancsak kazein, tojás és növényi alapú
színezetiek elegye. Leonardo Da Vinci a Santa Marfa Delle Grazie kolostor ebédlóének falára festett UtoLsó vacsora című képe is ezzel a technikával készült, hiszen a mester lenolaj és tojás keverékéből, egyfajta majonézből álló kötőanyaggal vitte fel a színeket, megalkot-
ván a világ egyik leghíresebb secco ját.
Sokféle önkifejezési mód létezik. Az átélt események, tapasztalások – legyenek bár pozitivak vagy negativak – késztetnek cselekvésre, hozzák ki belolünk a vállalkozó szellemet, az alkotás vágyát. Az élmények egymásra épülnek, egyik vezet el a másikhoz, egymás néllkül nem lennének.
Anyagba öntött, megvalósult formájuk is más és más. A művészet megítélése nagyon szubjektiv, hiszen magunkból adunk egy darabot, belső énünket hozzuk felszínre, így egyáltalán nem biztos, hogy
valaki más is ugyanazt látja egy-egy mútárgyban, rá tud hangolódni az alkotásra, ugyanazt gondolja róla, mint a művész, képzelete arrafelé repíti mint az alkotót.
Geller Zsuzsa alkotásai a muvésznő lényéből fakadnak. Találkozásunkkor rögtön megragadott mediterrán temperamentuma, színei, ruháinak egyszerű, de egyedi eleganciája.
Ez, a Titkok kertjének nevezett 8 x 4 méteres alkotás négy és fél hónap alatt készült el. A tóban úszó kacsát éjjel háromkor, zseblámpa fényében festette a művésznő. A kompozíció egyik eleme a Labdarózsás kapu, amelyen misztikus fantáziajelek sokasága látható. A titkok kapuja ez, hiszen az általam felismerrü vélt jeleket Zsuzsa
másként értelmezte. Nem is gondolnánk, mekkora állóképes-
séget, kitartást, erős fizikumot igénylő munka ez, hiszen órákon keresztül, sokszor létrán állva is kell festeni. Gesler Zsuzsa
azonban nem rajzolja elő a figurákat, kicsinyített vázlatot sem készít – az egész kép folyamatosan ott van a fejében, míg aprólékosan, egyik ecsetvonást a másik után húzva elkészül a mű. Bátor dolog,
hiszen javításra nem nagyon van lehetőség – a speciális, kültéri akrilfesték ugyanis rendkívül gyorsan szárad.
Zsuzsa nem tanult festeni, de életének szerves része a művészet. Színésznőként végzett, majd táncos-koreográfus párjával
körbetáncolta Európát. Lánya születésekor felhagyott a tánccal, és a divat világába tett kitérőt, hogy aztán rátaláljon a festészetre, mint kifejezési formára. Egy kis ideig festőiskolába is járt, de saját bevallása
szerint ott is inkább a modellek belső kisugáizását igyekezett megragadni és vászonra virmi, mintsem a kötelező technikai
fortélyokat elsajátitani… Egyre inkább úgy érezte, hogy a saját útját kell járnia. Sokkal kreativabbnak, ötletdúsabbnak gondolja magát, mintsem, hogy leragadjon a hobbifestésnél. Vallja, hogy az élete során
végigvonuló művészi ágak terelték, vezették errefelé. Barátnője, Szurdi Éva keramikus művész madarai, szárnyukkal verdeső
pillangói ugyanúgy szerves részei falfestményeinek, mint a ház homlokzatát befutó vadszőlő, amelynek indái a bejárati rész
mennyezetén szinte eggyé olvadnak festett társaikkal. Lili elhajózik című alkotását lánya férjhezmenetele inspirálta. Némi szomorúság árad ebből a seccóból, de az élénk színek, a felsorakoztatott füstöt fújó
figurák, madarak, virágok mégis vidámságot csempésznek az alkotásba.
Hozzászólások