A szűkös energiaforrások takarékosságra, az alternatív energiák hasznosítására ösztönöznek, ezért az épületenergia-tanúsítási szabályok is tovább szigorodnak a szakmai javaslat nyomán. A változásáról Varga Ádám okleveles építészmérnök, az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője beszél.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítási folyamatát a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza. A tanúsítvány lényegében egy igazoló okirat, amely a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben előírt számításos eljárás vagy mérés alapján közli az épület energetikai teljesítőképességét. Az új épületek energetikai jellemzőit 2009. január 1-je óta kell tanúsítani, 2012. január 1-jétől pedig ebbe a körbe tartozik majd valamennyi meglévő épület és lakás (néhány kivételtől eltekintve), ha azt eladják vagy bérbe adják. A besorolás alapja az összesített energetikai jellemző. Ez az épület üzemeltetéséhez felhasznált energiát veszi számba, azaz tartalmazza a fűtés mellett a hűtés, a meleg víz, a szellőzés és – bizonyos épülettípusoknál – a világítási energiaigényt is. Azonban a filtrációt (az épület tömörtelensége miatt kialakuló, nem szándékos szellőzést) nem a tényleges érték alapján, hanem egy állandóval kell számításba venni, ami torzítja az eredményt. 
Az összesített energetikai jellemző a felhasznált energiát primer energiában adja meg, a számítás a felhasznált energiánál az előállításához használt energiahordozó fajtáját is figyelembe veszi. Ehhez a primerenergia-átalakítási tényezőt alkalmazzák, azazhogy az adott energiahordozó előállítása társadalmilag mekkora terhet jelent a – jelenleg alapnak tekintett – földgázhoz képest. Ez például az elektromos áramnál 2,5-ös szorzót eredményez, a fűtőművi távfűtésnél 1,2-szerest, a megújuló energiánál pedig nullát, mintha energiafelhasználás nem is lenne.
Szigorú jövő
A 2002/91/EC európai direktíva értelmében a követelményértékeket 5 évenként felül kell vizsgálni. A szabályozás 2006-os bevezetéséből adódóan a felülvizsgálat ideje nálunk 2011., az új előírások alkalmazása pedig 2012-től indokolt. Várható, hogy az előírások kismértékben tovább szigorodnak. A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) a javaslatait kidolgozta, a Magyar Passzívház Szövetség (MAPASZ) is foglalkozott e témával, és saját javaslatokat fogalmazott meg. A rendeletek átdolgozása nagy ütemben halad, várhatóan az U értékek az MMK javaslata szerint alakulnak, az U értékek követelményeinek differenciáltsága megmarad, a primerenergia-átalakítási tényezők előreláthatóan nem változnak.
Új műszaki megoldások
A követelmények szigorításától kedvező energetikai hatások remélhetők. A szakértő szerint mindenképpen várható, hogy a többletszigetelési igényen túl új műszaki megoldások alkalmazására is szükség lesz, ami bár az építési költségek emelkedését eredményezi, ám hosszabb távon megtérül a befektetés.
Hozzászólások