A teremgarázs – jogi szemszögből

A csecsemőtől a kamasz korig
Az energiatudatos építés nem luxus
Otthon, távol az otthontól

Az új építésű társasházak számára többféle módon alakítanak ki garázsokat. Míg a kertvárosi területeken nagyobb lehetőség kínálkozik a felszíni gépkocsibeállók tervezésére, a jóval zsúfoltabb belvárosi kerületekben a társasház földszintjén vagy a pinceszinten teremgarázs kialakítására kerül sor.

 

 

Nézzük meg, mit is értünk a teremgarázsokban található gépjárműbeálló alatt, avagy mit vásárol az, aki erre köt adásvételi szerződést. Gépjárműbeállónak nevezzük a társasházban megépített, a társasházi tervrajzon meghatározott számmal jelzett, az alapító okiratban megnevezett, és ingatlan-nyilvántartásban szereplő, teremgarázsként funkcionáló ingatlan meghatározott tulajdoni hányadát, és a teremgarázshoz tartozó közös tulajdoni illetőséget. Az így meghatározott tulajdoni hányad alapján a vevő a teremgarázsban a gépjármű-beálló kizárólagos használatára lesz jogosult. Utóbbit az esetek nagy többségében a társasház alapító okiratában határozzák meg.
A társasház alapító okiratában és a társasházi tervrajzon megjelölik a közös és külön tulajdonban álló részeket. A földhivatal az alapító okiratból és az annak kötelező mellékletét képező tervből veszi át, és jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a teremgarázsbeálló-helyek betű- és számjelét (pl. G127).  
Az alapító okiratban és az adásvételi szerződésben rendezni kell, hogy a megvásárolt eszmei tulajdoni illetőséget természetben mely gépkocsibeálló testesíti meg.
A fallal elválasztott garázsoknál a garázshely – természeten a teremgarázsok esetén is – külön albetétet képezhet, így tulajdonjoghoz juthat a vevő. A helyszűke miatt általában azonban nincs külön fallal elhatárolva a gépkocsibeálló, így önálló albetétet nem képezhet.
Mennyi illetéket kell fizetni?
A teremgarázsban található gépkocsibeálló vételi (szerzési) illetéke a következők szerint alakul. A garázs ingatlan általános illetéke az illetéktörvény szerint 10 százalék. Ami a teremgarázsokat illeti: az egy albetéten, külön ingatlanként feltüntetett garázsok esetén a tulajdonjog, illetve a meghatározott tulajdoni hányad és az ehhez tartozó közös tulajdoni illetőség megszerzése után szintén a 10 százalék illetéket kell fizetni. (Tehát nem vonatkozik rá az új építésű lakásokat meghatározott összeghatárig megillető illetékmentesség).
Vitás építményadó Kecskeméten
Az elmúlt hetekben Szabó Máté ombudsman a kecskeméti önkormányzat teremgarázsokra kivetett építményadóját bírálta. Egy helyi rendelet értelmében Kecskemét városa az egy gépkocsinak épült, illetve az ikergarázs-tulajdonosoknak biztosítja az építményadó kedvezményt, míg a teremgarázs-tulajdonosokat megfosztja ettől, és adófizetésre kötelezi őket. Az ombudsman ezáltal a jogbiztonság követelményét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát látja sérülni.
A helyi rendelet szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, és több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni hányadaik arányában vetik ki. Mentes az adó alól a 15 m2-nél kisebb garázs, az ikergarázs-tulajdonosok külön-külön is igénybe vehetik a mentességet, ha nem hozzátartozók. Nagyobb garázs esetén a 15 m2 után kell adót fizetni. A teremgarázs területéből az önkormányzat azonban csak egyszer vonja le a 15 m2-t és nem tulajdonosonként.
Az így kialakított gyakorlat azt eredményezheti, hogy egy 20 m2-es önálló garázs építményadója 3 ezer forint évente, míg egy teremgarázsban található gépkocsibeállóé – melynek járműtárolásra szolgáló tényleges területe esetenként a 15 m2-t nem éri el – évente 10 ezer forint feletti összeget tehet ki.
Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az önálló garázs, a teremgarázs és az ikergarázs tulajdonosai összehasonlítható helyzetben lévő adóalanyok, akik homogén csoportot alkotnak. Az adótárgy mindegyik esetben ugyanazt a célt szolgálja: a gépjármű tárolását. Az ombudsman ennek jegyében felkérte Kecskemét város jegyzőjét, hogy a kedvezményeket megkülönbözetés nélkül, helyi rendeletben meghatározva biztosítsa valamennyi garázstulajdonosnak. Így megállapítható, hogy e szabályt kell iránymutatásnak tekinteni valamennyi önkormányzat vonakozásában is.

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop